Abbasz Murtada kulturális és mezőgazdasági miniszter azt ígérte szerdán, mindent meg fognak tenni a Bejrút hagyományos építészetét tükröző épületek helyreállítására és megőrzésére.
A miniszter felszólította az ingatlanfejlesztőket, hogy ne vegyék meg a kulturális örökség részét képező épületeket, és ne emeljenek a helyükön modern épületeket.
A város és kultúrája történetének megóvására buzdította a bejrútiakat.
A Bejrút bulinegyedének számító Gemmayze és a Mar Mikhael városrészekben lévő, többségében hagyományos épület jó része részben vagy egészében elpusztult. Bejrútban az a szóbeszéd járja, hogy a tulajdonosok igyekeznek eladni ingatlanfejlesztőknek a megrongálódott történelmi épületeket, hogy azok modern ingatlanokat húzzanak fel a helyükön.
Az AFP hírügynökség egy korábbi jelentése szerint a bejrúti kikötőben történt múlt heti robbanás gyakorlatilag a kegyelemdöfés volt a hagyományos építészeti megoldásokat őrző - a Bejrútra jellemző, három boltíves ablakokkal díszített - történelmi épületek némelyike számára.
Egy 18. századi palotában, amelyet a vagyonos Sursock család építtetett, Libanonnál idősebb régiségek vesztek oda a robbanásban. A márvány oszlopsorral díszített nemesi rezidencia ajtajai kiszakadt a helyükről,
a több mint 200 éves színes üvegablakok szilánkokra törtek.
A robbanás a szomszédos Sursock Múzeumot, a modern és kortárs művészet egy lenyűgöző gyűjteményét őrző kulturális központot sem kímélte. A mindössze néhány hónappal ezelőtt még egy egyedülálló Picasso-kiállításnak otthont adó épület udvarán zacskókban állnak a törmelékek, a híres festett üvegablakok helyén lyukak tátonganak. Az 1912-ben épült palotát csaknem 50 évvel később alakították múzeummá, tulajdonosa, a műgyűjtő Nicholas Sursock akaratának megfelelően.
Az intézmény szóvivője szerint a robbanásban 20-30 műtárgy sérült meg, döntően az üvegszilánkok miatt. Köztük van a gyűjtemény egyik központi darabja, a műgyűjtő portréja, amelyet Kees van Dongen holland festő készített.
Az épület szerkezete ép maradt.
A helyreállítási munkálatok azonban így is több mint egy évet vehetnek igénybe és a költségek több millió dollárra fognak rúgni.
Mindezek mellett valóságos csoda, hogy az ókori görög, római és föníciai szobrokat, valamint egyéb műtárgyakat őrző libanoni Nemzeti Múzeumnak csupán a külső homlokzata sérült meg.
Amint arról az Origo is többször beszámolt, 2020. augusztus 4-én hatalmas robbanás rázta meg Bejrút kikötőjét, de a lökéshullámok több városrészt is elértek. A halottak száma néhány nappal ezelőtt már kétszáz fölé emelkedett és több mint száz embert eltűntként tartanak nyilván. A halottak azonosítása lassan halad, mert sok közöttük a külföldi munkás és teherautó-sofőr. Több miniszter már lemondott a katasztrófa utáni tüntetések hatására, sőt Hasszán Diab miniszterelnök bejelentette, hogy előrehozott választásokat javasol.
A városban 601 történelmi épület rongálódott meg, közülük 70 összedőlhet, ha nem állítják helyre őket gyorsan. A robbanás során a magyar követség épülete is megsérült, álmennyezetek szakadtak le és ablakok törtek be, több munkatárs lakása is megrongálódott.