Magyargyűlölő kijelentései ellenére megkapja a Nagy Károly-díjat a román elnök

14 December 2019, North Rhine-Westphalia, Aachen: Jürgen Linden (l), Speaker of the Charlemagne Prize Board of Directors, and Marcel Philipp, Lord Mayor of Aachen, announce the winner of the Charlemagne Prize 2020. The Romanian President Klaus Iohannis receives the Charlemagne Prize 2020 for his services to European values. Iohannis has led Romania to a pro-European policy based on the rule of law with great commitment and success, the Charlemagne Prize Board explained its decision on Saturday. Photo: Ralf Roeger/5509/dpa

Jürgen Linden, az aacheni székhelyű Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány elnöke interjút adott az Aachener Zeitung című helyi lapnak. Linden, aki korábban szociáldemokrata színekben a város polgármestere volt, kifejtette, hogy Klaus Iohannis román államfő „egy elkötelezett európai", aki a magyarellenes kijelentései ellenére meg fogja kapni a legrangosabb európai kitüntetést, a Nagy Károly-díjat. Azt is hozzáfűzte, hogy szerinte Iohannis nem lett nacionalista.

„Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy Románia államfője egy elkötelezett európai" – így kezdi az Aachener Zeitungnak még kedden adott interjúját a Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány elnöke, Jürgen Linden, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, aki 1989 és 2009 között volt Aachen polgármestere.

Jürgen Linden Forrás: Wikimedia Commons/Euku

A nyilatkozatot csütörtökön szemléző román G4Media kiemeli, hogy az interjú készítője emlékeztette Lindent Klaus Iohannis magyarellenes kijelentéseire, illetve megkérdezte tőle, hogy

e fejlemények tükrében a román államfő még méltó-e a legrangosabb európai elismerés, a Nagy Károly-díj átvételére?

Az alapítvány elnöke erre azt felelte, hogy a politikában időnként elképzelhetőek túlzó kijelentések, de szerinte a román államfő „nem lett egyik napról a másikra nacionalista". Hozzáfűzte, hogy

már megvizsgálták Iohannis magyarokkal kapcsolatos megnyilvánulásait, és ezek nem adnak okot arra, hogy megváltoztassák a véleményüket a díj odaítéléséről.

Jürgen Linden külön hangsúlyozta, hogy Klaus Iohannis meg fogja kapni a Nagy Károly-díjat, csupán az átadó ünnepség dátuma változik, tekintettel a járványhelyzetre. Szerinte várhatóan ősszel kerül majd sor az átadóra, attól függően, hogy milyen mértékben javulnak a járványügyi statisztikák.

A román államfőnek eredetileg május 21-én kellett volna átvennie a díjat Aachenben, amelyet 2019. december 14-én ítéltek neki oda.

A képernyőn Klaus Iohannis román államfő, az asztal mellett Jürgen Linden, Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány elnöke, illetve Marcel Philipp (CDU), Aachen jelenlegi polgármestere, 2019. december 14-én, a díj odaítélésének a napján Forrás: AFP/Ralf Roeger

A Nemzetközi Nagy Károly-díj a legismertebb összeurópai elismerésnek számít.

1950 óta ítéli oda Aachen város önkormányzata azon européer közéleti szereplőknek (szinte kizárólag csúcspolitikusoknak), akik „hozzájárultak az európai egységhez és kooperációhoz, illetve harcolnak az európai értékekért, a vélemény szabadságáért, a demokráciáért, a kisebbségek védelméért és a kulturális sokszínűségért".

Ezen kritériumok tükrében

minimum megmosolyogtató, hogy a magyarellenes összeesküvés–elméleteket terjesztő, az erdélyi magyarság jogegyenlősége ellen a román közvéleményt hergelő Klaus Iohannis megkaphatja e rangos elismerést.

A díjat Nagy Károlyról (Charlemagne), a Frank Birodalom császáráról nevezték el, és azért Aachenben adják át, mert az volt a Nyugat-Európát egyesítő uralkodó székvárosa.

Idáig a Károly-díjjal olyan neves személyiségeket tüntettek ki, mint Konrad Adenauer, Winston Churchill, Bill Clinton vagy Tony Blair.

A Nagy Károly-díj Forrás: AFP/Handout

A Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítványt az utóbbi napokban heves kritikával illették különböző német nyelvű lapok, amiért a magyarellenes kijelentései dacára mégis odaadják Klaus Iohannisnak a díjat.

Ezen sajtóorgánumok (Frankfurter Allgemeine Zeitung, Der Spiegel, Deutsche Welle, illetve a svájci Neue Zürcher Zeitung) korábban a román államfő feltétlen híveinek számítottak, és a Spiegelt leszámítva soha nem fogalmaztak meg vele szemben semmilyen jellegű ellenvetést. Az SPD-hez közel álló Spiegelben sem lehetett két cikk erejénél több kritikus hozzászólást olvasni a német származású román elnök kisebbségellenes magatartása kapcsán.