A kanadai Konzervatív Párthoz közelállónak tartott Post Millennial információi alapján, szombaton, Québec tartomány fővárosában, Montréalban radikális megmozdulásra került sor, amelyen – amerikai mintára –
a rendőrség megszüntetését követelték.
Néhány száz szélsőséges a belváros központi részén található Place du Canada téren gyülekezett, John A. Macdonald konzervatív miniszterelnök szobra körül.
Előbb rendőrellenes jelszavakat skandáltak, majd egy, a volt miniszterelnököt gyalázó táblát helyeztek a szobra elé, délután pedig ledöntötték az 1895-ben emelt emlékművet.
A hatóságok jelenlévő képviselői a szobordöntögetők közül senkit sem vettek őrizetbe.
A radikális baloldaliak szerint Macdonald szobra a „rasszista, a gyarmati múltú, fehér felsőbbrendűséget hirdető Kanadát képviseli, ennek pedig nincs helye közterületen".
Az emlékművet még június közepén meggyalázták, vörös festékkel öntötték le,
majd júliusban 50 ezer aláírást gyűjtöttek össze az eltávolítása érdekében, de erre a városvezetés tiltakozása miatt nem került sor.
Az 50 ezer aláírás egyébként nem tekinthető soknak, figyelembe véve azt, hogy Montréal lakossága elővárosokkal együtt meghaladja a 4 milliót.
Montréal polgármestere, Valérie Plante
elítélte és vandalizmusnak minősítette a szobor ledöntését.
Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy az emlékművet rekonstruálnák.
Justin Trudeau liberális kormányfő még nem ítélte el a történteket.
Sir John Alexander Macdonald az Egyesült Királysághoz tartozó Skóciában született 1815-ben. Gyermekkorában települt ki a szüleivel az észak-amerikai brit gyarmati fennhatóság alatt lévő területre, amit ma Kanadának nevezünk. A jogi pályafutást választotta és ügyvédkedett, majd 1843-ban bekerült a helyi, túl sok jogkörrel nem rendelkező parlamentbe.
Ezt követően
arra törekedett, hogy Londontól minél nagyobb autonómiát vívjon ki a még csak megalakulóban lévő Kanada számára.
A brit korona 1840-ben (Act of Union) egyesítette a francia ajkú Alsó-Kanadát az angol ajkú Felső-Kanadával. 1858 és 1862 között megbízott gyarmati miniszterelnökként ő vezette a „születőben lévő" államalakulatot.
Macdonald kulcsfontosságú szerepet játszott az 1867-es alkotmány megalkotásában (Constitution Act), főleg a britekkel való egyeztetés révén.
Az alkotmány szövetségi állammá alakította Kanadát, amely megkapta a rendkívül kedvező domínium státuszt, ami azt jelentette, hogy
1867-től az ország széleskörű autonómiával rendelkezett, független ugyan nem lett a brit koronától, de a belső szuverenitása biztosítva volt.
A kanadai történészek az 1867-es alkotmányt tekintik a modern Kanada megszületése legfontosabb momentumának.
Az új állam első miniszterelnöke Macdonald lett,
a Konzervatív Párt színeiben első mandátumát 1867-1873 között, a másodikat pedig 1878-1891 között töltötte ki. Egy hónappal azt követően halt meg, hogy pártja elvesztette a választásokat.
Sokan – nem csak konzervatív körökben –
John A. Macdonaldot államalapítónak tartják, és a legutóbbi évekig köztisztelet övezte emlékét.
A radikális baloldalnak az a problémája vele, hogy a volt miniszterelnök szorgalmazta az őslakos indiánok (mai hivatalos elnevezésük: first nation) gyermekeinek a bentlakásos iskolákba küldését, ahol a gyermekeket csak angolul tanították, az anyanyelvükön nem, illetve nagy hangsúlyt fektettek az angolszász életforma elsajátítására.
A bentlakásos iskolarendszer célja az őslakosok integrációja, a kritikusai szerint azonban ezen túlmenően az asszimilációja volt.
Ezt a politikát 2015-ben a Justin Trudeau vezette liberális kormány által létrehozott bizottság „kulturális genocídiumnak" minősítette.
A gyarmatosítás szimbólumának nevezni John A. Macdonaldot ugyanakkor nonszensz, mert ő egész életében azért küzdött, hogy minél nagyobb önállóságot nyerjen el Kanada Londontól, és főleg neki köszönhető, hogy az ország gyarmatból domínium lett.