Karanténban lévő bukott politikust nevezett ki miniszterelnöknek a román elnök - együtt szabadították rá a járványt Romániára

Az elmúlt hetekben Romániát érintette leginkább a koronavírus-járvány az EU tagállamai közül. Nem véletlenül, hiszen a Ludovic Orban miniszterelnök vezette kormány súlyos, egyes kommentárok szerint dilettáns hibák sorozatát követte el. Nem segített az sem, hogy a román jogrendben jelentős jogosítványokkal rendelkező elnök, Klaus Johannis ahelyett, hogy a járvánnyal foglalkozott volna, magyargyűlölő kijelentéseket tett. Késve meghozott szakmai-politikai döntések, lemondott egészségügyi miniszter, mellébeszélő és a figyelmet magyargyűlölettel elterelni kívánó állami vezetők - így nézett ki a román válságkezelés, amely mára teljesen csődöt mondott. Az ellenzék most bizalmatlansági indítvánnyal próbálja megbuktatni a kormányt és a miniszterelnököt. Azt a miniszterelnököt, akit februárban már megbuktatott, de Johannis elnök megint őt nevezte ki miniszterelnöknek, annak ellenére, hogy akkor éppen karanténban volt.

A legfrissebb adatok szerint hétfőn meghaladta a háromezret az új típusú koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma Romániában. Az elmúlt 24 órában 1014 új megbetegedést és 45, elismerten a vírus miatti halálesetet regisztráltak. Ezzel a betegség megjelenése óta megfertőzöttek száma 72 208-ra, a halálos áldozatoké 3074-re emelkedett az országban.

A számok önmagukban véve is nagyon rosszak, úgy meg pláne, hogy a napi megbetegedések száma volt ennél nagyobb is. Az eddigi rekordot 1415 eset jelenti augusztus 14-én. A nagyjából 19 milliós Romániában lakosságarányosan ez olyan, mintha Magyarországon 710 eset lenne egyetlen nap alatt, miközben az elmúlt egy hónapban összesen nem volt ennyi beteg nálunk.

Borzasztó járványügyi adatok

Az ECDC, az unió egészségügyi intézetének augusztus 10-én nyilvánosságra hozott jelentése szerint akkor Romániában volt a legnagyobb a pozitív eredményű tesztek aránya és az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma az EU tagállamai közül. A 100 ezer lakosra jutó új fertőzések száma pedig a négyszerese az uniós átlagnak a vizsgált időszakban.

A dokumentum kiemelte, hogy az augusztus 2-át megelőző két hétben a 100 ezer lakosra jutó új esetek száma csak három államban, Spanyolországban (60,2), Romániában (79,4) és Luxemburgban (209,5) nagyobb 60-nál.

Rossz hír továbbá, hogy Magyarország keleti szomszédjánál volt aktuálisan a legnagyobb az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma, 19,1 két hét alatt. Az EU átlaga 4,1, Magyarországon mindössze 0,1. Vagyis

Romániában az augusztus 2-án zárult két hétben lakosságarányosan 191-szer többen haltak meg a koronavírus miatt, mint Magyarországon.

Szintén Romániában produkálták a legnagyobb arányú pozitív esetet (6,2 százalék) a két hét alatt elvégzett tesztek. Horvátországban ez az arány 5,1 százalék, Spanyolországban 4,5 százalék, az EU átlaga 1,4 százalék.

Forrás: ECDC

Lassú reakcióidő, figyelemelterelés

A változó számú tesztelés miatt nehéz pontosan felmérni a járvány kiterjedtségét, de ahogy az előzőekből is látszik, rendkívül súlyos a helyzet Romániában.

Már a járvány felbukkanásától kezdve az okozta a legfőbb problémát, hogy a leginkább fertőzött Olaszországban 1,2 millió román állampolgár dolgozott, köztük 200 ezren a vírus epicentrumának számító Lombardiában. A vendégmunkások jelentős része ingázott a két állam között. Ráadásul Spanyolországban is nagyon sokan román dolgozik. A járvány kezdetekor mind elindultak haza, a román kormány pedig nem figyelt eléggé a vírus behurcolására.

