Szükségállapotot vezettek be a libanoni fővárosban

Bejrút, 2020. augusztus 10. A libanoni hivatalos fotóügynökség, a Dalati and Nohra által közreadott képen Haszan Diáb miniszterelnök beszédet mond Bejrútban 2020. augusztus 10-én. Diáb bejelentette, hogy a libanoni kormány lemond a Bejrútban előző héten történt hatalmas robbanás miatt. MTI/EPA

Megszavazta a libanoni parlament csütörtökön, hogy Bejrútban szükségállapotot vezessenek be a múlt heti tragikus robbanást követő helyreállítás érdekében. Közben David Hale politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár Bejrútban bejelentette, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is részt vesz a robbanás ügyében vizsgálódó libanoni és nemzetközi nyomozók csoportjának munkájában.

A kikötő területén múlt kedden történt robbanásban több mint 170 ember vesztette életét és több mint hatezren megsérültek, a kormány lemondásra kényszerült.

A parlament a szerencsétlenség után tartott

első ülésén hozta meg döntését a szükségállapotról, széles hatáskörrel ruházva fel a hadsereget a növekvő népharag és politikai bizonytalanság közepette.

Haszan Diáb miniszterelnök beszédet mond Bejrútban. 2020. augusztus 10-én Diáb bejelentette, hogy a libanoni kormány lemond a Bejrútban előző héten történt hatalmas robbanás miatt Forrás: MTI/EPA/-

Még lemondása előtt a kormány szükséghelyzetet rendelt el Bejrútban, felhatalmazva a hadsereget például arra, hogy

kijárási tilalmat rendelhet el, megakadályozhatja a nyilvános gyűléseket, cenzúrázhatja a médiát, és a biztonságot veszélyeztető cselekmények gyanújával akár katonai bíróság elé állíttathat polgári személyeket.

A tartósabb szükségállapot bevezetéséhez azonban parlamenti jóváhagyásra volt szükség.

A kormánydöntést bírálták emberi jogi szervezetek, mondván, hogy a polgári kormány is kibővített jogkörrel rendelkezik a koronavírus-járvány miatt.

Egyesek bírálták a tüntetők elleni kemény katonai fellépést is,

attól tartva, hogy a kibővített hatásköröket az ellenvélemények elhallgattatására használhatják fel.

A rohamrendőrök és a politikai elit távozását követelő tüntetők összecsapásának helyszíne Bejrútban 2020. augusztus 8-án Forrás: MTI/EPA/Vael Hamzeh

A parlamenti ülésen - mielőtt megszavazták a szükségállapot bevezetését - egyperces némasággal emlékeztek meg a robbanás áldozatairól.

Ezután

közel tucatnyi képviselő lemondásáról is tárgyaltak, akik a múlt héten távoztak, elégedetlenségüket fejezve ki amiatt, ahogyan a kormány a tragédiát kezelte.

Továbbra sem tudni pontosan, hogy mi okozta a bejrúti kikötőben tárolt 2740 tonna ammónium-nitrát felrobbanását. A kiszivárgott dokumentumok szerint azonban az ország legfelsőbb vezetése és biztonsági vezetők is tudtak arról, hogy a vegyi anyagot a kikötőben tárolják.

Miután a kormány hétfőn lemondott, jelenleg ügyvivőként működik.

Az ügyvivő kormányfő korábban előrehozott választások kiírását javasolta, de azt a házelnök és több politikai szervezet nem támogatta.

Görög mentőalakulatok tagjai megrongálódott gépkocsik előtt Bejrútban 2020. augusztus 7-én, három nappal a kikötői negyedben történt hatalmas erejű, kettős robbanás után Forrás: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Megérkezett Bejrútba David Hale politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár, aki a robbantásban lerombolt városrészbe látogatva, újságírók előtt közölte, hogy

az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is részt vesz a robbanás ügyében vizsgálódó libanoni és nemzetközi nyomozók csoportjának munkájában.

Az FBI-t erre a libanoni hatóságok kérték fel, és ez is egy módja annak, hogy Washington segítsen a szerencsétlenség következményeinek felszámolásában

- tette hozzá a magas rangú amerikai diplomata. Hale várhatóan megerősíti az amerikai kormányzat készségét arra, hogy segít a libanoni népnek kilábalni a tragédiából, és várhatóan egyes alapvető reformok sürgősségét is hangsúlyozni fogja.

Washington eddig 18 millió dolláros humanitárius segélyt ajánlott fel, amelyet az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID), valamint a kül- és az védelmi minisztérium biztosít.