A Hasogdzsi-család péntekre virradóra a meggyilkolt újságíró egyik fiának Twitter-oldalán tudatta ezt.
Dzsamál Hasogdzsit 2018. október 2-án minden valószínűség szerint egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. A török titkosszolgálat felvételei szerint a Rijádból érkező csapat már az épületben várt a 60 éves újságíróra, akit szinte azonnal legyűrtek és megfojtottak, holttestét pedig feldarabolták és eltüntették.
Az isztambuli ügyészség szerint a "kivégzőosztagot" Ahmed al-Aszíri, a szaúdi hírszerzés akkori helyettes vezetője, valamint Szaúd al-Kahtáni, Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös bizalmasa és volt tanácsadója bízta meg a gyilkossággal, illetve látta el utasításokkal.
A halálbrigád 18 tagjára súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kért a török ügyészség
vádiratában, Al-Aszírit és al-Kahtánit pedig szintén szabadságvesztéssel sújtanák. A vádirat szerint a gyanúsítottak kezdettől fogva egyetértettek abban és közösen el is határozták: ha Hasogdzsi ellenzi, hogy hazavigyék, végeznek vele.
A szaúdi királyi körökben bennfentesnek számító, de rendszerkritikus újságíró azért ment az isztambuli külképviseletre, hogy hivatalos dokumentumokat intézzen közelgő esküvője előtt. Menyasszonya, a török állampolgárságú Hatice Cengiz, kint várakozott, de már nem látta kijönni az újságírót.
Az eset nemzetközi felzúdulást váltott ki. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és nyugati kormányok úgy vélik, hogy az újságíró eltüntetésére valószínűleg Mohamed bin Szalmán adta ki a parancsot.
Rijád kezdetben mindent tagadott, majd végül azt állította, hogy a gyilkosság a Hasogdzsi hazahurcolására küldött osztag tagjainak önkényes döntése volt, és az újságíró dulakodás közben halt meg. Rijádban tavaly januárban 11 ember ellen eljárás indult. Decemberben öt vádlottat halálra ítéltek, további háromra pedig 24 év börtönbüntetést róttak ki.
Szeptember végén Mohamed bin Szalmán koronaherceg még úgy fogalmazott: ő viseli a felelősséget Hasogdzsi meggyilkolásáért, mert az ő vezetése alatt történt a dolog, azt viszont továbbra is tagadta, hogy ő rendelte volna el a gyilkosságot. Az ENSZ "független és pártatlan vizsgálatra" szólított fel az ügyben.