Az anarchista miniállam tündöklése és bukása

SEATTLE, WA - JUNE 08: Demonstrators watch a fire burn in the street after clashing with law enforcement near the Seattle Police Departments East Precinct shortly after midnight on June 8, 2020 in Seattle, Washington. Earlier in the evening, a suspect drove into the crowd of protesters and shot one person, which happened after a day of peaceful protests across the city. Later, police and protesters clashed violently during ongoing Black Lives Matter demonstrations following the death of George Floyd. David Ryder/Getty Images/AFP

A CHOP néven elhíresült kvázi-független anarchista miniállam a brutalitás és az agybaj páratlan ötvözete volt még a Black Lives Matter sújtotta Amerikában is. A rendőrmentes övezet azután alakult ki Seattle belvárosának Capitol Hill nevű központi részén, miután utcai összecsapásokat követően a városi rendőrség június 8-án menekülőre fogta, és átengedte a terület és az ottani lakosok feletti ellenőrzést a BLM-es és antifás anarchista vandáloknak. A következőkben a „miniállam" történetét olvashatják.

A tüntetést és a „miniállam” létrehozását a már unalomig ismert szlogenekkel igyekeztek igazolni: szerepelt az az állítás, hogy a rendőrség csak árt a közbiztonságnak, tehát meg kell szüntetni. A bentiek meg voltak győződve arról, hogy képesek egy igazságosabb, egyenlőbb társadalmat létrehozni. De olyan követelés is szerepelt a lajstromban, hogy az összes marihuánabirtoklásért elítélt bűnözőt engedjék szabadon.

Felemelkedés

Június 11-én Donald Trump azt világossá tette, hogy a kialakult helyzet Seattle központjában tűrhetetlen, és szövetségi csapatok beavatkozását helyezte kilátásba. Másnap a város demokrata párti polgármestere, Jenny Durkan ezt meglehetősen faragatlan módon visszautasította, és közölte, hogy az elnök javaslata a törvényes rend helyreállítására illegális. Durkan a tüntetéssorozatot a „szeretet nyarának” nevezte.

Rövid történelme során a rendőrmentes övezet több névváltoztatáson is átment. Kezdetben a „Free Cap Hill” volt a helyi tüntetők kedvence, de ez azután gyorsan feledésbe merült és rövid ideig Capitol Hill Autonóm Zóna (CHAZ) néven futott, de június 14-től már a Capitol Hill Occupied Protest (CHOP) azaz a Capitol Hill Megszállt Tüntetés elnevezés számított „hivatalosnak”.

A rendfenntartás kérdése a rendőrség kiszorítása után a csopisztániak szája íze szerint oldódott meg: az Antifához tartozó Puget Sound John Brown Gun Club fegyveresei látták el a rendőri feladatokat. A „határvédelem” terén is sokat fejlődtek egy hét alatt, a barikádokat június 14-én már fegyveres „határőrök” biztosították. Viszont a fehérek szabadon látogathatták az új országot, feltéve, hogy tíz dollárt fizettek az első feketének, akit megláttak. Az egyik látogató sátrából elloptak egy laptopot, amire a csopisztáni közvélemény úgy reagált, hogy ez „előre nem tervezett adományozás volt.”

Forrás: AFP/Jason Redmond

Tündöklés

Június 17-én a városi rendőrfőnök azt nyilatkozta, hogy az a tény, hogy nem mennek ki 911-es segélyhívásokhoz a CHOP területére, nem azt jelenti, hogy a városnak vannak rendőrmentes részei. Előző nap is állítólag „távolról figyelemmel követték az eseményeket”, miután az egyik helyi vállalkozó 19-szer hívta a 911-et, hogy bejelentse, megtámadták az autós üzletét. A rendőrfőnök ekkor még meg volt győződve arról, hogy sürgős esetben be tudnak menni a CHOP területére. Pedig eddigre már több üzlet végleg bezárt, és a csopisztániak nyíltan mutogatták a lőfegyvereiket és késeiket. Tárgyalások folytak a város és a CHOP között azzal kapcsolatban, hogyan térhetnének vissza a városi szervek a tüntetők által autonómnak kikiáltott területre.

Június 18-án a városvezetés és a CHOP megegyezett arról, hogy a „miniállam” területén lévő egyik utcát újra megnyissák a forgalomnak. A város ezért cserébe a csopisztániak által emelt ideiglenes barikádok helyére betontömböket telepített. Miután ez megtörtént, a miniállam polgárai ismét lezárták a megállapodás tárgyát képező utcát. Mindez nem tántorította el Durkan csapatát a tárgyalások folytatásától.