Rontotta a helyzetet, hogy február-március környékén kormányválság alakult ki Romániában. Ludovic Orban kormánya a parlamentet megkerülve akarta megváltoztatni a választási törvényt, hogy javítsa az esélyeit. Erre válaszul az ellenzék egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta a kormányt. Az sem tett jót a válságkezelésnek, hogy a járvány kezdetén másképp kommunikáltak a különböző minisztériumok. Az egészségügyi minisztérium azt tanácsolta az Olaszországban dolgozó románoknak, hogy menjenek haza. Ezzel szemben a belügyminisztérium viszont azt kérte, hogy ne tegyék ezt, mert fennáll a veszélye, hogy megfertőzhetik az otthonmaradottakat is.

Jól mutatja a román járványkezelés totális csődjét, hogy az első fertőzéses esetet egy Olaszországból hazatérő férfinél regisztrálták február 25-én, azonban a két ország között a légi közlekedést csak március 9-én függesztették fel. Csakhogy eddig 40 ezren érkeztek haza. Ezek a mozzanatok azt mutatják, hogy

a félresikerült válságkezelésért a Ludovic Orban vezette liberális kormányt terheli a felelősség.

Hosszú trükközés után ugyanis Johannis megint megbuktatott párttársát nevezte ki miniszterelnöknek, az ellenzék pedig - mivel a járvány ekkor már kitört - megszavazta.

A PNL-kormány katasztrofális válságkezeléséről (a liberális párt támogatásával államfőnek választott) Klaus Johannis a magyar kisebbség elleni uszítással próbálta meg elterelni a figyelmet. Több alkalommal is az RMDSZ-t, illetve a PSD-t tette felelőssé a kialakult helyzetért, hamisan azzal vádolva őket, hogy a székely autonómia kikényszerítése céljából akadályozzák a járványügyi védekezést.

Beismerés a volt kormányfőtől: Másfél hónapos lemaradásban van Románia

A francia közszolgálati rádió román adásának, a Radio France Internationalnek adott interjújában Traian Băsescu, uniós képviselő, volt román államfő katasztrofálisnak minősítette a kormány kommunikációját. Hozzátette, hogy szerinte a kormány átlagosan másfél hónappal van lemaradva a szükséges védelmi intézkedések meghozatalával.

Klaus Johannis román államfő (j) és Ludovic Orban miniszterelnök (b2) részt vesz a koronavírus-helyzettel kapcsolatos tanácskozáson a bukaresti államfői rezidencián. Forrás: MTI/EPA/Román elnökség/Dragos Asaftei

A válság csúcspontján megbukott a miniszter

Azt, hogy a román kormány milyen rosszul kezelte a válságot, jól mutatja, hogy a válság csúcspontján lemondásra kényszerült Victor Costache korábbi román egészségügyi miniszter.

A bejelentésre azután került sor, hogy több romániai kórházban is orvosok és páciensek tucatjai fertőzték meg egymást. A miniszter távozását Ludovic Orban közölte, hozzátéve, hogy

Costache "személyes és szakmai okokra" hivatkozva jelentette be távozását.

A román média tudni vélte, hogy a minisztert valójában a kormányfő mondatta le meggondolatlan nyilatkozatai és a válság kezelésében mutatkozó hiányosságok miatt. A miniszternek egyebek között azt rótták fel, hogy nem szervezte meg idejében a - nem járványkórházban dolgozó - orvosok ellátását megfelelő védőfelszerelésekkel.

Ezt látszik alátámasztani, hogy Costache még nem tervezte lemondását: előző nap még Bukarest teljes lakosságának tesztelésére vonatkozó terveiről nyilatkozott az Adevarul portálnak. Ezzel is hatalmas botrányt okozott: egyrészt azért, mert akkor a napi tesztelési kapacitás mindössze kétezer volt, másrészt ezzel súlyosan leterhelte volna az egészségügyi rendszert és veszélynek tette volna ki az egészségügyi dolgozókat.

