Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Berkowitz válogatás nélkül lőtte le a közelében élő, embereket, 1976 és 1977 között.
A hidegvérű gyilkos azzal védekezett, hogy ő csak egy démon utasításait követte, amikor embereket gyilkolt.
A férfi titkos naplót vezetett, melyben leírta, nem tudja megfékezni a benne élő szörnyet:
Nagyon fáj, hogy nőgyűlölőnek tartanak, mert egyáltalán nem vagyok az. Viszont egy szörny lakik bennem. Én Sam fia vagyok. És ha Sam apu ivott, mindig bedurvult. Ütötte-verte az egész családját. Engem néha meg is kötözött, hogy ne juthassak ki a házból. Egyszer bezárt a garázsba is. San imádott vért inni. "Menj ki és öld meg"
- folyton ezt parancsolta nekem.
Ezek a feljegyzések segítettek végül a rendőröknek eljutni a sorozatgyilkoshoz.
Berkowitzot gyerekkorában örökbe fogadták. Azt állította, egész gyerekkora gondterhelt, zavaros időszak volt.
Nevelőapja például azt hazudta neki, hogy a vér szerinti anyja meghalt, amikor ő született. Ám, amikor leteltek a katonaévei, legnagyobb megdöbbenésére egy napon találkozott vele.
Gyerekkoromban állandó depresszióval küzdöttem, és a halálhoz kötődő rögeszméim voltak. Úgy éreztem, felesleges élnem, megérdemelném, hogy meghaljak"
- mondta a férfi.
Tizenéves korában a nevelőanyja meghalt. Ekkor úgy érezte, sosem tudja feldolgozni ezt.
"Ha elveszítesz valakit, akit szeretsz, onnantól kezdve az egész életed arról szól, hogy őt gyászolod. Magamat okoltam a halála miatt. Próbáltam kiverni a fejemből, de egyszerűen nem tudtam szabadulni a lelkiismeretfurdalástól és az önvádtól. Úgy éreztem, csak a gond volt velem, állandóan szégyent hoztam rájuk, emiatt megérdemeltem a büntetést."
- mondta.
Nem tudom megmagyarázni, hogy valójában mit éreztem akkor. Talán dühös voltam Istenre, a vér szerinti anyámra, és a nevelőanyámra is, úgy éreztem, cserben hagytak. Nehéz szavakba önteni."
Az 1970-es évektől
egyre súlyosabb tévképzetei voltak, ekkor kezdte elkövetni egyre erőszakosabb bűncselekményeit. 1975 karácsonyán próbált először gyilkolni,
ám áldozatait ekkor nem sikerült megölnie, csupán súlyosan megsebesítette őket.
Egy vadászkést vett magához, és két nőt leszúrt vele. Egyiküket a mai napig nem sikerült azonosítani, a másikat Michelle Forman-nak hívták.
A nő túlélte, de súlyosan megsérült.
Miután
egy régi, hadseregbeli barátja egy fegyvert ajándékozott neki, már nem volt számára megállás. 1976. július 29-én elkövette élete első gyilkosságát.
Két barátnő, Donna Lauria és Jody Valenti beszélgettek egy autóban, miközben Donna kinyitotta az ajtót. Hirtelen egy fenyegető külsejű ember jelent meg a semmiből. Berkovitz előrántotta a fegyverét egy papírzacskóból, és meghúzta a ravaszt. Donna azonnal meghalt, Jodynak a lábát találta el a töltény, de túlélte. Berkowitz a támadás után elmenekült a helyszínről.
Az életben marad Jodie nem tudta pontosan felidézni, hogy nézett ki a gyilkos. Annyit látott, hogy a férfi 30 év körüli, világos bőrű, a haja rövid, göndör.
Három hónappal később újabb gyilkosságra készült, az előzőhöz hasonló módszerrel, lesből támadt, fegyverrel a kezében.
Egy kocsiban beszélgető párost választott ki, Carl Denarot és Rosemary Keenant, majd mire azok felfogták, hogy egy idegen férfi áll előttük, a férfi lőtt. Carl koponyáját eltalálta a golyó, de végül mindketten tútélték.
Mindössze egy hónappal később két, erkélyen beszélgető fiatal lányt nézett ki. Épp a moziból értek haza. A két fiatal döbbenten vette észre, hogy egy fekete hajú, katonai egyenruhás férfi épp feléjük tart.
Mielőtt még megkérdezték volna, mit keres ott, a férfi meghúzta a ravaszt, és egy lövéssel eltalálta mindkét lányt.
Donna sérülései nem voltak életveszélyesek, amnnak ellenére, hogy a golyó a lány nyakát találta el. Joanne viszont, akinek a hátát érte a lövés, egész hátralévő életére lebénult
Berkowitz 1977 januárjában újra támadt, ekkor elkövette élete második gyilkosságát.
Christine Freund és John Diel szintén mozi után ültek egy autóban, és tervezték, hogy folytatják az éjszakai szórakozást. Ekkor azonban a semmiből felbukkant a férfi, és háromszor rájuk lőtt.
John megúszta kisebb sérülésekkel, és kétségbeesetten elhajtott a helyszínről, ám barátnője, akit két lövés is ért, néhány órával később a kórházban meghalt.
