Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy arról korábban az Origo beszámolt, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) január 9-ei első kiadványában a következő megállapítások szerepeltek a járvány esetleges európai elterjedéséről: „Az előttünk álló kínai újévi ünnepségek január végén nagyobb volumenű utazással járhatnak Kína vonatkozásában, amely felerősíti a járvány esetleges (Európába) érkezését. Mindemellett ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a vírus emberről emberre terjed, így az utazókkal kapcsolatos kockázatok alacsonyak. Mivel a kínai Vuhan városán kívül nem észleltek új megbetegedéseket, a vírus európai megjelenésének valószínűsége alacsony. Ebből következően a vírus EU-n belüli továbbterjedésével kapcsolatos esetek azonosításának kockázati szintje az alacsony és a nagyon alacsony fokozat között mozog" – áll az ECDC első jelentésében.
A január 26-án, majd 31-én kiadott, újabb koronavírus-jelentésben az uniós szervezet úgy fogalmazott, hogy „a többi (Hupejen kívüli) kínai tartományban az EU állampolgárai számára a fertőzés valószínűsége mérsékelt", míg az Európai Unió területén „az emberről emberre történő további átvitel valószínűsége nagyon alacsony vagy alacsony", ha az eseteket a fertőzés korai szakaszában észlelik.
Az ECDC tehát még január végén is bagatellizálta a vírus elterjedésének kockázatát, amikor már Nyugat-Európa legtöbb államában megjelent a fertőzés és az első halálesetek is bekövetkeztek.
Ráadásul február közepén sem fogta fel Brüsszel, hogy baj van, egy február 14-i ECDC-jelentésben ugyanis az jelent meg, hogy „alacsony a kockázata a fertőzésnek, de az is, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság egészségügyi ellátórendszerét nem fogja megterhelni ez az új fertőzés".
Ekkor csak Franciaországban 11 fertőzött volt már, és meghalt egy beteg Párizsban.
Ha a legfőbb felelőst keressük Brüsszelben, az egyértelműen Stella Kyriakides, az Európai Bizottság ciprusi származású egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős biztosa.
Az EU-biztos január 24-én azt nyilatkozta a Euronewsnak, hogy
a kínai intézkedések megfékezték (!) a koronavírus-járvány terjedését, ezért Európában egyelőre nincs szükség semmilyen különleges intézkedés meghozatalára.
Ehhez azt kell tudni, hogy ezen a napon Kínában megduplázódott az új esetek száma, ezen a napon jelentették Franciaországban az első behurcolt esetet, és később kiderült, hogy - jelentős részben az unió semmittevése miatt - Észak-Olaszországban és Bajorországban már az emberek között észrevétlenül terjedhetett a betegség. Kínában a járvány végül csak február 12-én tetőzött, nagyjából 30-szor annyi esettel, mint amennyi Kyriakides nyilatkozatának napján volt. Eddigre pedig a vírus már megjelent Európa több országában is.
Kyriakides éppen egy hónap múlva, február 24-én is interjút adott a Euronewsnak. Akkor azt mondta, hogy
egyelőre nincs szükség korlátozások bevezetésére, sem az utazásra, sem a kereskedelemre vonatkozóan.
A WHO szerint ekkor a koronavírussal fertőzöttek száma a Föld 30 államában 80 ezer körül volt, Olaszországban pedig három nap alatt egyről 72-re nőtt az új fertőzöttek száma, 50 ezer embert pedig már vesztegzár alá helyeztek. Az Itáliai-félszigeten nagyjából 350 fertőzöttet és 10 halottat tartottak számon a vírus okozta megbetegedés következtében, de nyilvánvaló volt már ekkor is, hogy a fertőzöttek száma ennek sokszorosa, éppen azért, mert Brüsszel semmit nem tett, nem is figyelmeztetett, így a vírus észrevétlenül terjedt.
A ciprusi egészségügyi biztos első alkalommal február 26-án látogatott Rómába, ahol koronavírus elleni összehangolt európai fellépést sürgetett, de ezek csak szavak voltak, és már elkéstek.
Rómában arra a kérdésre válaszolva, hogy Európa miért nem volt felkészülve, és fontos védőfelszerelésekből miért nincs még mindig elég készlete a tagállamoknak, azt mondta: „Soha korábban nem tapasztalt helyzettel állunk szemben. Felhívnám a figyelmet, hogy nem minden tagállamot érintett a válság egyszerre. Az egészségügy a tagállamok kompetenciája, így a bizottság feladata az volt, hogy tájékoztassa őket a tudományos tényekről, koordináljon, és problémákat oldjon meg".
