A 40 évnél fiatalabbak csak Corinna, az elefántvadászat és a pénz miatt ismernek
– állítólag így panaszkodott egy barátjának - három legnagyobb botrányára utalva - néhány hete I. János Károly. A 2014-ben lemondott uralkodó most száműzetésbe kényszerült, ami azért is drámai fordulat az életében, mert ott is született.
János Károly 1938-ban azért az olasz fővárosban született, mert miután meghalt Primo de Rivera tábornok, nagyhatalmú miniszterelnök, monarchiaellenes felkelés tört ki az országban. Nagyapja, XIII. Alfonz király pedig ennek hatására 1931-ben elmenekült Spanyolországból, ahol hamarosan kikiáltották a köztársaságot.
Az 1936-39 között lezajló polgárháborúban győztes Francisco Franco tábornok visszaállította a monarchia intézményét, amelynek élére Franco halála előtt két nappal János Károly került, akinek uralkodása első szakaszában lezajlott az úgynevezett demokratikus átmenet.
A spanyol király uralkodása utolsó szakaszáig meglehetősen népszerű volt, akkor azonban egyre durvább botrányokba keveredett.
Az első nagy botránya 2012-ben volt. Akkoriban a 2008-ban kezdődő világgazdasági válság miatt Spanyolország súlyos válságban volt, a munkanélküliség 25 százalék közelében (a fiatalok körében 40 százalék fölött) volt, ezért is váltott ki hatalmas felháborodást, hogy a
a király – egy titokzatos német üzletasszony társaságában – az afrikai Botswanában nagyon drága elefántvadászaton vett részt.
A sajtó hamar kiderítette, hogy kísérője – a nála 26 évvel fiatalabb német üzletasszony – Corinna zu Sayn-Wittgenstein, a szeretője (ezért is romlott meg a király kapcsolata feleségével, Zsófia királynéval).
A legolvasottabb spanyol napilap, az El País szerint
a vadászat 44 ezer euróba (nagyjából 15 millió forintba) kerülhetett.
Az elefántvadászat úgy derült ki, hogy János Károlynak Botswanában eltört a csípője, meg kellett műteni, a lebukott király pedig a madridi kórházban, 2012. április 18-án, bocsánatot kért a luxusvadászat miatt, és azt is megígérte, hogy soha többé nem fog ilyenen részt venni.
Egy év múlva jött a következő botrány a spanyol királyi családban. János Károly második lányának, Krisztina infánsnő (ez a hercegnő spanyol megfelelője) férjét, Inaki Urdangarin korábbi kézilabdázó olimpikont korrupcióval vádolták meg, 2013. április 7-én pedig a lányát is meggyanúsították, majd egy év múlva vád alá helyezték a férje ügyében.
Ő volt a spanyol királyi család első tagja, akit bíróság elé állítottak.
Bár 2017-ben Krisztinát felmentették a vádak alól, férjét 2018 júniusában bűnösnek találták sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés és befolyással való üzérkedés miatt, ezért jogerősen 5 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Urdangarin jelenleg is börtönben van.
Bár János Károlynak a korrupciós botrányban nem volt szerepe, a királyi család más tagjaihoz hasonlóan az ő népszerűségére is hatott az ügy.
2014. június 2-án Mariano Rajoy akkori konzervatív (PP) miniszterelnök bejelentette I. János Károly lemondását a trónról, amelyet a király aznap egy rövid sajtóközleményben erősített meg.
Június 18-án aztán hivatalosan is lemondott államfői tisztségéről, a trónon pedig fia, VI. Fülöp követte. A király lemondását valójában sosem indokolták meg, de a sajtó elsősorban az elefántvadászathoz kötötte.
János Károly 2019 májusában bejelentette, hogy a nyilvánosságtól teljes mértékben visszavonul.