Abszurd döntés

Nem elég, hogy a román kormány megbukott a válságkezelésben, az Alkotmánybíróság egy döntésével - a kormány törvénytelen intézkedése miatt - megszüntette a koronavírus-járvány megfékezését célzó karanténintézkedések jogalapját.

Innentől kezdve a hatóságok már csak ajánlhatták a fertőzötteknek, vagy a járvány sújtotta országokból érkezőknek, de nem kényszeríthették őket arra, hogy legalább két hétig ne érintkezzenek senkivel.

Az alkotmánybíróság június 25-i döntése július 2-án lépett hatályba. Erre akkor derült fény, amikor egy bukaresti hatósági karanténban megfigyelés alatt tartott száz ember közül több mint hatvanan elhagyták a kijelölt épületet, illetve amikor eljutott a román sajtóhoz a belügyi államtitkár körlevele, aki arra figyelmezteti a megyei prefektusokat, hogy "ideiglenesen felfüggesztik" a hatósági karantén és lakhelyi elkülönítés intézményét, mivel hatályon kívül helyezték a vonatkozó miniszteri rendeletet.

Az alkotmánybíróság ugyanis azt mondta ki, hogy nem lehet miniszteri rendelet szintjén karanténintézkedéseket hozni. A román kormány még ezután sem ismerte el sokáig, hogy a rendelkezés következményeként senkit sem lehet már akarata ellenére kórházban, vagy karanténban tartani Romániában, ezért a szükséges jogszabály megalkotásával is késlekedtek.

A román kormányfő végül nem tudott mást tenni: kérlelte a románokat, hogy az alkotmánybíróság döntése ellenére cselekedjenek felelősségteljesen, a "magától értetődő szabályokat" követve.

Egymással vannak elfoglalva

A román pártok és politikusok nemcsak az alkotmánybírósági döntés kapcsán, hanem gyakorlatilag a járvány ideje alatt végig egymással voltak elfoglalva.

A napokban a baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a liberális kisebbségi kabinet ellen, mégpedig annak rossz járványkezelése miatt.

A baloldali szociáldemokraták azt vetik a liberális kormány szemére, hogy többször megszegték az általuk hozott járványügyi szabályokat.

Az indítvány külön fejezetet szentel annak, hogy a kormány álságosan viselkedett a járvány idején, hiszen míg azt mondták a lakosságnak, hogy a járványhelyzet nagyon súlyos, ők maguk viszont úgy viselkedtek többször, mintha a koronavírus nem létezne. Az indítvány felidézte azt a korábban nyilvánosságra került fényképet, amelyen Ludovic Orban és a kabinet több tagja látszik, amint a kormány épületében ünnepelnek, alkoholt fogyasztanak és dohányoznak, miközben nem hordanak maszkot.

Többek között emiatt a kép miatt nyújtott be bizalmatlansági indítványt a román ellenzék a liberális kormány ellen Forrás: Facebook

Az ellenzék a kormányt támogató Klaus Johannisnak is felrója, hogy a legutóbbi EU-csúcsról olyan fénykép jelent meg róla, amelyen több európai vezető veszi őt körül, beszélget velük, és csak a román elnök nem viselt maszkot. Az ellenzéki párt szerint a kormánynak azért csúszott ki a kezéből a járványhelyzet kezelése, mert ellentmondásos döntéseket hozott. Bírálták, hogy a kormány és az államelnök több ezer román állampolgár kiutaztatását tette lehetővé a szükségállapot idején.

Az indítványt várhatóan a héten fogják felolvasni, majd a két ház együttes ülésen fog szavazni róla. A törvényhozók felének plusz egynek a voksára van szükség a kormány megbuktatásához. Az indítványt 205 törvényhozó írta alá, az elfogadásához, ami a kormány megbuktatását jelentené, 233 szavazatra van szükség.