Spanyolország az amerikai Johns Hopkins Egyetem csütörtök esti, legfrissebb adatai szerint a világ 9. legfertőzöttebb országa 429 500 regisztrált beteggel és 29 ezer halottal. A baloldali Sánchez-kormány hibáiról korábban itt írtunk. Ennek egyik fontosabb része, hogy a spanyol vezetésnek bőven lett volna ideje felkészülni a koronavírus-járvány robbanására, ugyanis január végén már találtak fertőzöttet. Olaszországban pedig már korlátozásokat vezettek be az északi területeken, amikor a Sánchez-kormány még engedélyezte a beutazást focimeccsekre, de ugyanígy több tízezres, helyenként százezres feminista tömegrendezvényeket is jóváhagytak március 8-án.
A súlyos fertőzöttség megelőzhető lett volna és akár több ezer ember életét lehetett volna megmenteni, ha Pedro Sánchez baloldali miniszterelnök és kormánya időben lép. De nemcsak, hogy késlekedtek, hanem rontottak is a helyzeten. A katasztrofális állapotok miatt nem vállalják a felelősséget, a miniszterelnök ugyanis a legújabb hírek szerint az autonóm területek vezetőire hárítaná a védekezés felelősségét, miután nem engedélyezi Spanyolország újbóli lezárását. Helyette a tartományokra bízná a döntést. A tartományi vezetők megdöbbenve fogadták a gyengekezű szocialista kormányfő intézkedését.
Svédországban a legfrissebb adatok szerint 83 900 fertőzöttje és 5820 halottja van a koronavírus-járványnak, ám ezek a számok akkor válnak különösen drámaivá, ha összevetjük a többi északi országéval. A hegesztő végzettségű Stefan Löfven baloldali kormánya úgy döntött, hogy nem védekeznek. Az úgynevezett nyájimmunitás elérését célul kitűző emberkísérletnek az eredménye, hogy az augusztus 27-i adatok szerint egymillió főre 8621 fertőzött jut az országban, miközben a szigorú intézkedéseket bevezető Dániában ugyanez a szám 2855, Norvégiában 1928, Finnországban pedig 1444. (Egész Európát figyelembe véve Magyarországon a legjobb ez a mutató 547-tel.)
Külön fontos kiemelni, hogy a baloldali kormány és az egészségügyi hivatal nem előírásokkal, kormányhatározatokkal vagy jogszabályokkal irányított a járvány alatt, hanem ajánlásokkal. Annyira tehetetlenek Svédországban, hogy augusztus elején még mindig arról ment a vita, hogy hasznos-e a maszkok viselése, Anders Tegnell, Svédország járványszakértője akkor sem javasolta.
A legsúlyosabb helyzet az idősotthonokban alakult ki.
Ugyanúgy, ahogy a baloldali vezetésű Budapesten, Svédországban sem sikerült megvédeni az időseket. Egy május eleji jelentés szerint a Stockholm megyei 400 idősotthonban addigra 212-ben megjelent a koronavírus, június elsejéig pedig 2036 idős ember halt meg ezekben az intézményekben. Egy másik jelentés arra világít rá, hogy a korlátozások elmaradásával az is hozzájárult a vírus terjedéshez, hogy ezekben az otthonokban a dolgozók közel kétharmada alacsony jövedelmű, rövid távú órabéresként, vagy ideiglenes munkaerőként dolgozik. Ezek az emberek pedig többségében több munkahelyet vállalnak és tömegközlekedést használnak, a háztartásaikban pedig jellemzően nagyobb a zsúfoltság is. Ezek együtt drasztikusan növelik a fertőzés otthonokba történő behurcolásának kockázatát. Az idősotthonokra vonatkozó korlátozásokat a svéd kormány csak április elsején vezette be, amikorra már például a stockholmi otthonok harmadában jelen volt a vírus.
A svéd baloldali kormány egész egyszerűen magára hagyta az időseket.
Csütörtökön 6 111 új fertőzöttet regisztráltak Franciaországban, ahol így már 297 400 beteget tartanak nyilván, ami a 16. legrosszabb az egész világon, valamint eddig 30 581-en haltak meg a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint. Egymillió lakosra 3884 fertőzött és 467 halott jut, ami az egyik legrosszabb Európában. A csütörtöki 6 111 új beteg pedig a korlátozások feloldása utáni legmagasabb szám, de a járvány kezdete óta is csak egyszer volt ennél több új fertőzött. A katasztrofális járványhelyzet miatt Jean Castex francia miniszterelnök új szigorításokat jelentett be, ezek alapján elrendelik a szájat és orrot eltakaró maszk kötelező viselését Párizs és az elővárosok utcáin.
