Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Otto von Bismarck (1815-1898) a „Vaskancellár", Németország egyesítőjének a szoborcsoportját vörös, illetve fehér festékkel öntötték le, és ráfirkáltak egy olyan mondatot, amely arra utal, hogy a kancellár támogatta a gyarmatosítást.
A valóság ezzel szemben az, hogy
Bismarck nagyon határozottan ellenezte, hogy a nagyrészt neki köszönhetően 1871-ben egyesült Német Birodalom gyarmatokat szerezzen,
mert attól félt, hogy ez kiváltaná a Brit Birodalom haragját. Utóbb kiderült, hogy igaza volt, ennek ellenére I. Vilmos császár és a közvélemény nyomására az 1880-as években Németország szerzett néhány kisebb gyarmatot Fekete-Afrikában, illetve a Csendes-óceán vidékén a Bismarck-szigeteket is megkaparintotta.
Ezeket a területeket a versailles-i békeszerződés eredményeképpen Németország 1919-ben elvesztette.
Az egyesítés kancellárját a radikális baloldal részéről gyarmatosítással vádolni tudatlanságra vagy szándékos hazugságra vall.
Ugyancsak pénteken gyalázták meg Alexander von Humboldt nagy német természettudós (1769-1859) szobrát, amely a róla elnevezett, berlini Humboldt Egyetem előtti téren található.
A szobrot vörös festékbombákkal dobálták meg, de még aznap a helyi hatóságok megtisztítatták az emlékművet.
Természetesen Humboldtnak sem volt köze a gyarmatosításhoz, hiszen még a Német Birodalom megszületése előtt meghalt, bár e tény a radikális baloldalt nem igazán hatja meg.
Szintén aznap
a berlini Zietenplatzon XVIII. században élt porosz hadvezérek szobrait festették le.