Christine halála után a rendőrök már gyanakodni kezdtek, hogy ugyanaz az ember állhat a lövöldözések hátterében.
Mindössze két hónappal az eset után a 19 éves Virginia Voskerichian épp az egyetemről ment hazafelé, amikor Berkowitz váratlanul rátámadt.
A fiatal lány az iskolai könyveit próbálta pajzsként használni, de a férfi megölte.
A rendőrök ekkor már szinte biztosak voltak benne, hogy ugyanaz az ember felelős a támadásokért,
és nagy erőkkel keresni kezdték a gyilkost.
Áprilisban egy fiatal pár, Alexander Esau és Valentina Suriani beszélgettek az autójukban, amikor hirtelen kétszer rájuk lőttek.
Valentina a helyszínen meghalt, míg Alexander néhány órával később, miután kórházba vitték. Halála előtt kis idővel még eszméleténél volt, és képes volt beszélni, de nem tudta felidézni, hogy nézett ki a támadó.
Ám ez alkalommal
Berkowitz a helyszínen hagyta titkos naplóját, borítóján álnevével, a "Sam fia" felirattal.
Miután a napló elején egy szörnyként utalt magára, így folytatta a történetet:
Sam papa néha a padlásra is bezárt. Onnan sehol nem tudtam kiszökni, viszont ki tudtam nézni a fönti ablakon, ami miatt kicsit úgy éreztem, mintha kívülről látnám magam.
Amikor embereket öltem, úgy éreztem magam, mintha valaki más kényszerítene rá. Mintha átprogramozta volna az egész agyamat. Csak akkor tudtam volna leállni, ha magamat ölöm meg."
Amikor a rendőrök elolvasták a naplórészletet, pszichológus segítségét kérték az elemzéshez, aki megállapította, hogy
a gyilkosságok, és a megszállottságról gyártott elméletek hátterében is paranoid skizofrénia állhat.
De ez még csak a kezdet volt. A naplóban találtak egy borítékba rakott levelet is, melyet a Daliy News újság rovatvezetőjének, Jimmy Breslinnek címzett, ami így szólt:
Üdvözlöm Önöket New Yorkból, ebből a koszos, kutyaürülékkel, hányással, borral, vizelettel, és vérrel teli városból. Emlékeznek még Donna Lauria esetére? Tegyenek azért, hogy az emberek se felejtsék őt el. Nagyon-nagyon kedves, és szép lány volt, de Sam vérre szomjazott, és addig nem hagyott nekem békét, míg ki nem végeztem szegényt. Kérem, értesítsék a rendőröket arról, hogy megvan az elkövető. További sok szerencsét kívánok nekik a nyomozáshoz: Sam fia"
Breslin közzétette a levelet az újságban, azzal a felhívással, hogy az elkövető azonnal adja fel magát a rendőrségen.
De Berkowitz ámokfutásának továbbra sem lett vége, egy hónappal azután, hogy levelet írt a rendőröknek, ismét rálőtt egy autóban beszélgető párra, Sal Lupora and Judy Pacidora.
Salnak a karját, míg Judynak a fejét, vállait, és nyakát találta. Csodával határos módon mindketten túlélték, de nem tudták felidézni, hogy nézett ki a támadó.
Néhány szemtanú elmondta,
láttak egy sötét hajú férfit a helyszín közelében sétálgatni.
Amikor egy fiatal pár Stacy Moskowitz és Robert Violante az autóban csókolózott, a férfi négyszer lőtt rájuk. Robert fél szemére megvakult, Stacy a helyszínen meghalt. Ekkor azonban egy kutyát sétáltató nő, Cacilia Davis közelről megfigyelte őt. Miután épp elhaladt mellette, és egyenesen a szemébe nézett. A nőt azonban annyira sokkolták a történtek, hogy csak néhány nap elteltével tudta felhívni a rendőrséget.
A rendőrök közben ellenőrizték azokat az autókat, amelyeket szabálytalan parkolás miatt megbírságoltak. Köztük volt David Berkowitz autója is.
1977. augusztus 11-én a rendőrök elfogták, és kihallgatták a férfit, majd átkutatták az autóját, és lakását.
Végül a kocsiban megtalálták a fegyvert, mire Berkowitz azonnal elismerte, hogy ő volt "Sam fia".
30 perccel a kihallgatása után az összes gyilkosságát beismerte, de továbbra is azzal magyarázta azokat, hogy
a szomszéd kutyájának lelkében egy démon lakott, ami megszállta, és gyilkosságok elkövetésére kényszerítette őt. A férfit három egészségügyi szakember is megvizsgálta 1978 májusában, majd bebizonyosodott, hogy az összes lövöldözés, illetve gyilkosság idején végig magánál volt, szó sem volt tehát pillanatnyi elmezavarról.
Azóta börtönben ül, minden gyilkosságáért 25 évet kapott.
A férfit példaértékű, jó magaviseletű rabként jellemezték a börtönben, ennek ellenére az elmúlt több, mint negyven évben egyszer sem kérte a feltételes szabadlábra bocsátását - írja a Mirror.