Olivier Véran francia egészségügyi miniszter egy vasárnap adott interjújában arról beszélt, hogy a koronavírus ugyan négyszer olyan gyorsan terjed a 40 év alattiak körében, mint a 65 év felettiek között, de figyelmeztetett arra is, hogy a fertőzés terjedése gyorsul az idősek, illetve a krónikus betegek körében. A miniszter hozzátette, hogy Emmanuel Macron államfőhöz hasonlóan
kizárja annak a lehetőségét, hogy újra kijárási korlátozásokat vezessenek be Franciaországban,
de azt lehetségesnek mondta, hogy bizonyos helyeken lesznek korlátozó intézkedések. Egyelőre konkrétumokat nem mondott. Olivier Véran szerint jelenleg 38 koronavírus-gócpont van az országban, többnyire olyan helyek, ahol korábban tömegrendezvények voltak. Franciaországban is főleg a tengerparti részeken terjed a vírus, amit sok külföldi turista is látogat.
A franciaországi járványhelyzetet az is súlyosbítja, hogy a rendőrség és a baloldali kormány képtelen fenntartani a rendet, folyamatosak az utcai zavargások, tüntetések és sztrájkok. Legutóbb például a Paris Saint-Germain szurkolói kezdtek randalírozásba a Bayern München ellen elvesztett BL-döntő után.
Egész Európában a 11 milliós Belgiumban a legrosszabb az egymillió főre vetített halálozások aránya 852-vel, ami például a közel azonos népességszámú Magyarországénak a 13,5-szerese. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint csütörtök este 83 ezer beteget és 9879 halottat tartottak nyilván, a járvány pedig július közepén kezdett el ismét erősödni, augusztus 15-én pedig már egy nap alatt 922 új fertőzöttet regisztráltak.
Szakértők szerint a helyzet romlásának egyik oka (túl azon, hogy Belgium a járványra egyáltalán nem készült föl) az instabil politikai helyzet, az hogy lassan két éve nincs az országnak kormánya, és amit ideiglenes (vagy „járványügyi") kormánynak neveznek, folyamatosan rossz döntéseket hoz, ha egyáltalán hoz döntéseket. Ennek az ideiglenes belga kormánynak 2019. október 27-e óta egy ultraliberális politikusnő, Sophie Wilmès a vezetője. Bevándorláspárti kabinete pedig
elkésett intézkedések sorozatát hozta a koronavírus-járvány eddigi időszaka alatt.
Nem biztosították az orvosok, ápolók védőfelszereléseit, a háziorvosokat teljes bizonytalanságban tartották, semmilyen instrukciót nem adtak a helyes eljárásról, ha bárhol felmerül a koronavírus gyanúja. A belga kormányzati szervek és szakértők hetekig vitatkoztak azon, hogy az egyébként hiánycikknek számító maszkot érdemes-e használni vagy sem. Ennek ellenére a háziorvosok viselték, legalábbis amikor hozzájutottak, leginkább úgy, hogy ők maguk vásárolták meg. Vagy kukászsákból készített védőfelszerelést húztak föl. Ugyanebben a helyzetben voltak a kórházi ápolók, orvosok is.
Sophie Wilmès kormányfő közben kerülte a nyilvánosságot, ahelyett hogy az ország vezetőjeként példát és erőt mutatna az embereknek. A teljesen bizonytalan helyzet miatt április végéig már közel 8 ezer ember halt meg, miközben a kormányzat tanácstalanságának egyik legjobb példája volt, hogy egyik nap engedélyezték a nyugdíjasotthonok látogatását, másnap betiltották.
Az első regisztrált fertőzéstől számítva több mint negyven napig gyakorlatilag semmi sem történt,
ennyit kellett várni arra, hogy a liberális Wilmès-kabinet meghozza első járványügyi döntéseit. Csak összehasonlításképpen, idehaza ez napokon belül megvolt.
Múlt hét csütörtökön a belga kormány bejelentette, hogy noha náluk a legrosszabb a halálozási arány az egész kontinensen, szeptembertől újranyithatnak az iskolák, de ugyanígy megnyitják a határokat azon szerelmespárok előtt, akiket a koronavírus szakított el egymástól. A kormányzat tanácstalanságát és tehetetlenségét pedig akarva-akaratlanul az emberek is átvették. Ezt jól mutatta, hogy július végéig a március közepe óta bevezetett szigorítások megszegéséért 119 ezer esetben szabtak ki bírságot Belgiumban. Ezek legtöbbjét az arcmaszk viselésének elmaradása miatt, annak ellenére, hogy ez elvileg kötelező lenne a közlekedési eszközökön, üzletekben, valamint a belga főváros sétáló- és bevásárlóutcáin, és olyan járdáin is, amelyeken nem tartható meg az előírt, legalább másfél méteres biztonságos távolság.
Múlt héten három városban is tüntettek a holland kormány intézkedései ellen, melyekkel a koronavírus-járványt akarják megfékezni. A hágai demonstráció végül zavargásba torkollott, összecsaptak a rendőrök a tüntetőkkel. Jól látszik, hogy Mark Rutte, a szélsőségesen liberális baloldali miniszterelnök rengeteget hibázott a koronavírus-járvány kezelésében, és most is nehezen tudja helyreállítani a rendet.
