Az Országos Republikánus Bizottság (RNC) augusztus 24. és 27. között tartja a konvencióját az Észak-Karolina állambeli Charlotte városában, de ahogy Donald Trump elnök még július 23-án bejelentette - tekintettel a koronavírus-járványra - ez nem hagyományos jelöltállító konvenció, hanem inkább egy szűkebb körű találkozó, amin több felszólaló online vesz részt.
Ahogy arról az Origo beszámolt, hétfőn Donald Trump személyesen jelent meg a pártja konvencióján, ahol
a küldöttek hivatalosan is megválasztották a republikánusok jelöltjének.
Trump kiemelte: „Kötelességemnek éreztem, hogy eljöjjek Charlotte-ba, az Észak-Karolina iránti tiszteletből is", hozzátéve, hogy reméli, erre a választók is emlékeznek majd november 3-án, a választások napján. Észak-Karolina az egyik fontos, úgynevezett billegő állam, jelenleg Donald Trump kicsivel vezet a közvélemény-kutatások szerint, ezt a konvenció megerősítheti.
Trump egyértelműen arra utalt, hogy
demokrata kihívója, Joe Biden nem volt jelen személyesen a wisconsini Milwaukee-ban a múlt héten tartott elnökjelölt-állító konvención, azt ugyanis virtuális formában rendezték meg, vagyis a szónokok a távolból, videókapcsolaton keresztül beszéltek.
Trump kijelentette, hogy
a novemberi választás Amerika történetének legfontosabb választása.
Ezt követően megköszönve a jelölést, felidézett kormányzata eredményei közül néhányat. Kiemelte az új kereskedelmi megállapodásokat, vagy az egészségbiztosítás javítása érdekében tett azon döntést, amellyel rendeleti úton kötelezte a biztosítókat a súlyos betegekkel történő biztosításkötésre is.
A valaha volt legsikeresebb gazdaságunk volt a világjárvány előtt, s a legjobb foglalkoztatási adataink voltak
– fűzte hozzá az elnök.
2020 elejére ugyanis Amerikában
50 éves történelmi mélypontra süllyedt a munkanélküliségi ráta, a feketék és a latinok körében pedig, amióta mérik, még soha nem volt olyan alacsony.
Ezen azonban az új típusú koronavírus okozta világjárvány változtatott. Míg 2017 januárjában, mikor Trump átvette az elnökséget, a munkanélküliségi ráta országos szinten 4,7 százalék volt, addig ez a szám 2020 februárjára 3,5 százalékra csökkent. A járvány miatt áprilisra 14,7 százaléka nőtt, de a Trump-kormány beruházásösztönzést és munkahelyteremtést segítő politikája miatt júliusra újra 10,2 százalékra csökkent.
Trump a konvención kijelentette:
az Egyesült Államok soha nem lesz szocialista ország.
Kiállt a szabad fegyvervásárlás és fegyvertartás mellett, s arra figyelmeztetett, hogy egy demokrata párti kormányzat adót emelne és gyengítené a rendőrséget, a radikális baloldal legfontosabb követeléseinek megfelelően.
A Demokrata Párt jelöltjét, a 47 éve a washingtoni Kongresszusban politizáló Joe Bident, Barack Obama alelnökét a politikai establishment tagjaként írta le, aki mára radikális lett.
Mint mondta: Biden például még a Legfelsőbb Bíróságba sem tudna önállóan jelölteket állítani, mert
a radikális baloldal azt fogja követelni, hogy szuperradikális baloldali, őrült bírákat küldjön majd.
Az elnök szerint Biden esetleges megválasztásával
„az amerikai álomnak vége lesz".
Nikki Haley, a Trump-kormány volt ENSZ-nagykövete, aki Dél-Karolina kormányzója is volt, és a hétfői rendezvény záróbeszédét elmondó afroamerikai Tim Scott, dél-karolinai szenátor egyaránt a demokratákat bírálta, elsősorban azt hangsúlyozva, hogy egy esetleges Biden-adminisztrációval a radikálisok uralta demokraták kerülnének hatalomra.
Haley közölte, hogy
a demokraták víziója Amerika számára a szocializmus, és Biden a szocialista baloldallal katasztrófa lenne.
Emlékeztetett rá: amikor Dél-Karolina kormányzója volt, rengeteget kellett küzdenie az Obama-kormányzattal - amelynek alelnöke Joe Biden volt - azért, hogy ne szervezzék ki a munkahelyeket az államból.
Bírálta a demokratákat azért is, mert állandóan arról beszélnek, hogy az Egyesült Államokban rendszerszerű rasszizmus uralkodik.
Ez hazugság, Amerika nem fajgyűlölő ország
- jelentette ki Nikki Haley. Célozva a demokraták megnyilvánulásaira, megemlítette a saját példáját is: a szülei indiai bevándorlók voltak, akik a kezdetekkor hátrányos megkülönböztetéssel és nagyon nehéz megélhetéssel néztek szembe, de „soha nem adták át magukat sérelmeknek vagy gyűlöletnek".
Haley dicsérte és bátornak nevezte Donald Trump politikáját Iránnal és Kínával kapcsolatban.
Úgy vélekedett, hogy Joe Biden alelnökként „a politikai gyengeség rekordere" volt mind Kínával, mind Iránnal szemben.
Biden isteni adomány mindenkinek, aki bocsánatkéréseket, tartózkodást, értékrendünk feladását akarja Amerikától
– jelentette ki.
Tim Scott szenátor szintén Biden eddigi politikai örökségét kritizálta, és azt vetette Joe Biden és alelnökjelöltje, a radikális baloldali Kamala Harris szemére, hogy „kulturális forradalmat akarnak". Az afroamerikai felmenőkkel rendelkező politikus emlékeztetett Joe Biden feketéket érintő, enyhén szólva is ellentmondásos nyilatkozataira.
Biden azt mondta, hogy a fekete, ha nem rá szavaz, akkor nem is igazán fekete. Joe Biden szerint a fekete közösség egysíkú
- idézett Bidentől Scott, majd rámutatott arra, hogy 1994-ben Bidennek vezető szerepe volt annak a törvénynek a kidolgozásában, amely lehetővé tette feketék tömeges bebörtönzését.
Bár Scott erről nem beszélt, de érdemes felidézni, hogy még a tavalyi demokrata előválasztási kampányban
Harris rasszizmussal és szegregációpártisággal vádolta meg Bident,
mivel az elnökjelölt a 70-es években ellenezte, hogy a fehér és színes bőrű diákokat közös iskolabuszokon szállítsák, a szegregációnak pedig az akkor gyerek Harris is az áldozatául esett. Biden szerint azonban alelnökjelöltje félreértelmezte az ő akkori álláspontját, és erről szó sem volt. Harris végül visszavonta a rasszista vádakat, és a két politikus – legalábbis színleg – kibékült.
A hétfőn beszédet mondó politikusok arra figyelmeztettek, hogy egy Biden-elnökség káoszt hozna Amerikának, kiárusítaná az amerikai érdekeket. Charlie Kirk, a fiatal republikánusok egyik szervezetének népszerű vezetője kínai befolyástól féltette Amerikát, Ronna McDaniel, a Republikánus Országos Bizottság (RNC, a párt vezető szerve) elnöke szerint
Trump kemény fellépésére van szükség a külpolitikában, de elsősorban is a bevándorláspolitikában.
Matt Gaetz floridai képviselő szerint Biden „a baloldal bábja", Jim Jordan ohiói képviselő azt hangsúlyozta, hogy egyedül Trump képes „lecsapolni a washingtoni mocsarat".
Az amerikai elnök legidősebb fia, ifjabb Donald Trump „a mocsár Loch Ness-i szörnyének" nevezte Joe Bident.
Felszólalt a konvención egy demokrata párti politikus is: Vernon Jones, a georgiai Kongresszus afroamerikai képviselője.
A Demokrata Párt mentálisan még mindig az ültetvényeken tartaná a feketéket
- jelentette ki, hozzátéve, hogy a feketéket évtizedeken keresztül kényszerítették a Demokrata Párttal való azonosulásra.
Házából videón jelentkezett be és beszélt viszontagságairól az a missouri házaspár - Patricia és Mark McCloskey - akik St.Louis városban fegyverrel védték otthonukat az erőszakos radikális baloldali aktivistáktól, a végén pedig nyomozást rendelt el ellenük a Soros György által támogatott ügyész, Kimberly Gardner.
McCloskeyék „marxista liberális aktivistáknak" és „bűnözőknek" nevezték a radikális baloldali Black Lives Matter mozgalom otthonukra támadó tagjait.
A republikánus konvenció mind a négy napjának van saját üzenete és témaköre.
Hétfőn az Ígéret földje, kedden a Lehetőségek hazája, szerdán a Hősök földje, a zárónapon, csütörtökön pedig a Nagyszerűség országa téma köré szerveződnek a beszédek.
A tervek szerint
Donald Trump minden nap beszél vagy személyesen, vagy online.
A jelöltséget elfogadó beszédet Trump csütörtökön a Fehér Házban mondja majd el.
A konvención Mike Pence jelenlegi alelnök, illetve alelnök-jelölt hétfőn személyesen jelent meg, a többi napon videókonferencián keresztül fog bejelentkezni, többek között a Baltimore melletti Fort McHenry katonai támaszpontról.
Mike Pompeo külügyminiszter történelmi beszédre készülve, kedden
Izrael Állam fővárosából, Jeruzsálemből fog élőben bejelentkezni, aminek már a bejelentése is kiváltotta az Izrael-ellenes radikális baloldal heves bírálatát.
Pompeo leendő jeruzsálemi beszédének több szempontból is óriási jelentősége van. Donald Trump volt ugyanis az az elnök, aki 2017 decemberében,
történelmi tettként Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, és bejelentette a Tel-Avivban lévő amerikai nagykövetség átköltöztetését a szent városba.
Továbbá szimbolizálja a Trump-kormányzat közel-keleti politikájának egyik kulcsfontosságú eseményét, nevezetesen, hogy augusztus 13-án az elnök bejelentette, hogy
az Egyesült Államok közvetítésével Izrael és az Egyesült Arab Emírségek békemegállapodást kötött egymással, és felveszik a diplomáciai kapcsolatokat is.
A békemegállapodást Ábrahám Egyezménynek nevezték el, utalva a három ábrahámi világvallás (kereszténység, iszlám, judaizmus) közötti békés együttélés fontosságára.
Ezzel Jordánia és Egyiptom után az Egyesült Arab Emírségek a harmadik arab állam, amely diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel. A lépés szintén történelminek nevezhető. Ugyanakkor a jeruzsálemi beszéd jelentősége abban is áll, hogy
az amerikai evangéliumi keresztények Izrael elszánt támogatói, akik túlnyomó többségében a Republikánus Párt szavazói.
(Több elemző és politikus az 1978-as Camp Davidben kötött egyezményhez hasonlította a mostani megállapodást, aminek lényege az, hogy Jimmy Carter amerikai elnök közreműködésével Anvar Szadat egyiptomi államfő és Menahem Begin izraeli miniszterelnök békeszerződést írtak alá, illetve ezt követően Tel-Aviv és Kairó felvették egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Szadatot és Begint a Camp David-i egyezmény miatt Nobel-békedíjjal tüntették ki. Azonban az Izraellel kötött békemegállapodás miatt 1981-ben egy szélsőséges muszlim meggyilkolta Szadatot.)
A konvención a napokban felszólal majd Ann Dorn, akinek nyugdíjas rendőr férjét St. Louis-ban radikális baloldali aktivisták gyilkolták meg, és Nicholas Sandmann, egy kentuckyi katolikus iskola diákja,
aki pert nyert a baloldali The Washington Post ellen,
mert a lap hamisan állította, hogy egy washingtoni rendezvényen, 2019. január 18-án agresszívan viselkedett egy indiánnal.
A lap valótlan állításai miatt a katolikus diákot több alkalommal életveszélyesen megfenyegették, az iskoláját emiatt egy időre be is kellett zárni.
A Rasmussen amerikai közvélemény-kutató intézet naponta méri Trump és Biden népszerűségét, és múlt csütörtökön azt állapította meg, hogy
egyetlen nap alatt 4 százalékpontot emelkedett Trump támogatottsága.
Az elnököt szerdán reggel a megkérdezettek 47 százaléka támogatta, csütörtökön pedig már 51 százaléka.
A felmérést a kutatók azt követően készítették, hogy a demokraták virtuális elnökjelölt-állító konvencióján beszédet mondott Hillary Clinton bukott külügyminiszter, aki 2016-ban a demokraták elnökjelöltje volt, továbbá Barack Obama egykori államfő és Kamala Harris alelnök-jelölt.
A Fox televízió elemzője, Dan Bongino úgy értékelte a Rasmussen-jelentést, hogy
a demokraták konvenciójának első három napja nem lelkesítette fel az amerikaiakat, illetve nem a demokraták és Biden iránti rokonszenvüket növelte.
A felmérések szerint a férfiak és a független – tehát egyik pártnak sem elkötelezett – szavazók kezdtek inkább Trumphoz húzni.
Az amerikai elnök hétfői beszéde várható következményeként még tovább erősödhet a népszerűsége.
Bár a republikánus konvención még nem emelték ki, de számos jel utal arra, hogy
Bidenen egyre inkább eluralkodik a demencia,
ezért hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb dolgokat produkál a nyilvánosság előtt. Ez felveti annak a kérdését, hogy Biden egyáltalán alkalmas-e elnöknek.
Trump ennek kapcsán több alkalommal is
„Sleepy Joe"-nak (Álmos Joe-nak) nevezte a demokraták elnökjelöltjét.