A misszió azért húzta meg a vészharangot, mert szombaton Nyugat-Darfúrban 500 fegyveres Masteri településen rátámadt a helyi lakosságra, ennek következtében 61 ember meghalt, 88 megsebesült, harmincöten közülük válságos állapotba kerültek. Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) közleményében tudatta, hogy a településen a mészárlás után hatalmas pánik tört ki, emiatt mintegy tízezer ember El Geneina város felé vette útját, kb. ezer ember pedig a szomszédos Csádba távozott.
Abdalla Hamdok miniszterelnök a hétvégi mészárlás után bejelentette: biztonsági erőket fog küldeni abba a térségbe, hogy "védelmezze a lakosokat". A Minuad ezzel kapcsolatos közleményében reményét fejezte ki, hogy ezeket az erőket a lehető leggyorsabban vezénylik Darfúrba, és hogy azok megfelelően kiképzettek és felszereltek lesznek, képesek lesznek kivétel nélkül minden ottani lakost oltalmazni.
A misszió ezzel arra utalt, hogy abban a térségben főleg a törzsi ellentéteknek tulajdoníthatók a mostanihoz hasonló gyilkos akciók (a lakosság hetven százaléka arab, harminc százalékát pedig fekete népcsoportok alkotják).
A közelmúltban tüntetések is voltak a régióban, ezek résztvevői a közbiztonság javítását követelték, és azt, hogy a kormány vessen véget a támogatását élvező fegyveres csoportok támadásainak. A tüntetők táborát július 13-án fegyveres csoportok támadták Észak-Darfúrban több mint egy tucat embert ölve meg. Az észak-darfúri kormányzat válaszul rendkívüli állapotot hirdetett ki, és közölte, hogy több katonát vezényel a körzetbe a biztonság helyreállítására.
A szudáni átmeneti kormány nem képes megbirkózni az elmúlt évtizedekben az ország különböző térségeiben, köztük Darfúrban kialakult lázadó mozgalmakkal. Omár el-Besír korábbi elnök ellen, akinek három évtizeden át tartó hatalmát tavaly áprilisban tömegtüntetések döntötték meg, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) népirtás és háborús bűncselekmények miatt készül vádat emelni a 2000-es évek darfúri lázadásait vérbe fojtó hadjáratokért.