Jelenleg 70 900 fertőzöttet regisztráltak, közülük 6244-en haltak meg, miközben a napi új megbetegedések száma július közepe óta kezdett el ismét meredeken emelkedni, augusztus közepén pedig már volt olyan nap, amikor 779 beteget vettek nyilvántartásba. Ennél több legutóbb csak április 24-én volt. Utólag ráadásul az is kiderült, hogy az elmúlt három évben többször is figyelmeztették szakértők a Rutte-kormányt, hogy készüljenek fel egy esetleges hollandiai járványhelyzetre - elsősorban a 2014-15-ös Ebola-járvány tapasztalatai miatt. Rutte azonban semmit sem tett a felkészülés érdekében, helyette az uniós csúcsokon a többi országot próbálta támadni.
Hiába lehetett tudni hónapokkal ezelőtt, hogy Olaszországban egyre rosszabb a helyzet, a holland miniszterelnök nem cselekedett, turistáik sokáig gond nélkül utazhattak a fertőzött területekre. A kormányfőt közben folyamatosan kritizálják a kevés tesztelésért (Hollandiában mindössze 18 teszt jut egy pozitív esetre, míg Magyarországon 77) és a lassú kontaktkutatásért.
Rutte az elmúlt hónapokban többször is megpróbálta elterelni a figyelmet a hibáiról,
de már nemcsak az ellenzéki pártok, hanem koalíciós partnerei is kritizálják. Gyenge politikai teljesítményét Magyarország támadásával is megpróbálta elfedni, de ez sem változtatott azon, hogy a holland járványhelyzet július eleje óta ismét tovább romlik, ahol az első igazolt fertőzést február 27-én regisztrálták egy 56 éves férfinél, aki nem sokkal korábban érkezett haza Olaszországból. A holland vezetésnek tehát bőven lett volna ideje felkészülni a behurcolásra és a terjedésre, mégsem tettek semmit.
A Rutte-kormány védekezésében a kezdetektől jelen volt a halogatás és a megkésett intézkedések sorozata. Ennek egyik példája volt, hogy annak ellenére, hogy az első fertőzéseket Olaszországból hurcolták be az országba, nem vezettek be utazási korlátozásokat, pusztán csak "nem tanácsolták" a beutazást a koronavírussal fertőzött területekre. De március elején is mindössze annyit tettek, hogy az észak-olaszországi tartományokra a "csak ha nagyon szükséges" beutazási ajánlást tették közzé, miközben még akkor is több száz holland turista tartózkodott a régióban.
Emlékezetes pillanat volt Mark Rutte kapcsán, amikor március elején tartott egy sajtótájékoztatót, amin arra kérte az embereket, hogy kerüljék többek között a kézfogásokat. Beszéde végén azonban rögtön kezet fogott.
A fertőzések számának emelkedése miatt megszakítják a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozások visszavonását Németországban - döntött csütörtökön a szövetségi kormány. A tömegrendezvények tilalmát legalább az év végéig fenntartják, és 50 eurós (17 ezer forint) alsó határt írnak elő a maszkviselési szabályok megsértésének büntetésére. Többek között arról is döntöttek, hogy a nyári turistaszezon végével, szeptember 15-ével megszüntetik a külföldről hazatérőknek biztosított ingyenes koronavírusteszt lehetőségét, és nagyobb erőt összpontosítanak a karanténszabályok betartásának hatósági ellenőrzésére. Az országban a friss adatok szerint 240 400 fertőzött van, valamint 9290 ember halt meg. A napi új fertőzésszám itt is július végén kezdett el emelkedni, augusztusban többször ezer fő feletti, a csúcson, augusztus 21-én, 1737 új beteget találtak.
Augusztus közepén már arról írtunk, hogy május óta nem volt ilyen magas az új napi fertőzöttek száma Németországban, ugyanis hazatérő nyaralók, a családi rendezvények és ünnepségek miatt országszerte emelkedett az új koronavírus-fertőzöttek száma. Jens Spahn német egészségügyi miniszter akkor kijelentette, hogy már nem csak helyi gócokról van szó. Elhibázott intézkedésekből azonban itt sem volt hiány, Bajorországban például botrány tört ki amiatt, hogy a nyaralásból visszatérőkön a hatóságok 44 ezer gyorstesztet végeztek el, és ezek közül több mint 900 pozitív lett. Ennek ellenére az érintettek nem kaptak értesítést az eredményről, ami viszont azt jelentette, hogy a fertőzöttek közben több ezer másik embert fertőzhettek meg. A bajor kormány arra hivatkozott, hogy nem számítottak ilyen nagyszámú önként jelentkezőre.