A megbeszélésen Varga Judit egyeztettet Zbigniew Ziobro lengyel kollégájával egy jövőbeli V4 Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról, melynek célja, hogy
szakmai támogatást nyújtson a V4-országok parlamentjeinek és kormányainak nemzetközi jogi kérdésekben.
Ezzel kapcsolatosan a magyar igazságügyi miniszter a következőket mondta az MTI telefonos megkeresésére reagálva:
Mind Lengyelország, mind Magyarország szükségesnek tartja, hogy kiépüljön Közép-Európában is egy olyan szakmai közösség és tudásbázis, amely képes arra, hogy megjelenítse a régió sajátos nézőpontját az európai jog- és államfejlődés, illetve az európai integráció meghatározó kérdéseiben.
Éppen ezért még korábban cseh kezdeményezésre, majd a visegrádi négyek mostani, lengyel elnöksége alatt lengyel kezdeményezésre felmerült egy V4-es összehasonlító jogi intézet létrehozásának terve, amelyet Magyarország is feltétlenül támogat.
Hagyományosan nagyon jó az igazságügyi együttműködés a két ország között, mint ahogy más területeken is
- tette hozzá a tárcavezető.
Emellett Varga Judit javaslatot tett egy V4 Professzori Hálózat létrehozására, amely hozzájárulhat egy olyan közép-európai szakmai közösség és tudásbázis megteremtéséhez, amely képes megjeleníteni a régió sajátos nézőpontját az európai jog- és államfejlődés, illetve az európai integráció meghatározó kérdéseiben.
Az egyeztetést követően a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Varsói Jogi Intézet együttműködési megállapodást írt alá
– tudatta a közösségi oldalán igazságügyi miniszter.
A miniszter kijelentette: fontosnak tartja ezenkívül, hogy létrejöjjön egy professzori hálózat, amely a közép-európai szakmai, szakpolitikai nézőpont megjelenítésével alternatívát tud nyújtani a jogtudomány és az államelmélet területén.
Hiszen azt látjuk, hogy az európai szakmai közéletben és a közvéleményt uraló írásokban nagyon erős az európai föderalista áramlat. Fontos, hogy ennek legyen egy konzervatív, erős nemzetállamokra építő alternatívája
- fejtette ki az MTI kérdésére válaszolva Varga.
Hozzátette, a kétoldalú igazságügyi megbeszéléseknek aktualitást adott még, hogy éppen most folyik az Európai Unió csúcstalálkozója a 2021-2027-re szóló keretköltségvetéséről, és az ahhoz kapcsolódó gazdasági mentőcsomagról. A tárgyalások egyik sarkalatos pontja, hogy a mentőcsomag szétosztását jogállamisági feltételekhez kössék-e vagy sem - közölte.
Magyarország elvi szinten ismét kinyilvánította, hogy a politikai és ideológiai nyomásgyakorlás költségvetési kérdésekben elfogadhatatlan
- fűzte hozzá.
Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is mondta, a pénzügyi-gazdasági ügyeket nem lehet összekeverni politikai és ideológiai kérdésekkel, és nem szabad őket nyomásgyakorlásra felhasználni - szögezte le Varga. Ezzel kapcsolatban egyértelmű mandátumot adott az Országgyűlés is a kormányfőnek az uniós csúcsra - emlékeztetett rá.
Fontos hangsúlyozni, hogy
a jogállamiságnak nincsen általánosan elfogadott fogalma, az európai uniós szerződésekben nincs megfelelő jogalap ennek számon kérésére a tagországoktól. Ráadásul ha az Európai Bizottság kezébe kerülne egy olyan eszköz, amellyel számon kérheti ezt, akkor az szubjektív értékelésre, önkényes jogalkalmazásra adna lehetőséget
- fejtette ki a magyar igazságügyi miniszter.
Magyarország úgy gondolja, hogy a jogállamiságról csak kormányközi alapon, egymást tisztelő országok folytathatnak párbeszédet, és
semmiképpen nem lehet összekeverni azt az uniós költségvetés logikájával vagy valamilyen szankciós rendszerrel
- mondta a tárcavezető.
Varga Judit végezetül kijelentette, már most is számos olyan eszköz létezik, amely az uniós pénzügyi érdekeket védi, és ezeket rendszeresen alkalmazzák.