Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az egyik legmérvadóbb spanyol napilap, az El Mundo számolt be róla, hogy az isztambuli Hagia Sophia múzeum, volt bizánci keresztény bazilika mecsetté (vissza)alakítása után felerősödött a dél-spanyol Andalúzia régióhoz tartozó Córdoba városában a helyi muszlimok és baloldali pártok azon több mint másfél évtizedes követelése, hogy
a turisták körében rendkívül népszerű Szűz Mária-katedrálist alakítsák át mecsetté.
A tervet egy július 23-i interjújában felkarolta Sultan bin Mohamed Al-Qasimi, az Egyesült Arab Emírségek Sardzsa régiójának az emírje is.
Az iszlám vallású emír szintén a Hagia Sophia ügyével példázódott, de ez hamis érvelés, mivel Törökország muszlim többségű állam, míg Spanyolország a katolicizmus egyik legfontosabb, bár folyamatosan gyengülő bástyája.
Ugyanakkor az alkotmánya alapján mindkét állam szekuláris világnézetű. Sultan bin Mohamed Al-Qasimi véleménye alapján, amúgy a keresztények nem érdemlik meg, hogy birtokolják az általa csak córdobai nagymecsetnek nevezett építményt.
Az ugyanakkor nem világos, hogy az emír milyen alapon avatkozik be a Spanyol Katolikus Egyház belügyeibe.
A córdobai Szűz Mária-katedrális helyén a korai római korban egy pogány Janus-templom állt, amit később keresztény templommá alakítottak át.
A római időszakban Córdoba Hispánia provincia fővárosa volt.
Miután a germán, de egyébként keresztény vallású vizigótok az V. század végén elfoglalták a várost, a templom megmaradt kereszténynek, és felvette a Szent Vince-bazilika nevet.
Szent Vince egy Hispániában született diakónus volt, aki a IV. század legelején áldozatául esett a Római Birodalom keresztényüldözésének. A VI. században hol a bizánciak, hol a vizigótok uralma alatt állt a város, majd
711-ben a muszlim arabok és berberek (Spanyolországban móroknak nevezik őket) hódították meg,
és megalapították Al-Andalus tartományt, aminek Córdoba lett a központja. Néhány évtizeden át a keresztények és a muszlimok párhuzamosan használták a kultikus helyet. Amikor az arab Umajjád-dinasztia egyik száműzött hercege, Abd al-Rahman az Ibériai-félszigetre érkezve 755-ben legyőzte Andalúzia szintén muszlim kormányzóját, elhatározta, hogy
olyan mecsetet építtet, amely felveszi a versenyt a mekkai nagymecsettel.
Megvásárolta az épület keresztény részét, és 784-ben elkezdte a mecset építését, amely közel 200 évig épült, a végleges formáját csak 987-ben nyerte el.
A spanyol reconquista (az egykori keresztény területeknek a móroktól való visszahódítása) során III. Ferdinánd kasztíliai király 1236-ban azonban visszafoglalta Córdobát is, ekkor pedig
a nagymecsetet visszaalakították katolikus templommá, Szűz Mária-katedrális néven.
Azóta is keresztény templomként funkcionál.
A Spanyol Iszlám Tanács az általuk „córdobai nagymecsetnek" nevezett épület „visszaszolgáltatása" céljából már számos alkalommal fordult a Spanyol Katolikus Egyházhoz, sikertelenül. Még 2004-ben a Vatikánnál is próbálkoztak ugyanezzel, de ez sem vezetett eredményhez.
A ma Spanyolországban élő, 2019-es adatok alapján
2,1 millió muszlim (a lakosság 5 százaléka) túlnyomó többsége migráns és migrációs hátterű, akik az utóbbi 3 évtizedben érkeztek, döntően Marokkóból.
Az egykori mórok leszármazottai, a papíron katolikus vallásra térített, de iszlám hagyományaikat titokban megőrző moriszkók csupán mutatóban maradtak, mivel még a XVII. század elején szinte valamennyijüket elüldözték, mivel azt gyanították róluk, hogy együttműködnek a Földközi-tenger nyugati térségében is terjeszkedő Oszmán Birodalommal.
A córdobai Szűz Mária-katedrális tulajdonosa a Spanyol Katolikus Egyház,
az épület pedig a világörökség része, tehát az UNESCO védelme alatt áll.
A katedrális annak az egyik szimbóluma, hogy a spanyol hont felszabadították a muszlim uralom alól.
