Orbán Viktor több kérdésben is meghátrálásra késztette Angela Merkelt

Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár Berlinben, a kancellár hivatalában 2020. február 10-én.

A magyar-német gazdasági kapcsolatok elképesztően erősek, ráadásul az elmúlt időszakban a politikai helyzet is enyhült a két ország között, hiszen Angela Merkel belátta, Orbán Viktor politikai stabilitást jelent Közép-Európa számára, ami a németeknek gazdasági és politikai szempontból egyaránt rendkívül fontos – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című online műsorában. A műsor vendégei Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője és Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa, házigazdája pedig Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt.

Németország tölti be július elsejétől az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amellyel kapcsolatosan maga Angela Merkel is úgy nyilatkozott, tisztában van azzal, hogy nagyok az elvárások velük szemben.

A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában Deák Dániel vezető elemző ezzel kapcsolatban kiemelte, a soros elnökségnek a szerepe a lisszaboni szerződés miatt ugyan csökkent, de továbbra is fontos napirend-meghatározó feladatköre van a mindenkori soros elnöknek, ráadásul

Németország Európa vezető gazdasági és politikai hatalmaként könnyen tudja majd érvényesíteni az érdekeit ebben a pozícióban.

Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár Berlinben, a kancellár hivatalában 2020. február 10-én Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője kiemelte, ha az EU legerősebb országa a soros elnök, akkor annak mindenképpen nagy jelentősége van, és helyzetükből fakadóan a németek a saját érdekeiket hihetetlenül következetesen és agresszívan fogják képviselni.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a németek sokszor hajlandóak a kompromisszumokra, ez például a Brexit kapcsán jól látszódott. A német elnökségnek szerinte öt komoly kérdéssel, válsággal kell megküzdenie:

egy egészségügyi válsággal, egy ebből fakadó pénzügyi krízissel, egy intézményi válsággal, amihez a Brexit folyamatának lezárása is tartozik, emellett egy új migrációs csomagot is létre kell hozniuk, illetve el kell indítaniuk az Európa jövőjéről szóló vitát az Európai Tanácsban.

A Fidesz EP-képviselője közölte, ezek egyesével is igen súlyos kérdések, de így összességében elképesztően nehéz feladatot jelentenek a németek számára.

Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy az uniós költségvetés és a helyreállítási alap ügye komoly megosztottságot okoz az unión belül, amelyben Németország közvetíteni kíván a tagállamok között. Álláspontja szerint

Magyarország ebben a kérdésben egy okos álláspontot képvisel és sikeresen képviseli a nemzeti érdeket.

Deák Dániel ezzel kapcsolatban megjegyezte, Angela Merkel nyilatkozataiból az rajzolódik ki, hogy már sokkal kevésbé ragaszkodik az úgynevezett jogállamisági feltételekhez és sokkal inkább érdekeltek ezeknek a keretösszegeknek a mihamarabbi elfogadásában.

Galló Béla hozzáfűzte,

érthetetlen a magyar ellenzék viselkedése ebben a kérdésben, hiszen mindenkinek érdeke lenne az igazságos forráselosztás.

Deutsch Tamás szerint rendkívül veszélyes az uniós hitelfelvétel, hiszen

az Európai Uniót felváltja egy „adós unió".

Álláspontja alapján, a 750 milliárd eurós hitelfelvétel jelentősen kiszolgáltatja majd az uniót, ráadásul ez az összeg a kamatok miatt jelentősen megnövekedhet. Magyarország ugyanakkor vállalja ezt a kockázatot, hiszen szolidáris a bajban lévő európai országokkal. Hozzátette, az eladósodottság mellett szintén komoly kockázat a hitelfelvétel kapcsán, hogy az az európai egyesült államok irányába tolná az uniós intézményrendszert, ráadásul igazságtalan a forráselosztás is.

A Fidesz EP-képviselője Németország gazdasági és politikai szerepe kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt évek vitáiból Németország nyertesen jött ki, mind a mostani hitelfelvétel, mind a korábbi gazdasági döntések a német gazdaságnak kedveztek. Politikai szempontból azonban mindenképpen új korszak következik szerinte Németországban, hiszen

2021 őszétől várhatóan távozik Angela Merkel, ráadásul a CDU következő elnökének személyét sem lehet még tudni, miközben az SPD szerepét egyre inkább veszik át a zöldek.

Ez a politikai bizonytalanság mindenképpen rányomja a bélyegét a német uniós szerepvállalásra Deutsch szerint.

Galló Béla ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy Európa és Németország geopolitikai szerepe leértékelődött, hiszen egyre kevésbé tud már a Kína által diktált tempóval versenyre kelni.