2020. március 3-án a La Tribune de Genève című svájci francia nyelvű lap először írt arról, hogy nyomozás folyik a volt király ellen. A lap szerint ez még 2018-ban kezdődött, és azzal gyanúsítják, hogy a 2015-ben meghalt szaúdi uralkodótól
100 millió dollár kenőpénzt fogadhatott el, amiért egy spanyol konzorcium nyerte el a Medinát és Mekkát összekötő nagy sebességű vasútvonal második szakaszának az építését. A pénzt közvetlenül a szaúdi királytól, Abdullahtól kapta.
A gyanú alapján a kenőpénzt egy titkos svájci számlán rejthette el, ebből a pénzből pedig kaphatott a német szeretője is, akivel azóta – állítólag – már szakított. Svájcban a nyomozás azt követően indulhatott meg, hogy a spanyol sajtónak ezelőtt két évvel a (volt) szerető - vélhetően bosszúból - egyik interjújában sejttetve az ügy szaúdi szálát,
azt nyilatkozta, hogy pénzt kapott a királytól.
2020 júniusában aztán a spanyol legfelsőbb bíróság is vizsgálatot indított János Károly ellen. A vizsgálat jelenlegi szakaszának a célja, hogy megállapítsa, a kenőpénzt a 2014 júniusi lemondása előtt vagy utána kapta. Ennek azért van jelentősége, mert a király sérthetetlen - vagyis, ha a lemondás előtt fogadta el a pénzt, akkor (bármilyen abszurd ez), nem lehet megbüntetni.
A legfelsőbb bírósági vizsgálat bejelentése után a spanyol királyi ház közleményt adott aki, amelyben azt írták, hogy
VI. Fülöp semmit nem tud a feltételezett pénzügyi visszaélésekről, és már korábban lemondott az apjától várható személyes örökségéről - egyébként éppen emiatt az ügy miatt.
VI. Fülöp arra kényszerült, hogy megvonja az apjának járó, évi 200 ezer eurós járadékot.
Az ügyet felfedő La Tribune de Genève már 2020. június 9-én arról írt, hogy a volt király száműzetésbe vonulhat. Ez egyébként a felelősségre vonását is megnehezítheti.
Augusztus 3-án aztán a királyi család honlapján meg is jelent egy nyílt levél, amelyet János Károly címzett a fiának, VI. Fülöpnek. A levélben az állt, hogy
a volt király önkéntes száműzetésbe vonul,
Spanyolország elhagyását pedig azzal indokolta, hogy ez előnyére válik hazájának és a királyi családnak is. Azt nem közölte, hogy hová megy.
Felesége, a 81 éves Zsófia volt királyné viszont egész biztosan nem tartott vele.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, az ABC spanyol hírportál értesülése szerint az egykori király a Dominikai Köztársaságba távozhatott. A TVI portugál televízió híradása szerint azonban a portugáliai Estorilban lehet. Az El Confidencial spanyol lap viszont azt írta, hogy János Károly Olaszországba vagy Franciaországba emigrálhatott.
Eddig a királyi család nem erősítette meg, és nem is cáfolta egyik sajtóértesülést sem.
VI. Fülöp kényszeredett elhatárolódásának őszinteségét sokan kétségbe vonják. A jelenlegi uralkodó saját maga is nagy bajban van - nem véletlenül kellett lemondania a személyes örökségről. I. János Károly és vejének botrányai alaposan megtörték a monarchia népszerűségét. Már a szaúdi korrupciós ügy nyilvánosságra kerülése előtt is 50 százalék közelében volt azoknak az aránya, akik eltörölnék a királyságot.
Ha kiderülne, hogy a korrupciós pénzből - akár tudtán kívül - valamilyen formában Fülöp is hasznot húzott, az őt magát, és a királyságot is elsodorhatja. Igaz, a jelenlegi uralkodó börtönbe nem kerülhet - éppen az említett sérthetetlenség miatt.
I. János Károly viszont már igen. Önkéntesnek beállított száműzetésének egyik célja valószínűleg magának az eljárásnak a hátráltatása - bár ügyvédei siettek közölni, hogy a hatóságok rendelkezésére áll. A másik cél pedig fia és a monarchia megmentése.