A valóságban azonban a bizottság és személyesen Stella Kyriakides - mivel ő felel az egészségügyi portfólióért - éppen azt nem tette meg, ami a feladata volt: nem tájékoztatta tagállamokat, sőt ahogy fentebb szerepel,
a biztos azt mondta, Kína megfékezte a járvány terjedését, és nincs szükség utazási korlátozások bevezetésére.
Miután a tagállamok intézkedésekbe kezdtek, a bizottság csak ekkor reagált, de ekkor már a járvány elszabadult.
Kyriakides csupán március 10-én ismerte be, hogy baj van. Ekkor már 137 ezer fertőzött volt a világban, az unióban a legtöbb Olaszországban, több, mint 8 ezer (vagyis már több, mint Magyarországon eddig, augusztus közepéig összesen).
Április 7-én a Euronewsnak arra a kérdésére, hogy
Brüsszel mit tesz az éjjel-nappal dolgozó orvosokért és ápolókért, semmilyen konkrét választ nem tudott adni, helyette a szolidaritásról és az irányelvekről értekezett.
Egyetlen konkrét intézkedésként azt tudta felhozni, hogy „Az Európai Bizottság több mint 140 millió eurót adott a vakcinával kapcsolatos európai kutatások támogatására", persze azt is hitel formájában. A vakcina elleni kutatás azonban ebben a helyzetben értelemszerűen nem fékezhette meg a járványt.
Kyriakides akkori interjújából csak az derült ki egyértelműen, hogy
folyamatosan ellentmondott saját korábbi véleményének, a felelősséget a tagállamokra hárította, és állandóan magyarázkodott.
A ciprusi biztos felettesével, Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel ellentétben még csak önkritikát sem gyakorolt, tehát nem ismerte el, hogy neki is van felelőssége abban, hogy a járvány kitört.
Brüsszel katasztrofális járványügyi kezelése miatt Európai Kutatási Tanács (EKT) elnöke, Mauro Ferrari április 7-én lemondott a posztjáról.
Mauro Ferrari a következő szavakkal indokolta lemondását:
Rendkívül csalódott vagyok a koronavírus-járványra adott európai válasz miatt. (...) Elvesztettem a hitem a rendszer iránt. Eleget láttam az Európai Unió tudományos irányításából és politikai működéséből.
Stella Kyriakides Ferrari lemondását egyáltalán nem kommentálta, igaz erről őt nem is kérdezte a Euronews.
Az EU-biztos pedig a Euronewst, illetve hazája, Ciprus sajtóorgánumait leszámítva másnak nem igazán nyilatkozik, így tevékenységéről nem sokat tudhatunk.
(A Euronewsról egyébként érdemes megjegyezni, hogy 2020 áprilisától 88 százalékban a Media Globe Networks tulajdonában van, amely médiabirodalmon mögött egy egyiptomi oligarcha, Naguib Sawiris áll. Az oligarcha április előtt is az uniós hírportál többségi tulajdonosa volt, de akkor még „csak" 63 százalékban.)
Hosszú kihagyás után aztán július 29-én adott ismét interjút Kyriakides, és a Euronewsnak (mily meglepő) arról beszélt, hogy az
Európai Bizottság szerződést írt alá Gilead nevű amerikai gyógyszeripari vállalattal a koronavírus elleni, remdesivir hatóanyagú, Veklury nevű gyógyszer terápiás kiszereléseinek biztosításáról.
Hozzátette, hogy a 63 millió euró értékben kötött szerződés szerint a gyógyszermennyiség mintegy 30 ezer, súlyos koronavírusos-tüneteket mutató beteg kezelésére elegendő, és hozzájárul a szükségletek kielégítéséhez a következő néhány hónapban.
Az EU-biztos a bejelentés további részleteit aztán a román Dana Spinantra, a brüsszeli testület szóvivőjére hagyta.
Stella Kyriakides ezt követően két hétig nem jelent meg nyilvános eseményeken és interjút sem adott.
Közben a Twitter-oldalán osztott meg közhelyes járványügyi jó tanácsokat.
Augusztus 14-én aztán közös videókonferenciát tartott Tedros Adhanom Ghebreyesus-szal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatójával. A közösségi oldala alapján a járványügyi küzdelemről és a vakcina kifejlesztéséről folytattak eszmecserét.
Az egészségügyi biztos tehát semmilyen érdemi, konkrét intézkedést nem tett, a tehetetlen vezetők látszattevékenységébe, a konferenciázgatásba menekült.
Stella Kyriakides a kezdteti semmittevéséért, később pedig a járványügyi helyzet bagatellizálásáért, a szánalmas magyarázkodásaiért mind a mai napig nem kért bocsánatot, illetve a felelősséget sem hajlandó vállalni.
Az Európai Bizottság egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős biztosi tisztségéről való esetleges lemondásáról pedig eddig szó sem esett.