Az unión belül ugyanakkor továbbra is a németek dominanciájával kell számolni szerinte.

Deák Dániel egy friss statisztikai adatot ismertetett a műsorban, amely azt mutatja, hogy

míg a németek körében 5,5 százalék a munkanélküliség a járvány után, addig a bevándorlók körében közel 50 százalékos.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, ez is azt mutatja, hogy a bevándorlók integrációja sikertelen.

Galló Béla, Deutsch Tamás és Deák Dániel Forrás: XXI. Század Intézet

Deutsch Tamás is osztotta ezt az álláspontot, szerinte

teljes kudarc a német bevándorláspolitika

és ezt valószínűleg már a német politikai elit is látja, ennek jele, hogy lényegében már a 2015-ös magyar javaslatok alapján gondolkodnak a németek is, egyedül az elosztási mechanizmust „nem tudják elengedi", de már itt is hajlandóak másfajta szolidaritásra Deutsch szerint. Kiemelte: egy „totál politikai buktát" „pontozásos győzelemként" tudnak eladni otthon, a német belpolitikában.

Deák Dániel ehhez hozzátette, ezt támasztják alá a közvélemény-kutatási adatok is, amelyben a CDU-CSU továbbra is 40 százalék környékén áll. Galló Béla ugyanakkor hangsúlyozta, az SPD népszerűsége továbbra is padlón van, ez mindenképpen a bevándorlási válság hatása. A politológus hozzáfűzte,

a bevándorlók mivel nem dolgoznak, fogyasztóként sem jelennek majd meg, így ez egy totális gazdasági kudarc is egyben.

A magyar-német kapcsolatok kapcsán Deák Dániel elmondta, a 2010-es kormányváltás óta 12 kétoldalú találkozó volt Angela Merkel és Orbán Viktor között, 2015 és 2018 között pedig egyáltalán nem találkozott a két vezető az elmérgesedő politikai viszony miatt. A vezető elemző azonban hangsúlyozta, a legutóbbi két találkozó a politikai viszony enyhüléséről tett tanúbizonyságot, a gazdasági kapcsolatok erőssége mellett a politikai kapcsolatok is normalizálódni látszanak.

Deutsch Tamás ezzel kapcsolatosan elmondta,

a német kancellár a két nagy politikai vereségét Orbán Viktortól szenvedte el, egyet a migráció kapcsán, a másikat pedig az Európai Bizottság új elnökének megválasztásánál, amelynek a szavazásánál Angela Merkel tartózkodni kényszerült az Európai Tanácsban.

A Fidesz EP-képviselője hozzátette, a magyar-német gazdasági kapcsolatok elképesztően erősek és az itt lévő német cégvezetők egyáltalán nem érzékelik azokat a jogállamisági aggályokat, amelyeket a német politikai elit hangoztat oly gyakran. Mint fogalmazott, a német politikai vezetés pontosan tudja, hogy ezek a jogállamisági kritikák csupán politikai nyomásgyakorlási eszközök.

Galló Béla a magyar-német kapcsolatok kapcsán hangsúlyozta,

Angela Merkel nem szokott hozzá az olyan közép-európai politikusokhoz, mint Orbán Viktor,

hiszen miközben megfelel a német gazdasági érdekeknek, a stabilitást is biztosítja ebben a térségben. Így a németeknek valójában nem érdeke a magyar miniszterelnök elmozdítása, hiszen nem lenne érdekük ennek a térségnek az instabilitása, ráadásul gazdasági szempontból mindenképpen jól járnak a németek, elég csak a védelempolitikai beruházásokra gondolni.

Az Európai Néppárt kapcsán Galló Béla kiemelte,

a meghatározó pártok a pártcsaládban egyáltalán nem érdekeltek a Fidesz kizárásában, így nem lehet arra számítani, hogy a magyar jobbközép párt távozna az Európai Néppártból.

Deutsch Tamás ezzel kapcsolatosan megjegyezte, a CDU/CSU pontosan látja, hogy ha a Fideszt távozásra kényszerítenék, akkor a néppárt félbeszakadna, hiszen több más párt is távozna. Ez egy megoldandó helyzet, amiben aktivitás kell a németek részéről – tette hozzá.

Kihangsúlyozta, a lengyel elnökválasztás hatására Donald Tusk néppárti elnöknek a szerepe meggyengült, nem tudta a lengyel belpolitikai eseményeket uniós színtérre tolni, ráadásul a pártja is elvesztette a választást.

A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának a legújabb része teljes egészében alább tekinthető meg: