Donald Trump elnök a megemlékezések előtt egy nappal, szeptember 10-én üzenetet intézett az amerikaiakhoz, amely a Fehér Ház honlapján jelent meg.
Trump hangsúlyozta a közel 3 ezer ártatlan áldozatról való emlékezés fontosságát, és a hazafiasság napjának a jelentőségét.
Külön kiemelte az United Airlines 93-as járatának utasainak a bátorságát, akik saját életük feláldozása által megakadályozták a repülőgép eltérítését, így az végül a Pennsylvania állambeli Shanksville mellett zuhant le.
Az eltérített gép célpontja a washingtoni Fehér Ház vagy a Capitolium épülete lett volna.
A gépnek meghalt a 40 utasa és rajat lévő 4 iszlamista terrorista is. A 93-as járat utasainak tragédiájáról itt írtunk részletesen.
Trump elnök nem utazott el New Yorkba, a központi megemlékezésre, ahol a kormányt Mike Pence alelnök és felesége, Karen képviselték.
Helyette Trump a felesége társaságában a washingtoni hadügyminisztérium, a Pentagon épülete előtti zászlófelvonáson vett részt, majd pedig a Fehér Házbeli úgynevezett „csendes megemlékezésen".
Ezt követően Shanksvillebe ment, ahol a helyi idő szerint délben kezdődő megemlékezésen vett részt.
Külön kifejezte tiszteletét azon közel 6 millió férfi és nő iránt, akik 2001. szeptember 11. óta, feltételezhetően az akkor események hatására jelentkeztek a hadseregbe.
Az elnök hozzátette:
közülük több mint 7 ezren adták életüket a szabadságért.
Végezetül a katonai hűségeskü szövegét mondta el.
A 9/11-ről megemlékezett a Twitter-oldalán Melania Trump First Lady is.
Trump személyes ügyvédje, Rudolph W. „Rudy" Giuliani, aki a terrortámadás idején New York republikánus polgármestere volt, az Epoch Times-ban megjelentetett véleménycikkében emlékezett meg az akkor történtekről.
A cikk lényege, hogy
a 9/11 nem a múlt, hanem a jelenük része, amely alapvetően még mindig felkorbácsolja az érzelmeket, és egy olyan dolog, amit közel két évtized távolságból sem felejt el senki, aki átélte az eseményeket.
Giuliani külön megtisztelve érzi magát azáltal, hogy
a terrortámadás után ő is részese, sőt egyik irányítója lehetett a hazafiasság újradefiniálásának és megerősítésének, amely lehetővé tette New York újjáépítését és az Egyesült Államok megerősítését.
A teljes cikk itt olvasható el.
George W. Bush, aki a terrortámadás idején volt Amerika elnöke, a feleségével, Laurával szintén megemlékezett az akkor történtekről.
A NATO brüsszeli központjában is volt megemlékezés, amelyen beszédet mondott – többek között – Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szervezet főtitkára.
New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben sorolják fel a terrortámadás halálos áldozatainak neveit.
A New York Post beszámolója szerint azok, akik az ikertornyokban voltak és túlélték a terrortámadást, illetve részt vettek a mentésben (rendőrök, tűzoltók, mentősök)
sokkal gyakoribbak a különböző jellegű, elsősorban daganatos megbetegedések, mint másoknál.
Ez azzal magyarázható, hogy rengeteg káros, rákkeltő anyag szabadult fel a tornyok leomlásakor. Egy korábbi tanulmány azt mutatta ki, hogy főleg a férfiak körében nőtt meg a mellrák kockázata. A rákon kívül még légúti, illetve a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések száma nőtt meg jelentősen.
A Stony Brook University legújabb tanulmánya szerint azonban
a korai demencia kockázata is nőtt azok körében, akik jelen voltak a terrortámadásnál, illetve rész vettek a mentésben.
Az egyetem vezető kutatója, Dr. Sean Clouston elmondása alapján,
kétszer-háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a demencia előfutárának tekinthető enyhe kognitív károsodást szenved az, aki ott volt az ikertornyoknál.
A tanulmány egyik szerzője, Dr. Benjamin Luft pedig közölte, hogy a demencia egyik következménye az Alzheimer-kór is lehet.
Ron Kirchner nyugalmazott tűzoltó felesége, Dawn a téma kapcsán nyilatkozott a New York Postnak.
Elmondta, hogy a Stony Brook University projektjében részt vevő férje 2001 szeptembere és 2002 márciusa között több mint 600 munkaórát töltött a terrortámadás helyszínén, és 2009-ben azért vonult nyugdíjba, mert asztmát diagnosztizáltak nála.
Ron 2012-ben, mindössze 50 évesen fokozatosan vesztette el az emlékezetét, ezelőtt 8 évvel a szellemi képességei egy 85 éves ember szintjére csökkentek.
Dawn Kirchner szerint
a férje most már őt sem ismeri fel.
A tanulmány alapján Ron demenciája egyértelműen a terrortámadáskor elszabadult káros anyagokkal hozható összefüggésbe.
Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga alapján, New Yorkban helyi idő szerint 2001. szeptember 11-én, reggel 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, terroristák által eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába.
A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani.
Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik eltérített gép az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.
A támadásokban a 19 terrorista mellett 2977 ember - 90 ország állampolgárai – halt meg, földi maradványaik azonosítása még ma sem fejeződött be teljesen.
A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó, 71 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt. A merényletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben magára vállalta.
George W. Bush elnök közvetlenül az események után sugárzott televíziós beszédében azt mondta:
Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény történt.
Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
Ezzel összefüggésben indult meg az afganisztáni és az iraki háború.
Bush 2001. október 26-án írta alá a Kongresszus által három nap alatt elfogadott „hazafias törvényt" (Patriot Act), amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak. A második világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform keretében létrehozták a Belbiztonsági Minisztériumot, és jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat követtek el, és képtelenek voltak a hatékony fellépésre.
Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság (Patriot Day) napjának,
2009-ben Barack Obama demokrata párti elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította. Az összedőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a vízesés falának peremére az áldozatok nevét írták fel. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014 májusában nyílt meg.
Az amerikai törvényhozás - Obama vétója ellenére - 2016 szeptemberében megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, köztük Szaúd-Arábiát, mert a 19 elkövető közül 15 szaúdi állampolgár volt. Az első ilyen keresetet 2019 júliusában nyújtották be a manhattani kerületi bíróságon.
Az amerikai kongresszus ugyancsak állandó kompenzációs alapot hozott létre azoknak a rendőröknek, tűzoltóknak és munkásoknak, akik a terrortámadások utáni mentés során szenvedtek egészségkárosodást, a törvényt Donald Trump elnök 2019. július 29-én írta alá.