Az EU migrációs csomagjának bemutatóján többször is elhangzott, hogy a migrációra szükség van

Kovács István, az Alapjogokért stratégiai igazgatója, Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes és Kovács Attila projektvezető az Alapjogokért Központ "Közeledés az uniós migrációs politika terén vagy mélyülő tagállami törésvonalak?" című elemzésének bemutatóján.

Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási műhelye csütörtöki sajtótájékoztatóján bemutatta az Európai Bizottság új, migrációs csomagjáról szóló elemzését. Az elemzés megállapítja, hogy a Bizottság legújabb terveiben újfent a szétosztás logikáját helyezi előtérbe ahelyett, hogy arra összpontosítana, hogy be se engedje azokat a migránsokat, akik nem jogosultak az EU területén történő tartózkodásra.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója emlékeztetett, hogy amióta 2015-ben a migráció az Unió első számú problémái közé lépett elő, azóta a magyar álláspont világos és egyértelmű:

• A migránsokat a határokon meg kell állítani,
• Semmiféle rendszer, ami a szétosztásra irányul, nem elfogadható,
• A meglévő szabályoknak, kiemelten a Schengeni kódex rendelkezéseinek meg kell felelni.

Kovács István stratégiai igazgatója, Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes és Kovács Attila projektvezető az Alapjogokért Központ "Közeledés az uniós migrációs politika terén vagy mélyülő tagállami törésvonalak?" című elemzésének bemutatóján. Forrás: Alapjogokért Központ

A startégiai igazgató szerint

az Európai Unió politikai vezetése az elmúlt években valódi problémamegoldás helyett Magyarországot és a visegrádi államokat próbálta szégyenpadra ültetni.

A legutolsó ilyen próbálkozás a tranzitzónákra vonatkozó döntés volt, amikor is jogellenesnek nyilvánították a magyar tranzitzónákat.

Kovács István szerint üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság migrációs csomagja öt év után végre nagyobb hangsúlyt helyez a külső határok védelmére. Ugyanakkor megjegyezte, nem lehet elmenni amellett szó nélkül, hogy a javaslat másik, nagyon hangsúlyos eleme kvótákon alapszik. A Bizottságnak tehát a kötelező elosztási kvótákon továbbra sem sikerült túllépnie.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója Forrás: Alapjogokért Központ

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Ursula von der Leyen az Új Migrációs Megállapodás nyilvánosságra hozatalának apropóján tegnap hangsúlyozta, az új javaslattal az Európai Bizottság célja a tagállamok közötti bizalom, illetve az európai polgároknak az uniós intézményekbe vetett bizalmának helyreállítása. Az

Unió vezetése tehát jól láthatóan érzi, hogy egyfajta szakadék tátong közte és az Európai Unió állampolgárai között.

A Bizottság elnöke azonban megoldásként továbbra is a tagállamok közös felelősségét és a közös szolidaritást látja. Kovács Attila szerint az, hogy a Bizottság álláspontja a migráció kérdésében továbbra sem változott, egyértelmű, hiszen a csomag bemutatásának sajtótájékoztatóján

többször is elhangzott az a mondat, hogy „a migrációra szükség van".

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője Forrás: Alapjogokért Központ

Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes a csomag konkrétumait ismertetve úgy fogalmazott, hogy az ördög a részletekben rejlik.

Hiába nincs többé kötelező szétosztás, kötelező felelősségvállalás van, ami ez esetben tulajdonképpen ugyanazt jelenti

– mondta a projektvezető-helyettes. A tervek szerint a tagállamok dönthetnek majd, hogy migrációs válsághelyzet esetén a bajba jutott tagállamoktól befogadnak menekülteket, vagy vállalják, hogy az ott tartózkodó illegális migránsokat visszaküldik a származási országukba. Ez azonban számos buktatót tartalmaz.

Ha ugyanis az adott tagállamnak nem sikerül 4 hónap alatt visszaküldenie a kiutasítandó migránst, akkor a tagállamnak őt be kell fogadnia magához,

és onnan próbálkoznia a visszaküldéssel. Ez azt eredményezné, hogy azoknak az országoknak, akik nem kívánnak migránsokat befogadni, végül – az uniós politika sikertelensége miatt - olyan migránsokat kellene átvenniük magukhoz, akik nem is jogosultak az Unió területén tartózkodni.

Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese Forrás: Alapjogokért Központ

Kovács István a sajtótájékoztató összegzéseként elmondta, a Bizottság új javaslata nem csak ellentétes a magyar állásponttal, de félő az is, hogy a bevezetni kívánt rendszer nem lesz hatékony, tekintettel arra, hogy

az elmúlt években az illegális migránsok kétharmadát nem sikerült visszaküldeni a származási országokba.

Ezért is van az, hogy a magyar kormány álláspontja a kezdetektől fogva az volt, hogy külső, az EU területén kívül lévő hotspotokat kell telepíteni a probléma megoldása érdekében.