Június 20-án egy ember megsérült és egy életét vesztette CHOP-ban, amikor lövöldözés tört ki. A rendőrség szeretett volna a helyszínre menni, de az elszánt csopisztániak ebben meggátolták őket. Pedig Seattle városi tanácsa, mely az egész USA leghaladárabb városi testülete, ellenszavazat nélkül megtiltotta a rendőrségnek a szorítófogások, könnygáz és paprika spray használatát.

Június 22-én újabb lövöldözés volt CHOP területén. Az egyre gyakoribb erőszak miatt a város polgármestere bejelentette, hogy békés párbeszéd útján fel kívánja számolni a „miniállamot”. Közölte viszont, hogy nem kíván megjelölni semmilyen határidőt. CHOP polgárai a lövöldözéseket követő napokban némileg csendesebbek voltak, de eszük ágában sem volt feladni a „függetlenségüket”. Seattle-i újságírók kérdésére „Billie”, egy büszke csopisztáni elmondta, hogy szerinte teljes a biztonság, mivel a lövöldözéseknek semmi közük sem volt a tüntetéshez. Társai között azért voltak már olyanok, aki úgy döntöttek, napnyugta után többet nem viszik be a gyermekeiket a „miniállam” területére.

Bukás

Június 25-én több mint egy tucat seattle-i üzlet beperelte a várost, mert a városvezetés továbbra is tűrte a CHOP-ot, és ezzel a veszélyessé tették a cégek környékét. Több munkavállaló és helyi lakos is csatlakozott a keresethez.

Június 28-án pedig a csopisztániak végzetes hibát követtek el, ugyanis a Black Lives Matter zászlaja alatt tüntetést szerveztek a velük mindaddig szimpatizáló polgármester háza elé. A felbőszült Jenny Durkan veszélyesnek és felelőtlennek nevezte azt, hogy a tüntetők elmentek az otthonához. Szerinte ezzel veszélybe sodorták az ő és családja biztonságát. A hölgy lakhelye egyébként titkos volt, a tüntetőket vélhetően a városi tanács egyik tagja, Kshama Sawant vezette oda. Durkan polgármester a tanácstag azonnali felfüggesztését követelte. Sawant ennek ellenére hivatalában maradt.

Június 29-én a CHOP biztonsági szervei agyonlőttek egy tizenhat éves fekete srácot és tizennégy éves barátját súlyosan megsebesítették. A fiatalokat csopisztáni civilek juttatták el kórházba. A rendőrség parancsnoka, Carmen Best elpanaszolta, hogy a tüntetők nem tették lehetővé, hogy veszélyhívásra kimenjenek. Véleménye szerint ekkor már senki sem volt biztonságban a CHOP-on belül. Az ezt megelőző napokban több kísérlet is történt arra, hogy felszámolják a CHOP-ot körülvevő barikádokat, azonban a CHOP-i polgárok ezt minden alkalommal megakadályozták.

Június 30. éjszaka és július 1. hajnalban felgyorsultak az események. Ahogy leszállt az éj, nehézzé vált bárki számára bejutni a CHOP területére. A miniállam „biztonsági szolgálata” a barikádokat és az úttorlaszokat több helyen megerősítette. Hajnalban Jenny Durkan aláírta a rendeletet, mely törvénytelennek nyilvánította a tüntetést. A rendőrség közvetlenül ez után, helyi idő szerint hajnali 5 órakor kezdett oszlatni. A művelet igen rövid időt vett igénybe és nem ütközött ellenállásba, a CHOP-i biztonsági erők mintha elpárologtak volna. Összesen 31 letartóztatás történt.

Így ért tehát véget a Black Lives Matter erőszakhullám eddigi legabszurdabb fejezete. Azt még nem lehet tudni, hogy ez az anarchista, marxista kísérlet mekkora anyagi kárt okozott a városnak és polgárainak, de Minneapolis városának, ahol George Floyd meghalt, a lázongás félmilliárd dollárjába került, nem lepődünk meg, ha Seattle is hasonló károkat szenvedett. Bár volt kísérlet arra, hogy az USA más városaiban, így Portlandben, Nashville-ben vagy pont Washington DC-ben hasonló „autonóm zónákat” hozzanak létre, az anarchisták mindezidáig nem jártak sikerrel. A CHOP szánalmas bukását látva talán bízhatunk benne, hogy nem is fognak a jövőben sem.

Szerző: Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ elemzője.