Brüsszel nem törölte el a kötelező kvótát, csak átnevezte

Migrants try to break through a border fence into Macedonia near the Greek village of Idomeni, on February 29 , 2016, where more than 7,000 people are stranded, as anger mounted over travel restrictions on migrants. Macedonian police fired tear gas as a group of some 300 Iraqi and Syrians forced their way through a Greek police cordon and raced towards a railway track between the two countries. The protest occurred several hours after Macedonia allowed just 300 Syrians and Iraqis to cross before resealing the frontier. With Austria and Balkan states capping the numbers of migrants entering their soil, there has been a swift buildup along the Greece-Macedonia border with Athens warning that the number of people "trapped" could reach up to 70,000 by next month. / AFP / LOUISA GOULIAMAKI

Új csomagolásban, átnevezve került bele az Európai Bizottság szerdán ismertetett migrációs paktumába a kötelező betelepítési kvóta intézménye. Brüsszel új fegyvere "a kötelező hozzájárulás", aminek értelmében válsághelyzetekben valójában továbbra is lehetősége nyílik kvóták bevezetésére, azaz a migránsok ütemezett elosztására. Azt pedig, hogy mi a válsághelyzet, nyilván Brüsszel dönti majd el. A kötelező kvótát eddig is határozottan és következetesen elutasító visegrádi négyek elfogadhatatlannak tartják a tervet, éppen emiatt a kitétel miatt. Az uniós elit továbbra sem a koronavírus egészségügyi és gazdasági hatásaival foglalkozik, ehelyett az illegális migráció legalizálásán dolgozik.

Az Európai Bizottság szerdán ismertette új migrációs paktumának részleteit. Bár Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos "kompromisszum" eredményeként értékelte a tervet, ez közel sem fedi a valóságot. Az uniós elit ugyanis ezúttal trükközve próbálja keresztülvinni akaratát a tagállamokon, köztük a visegrádi négyeken.

Átnevezős trükk

Az új csomagra elsősorban azért volt szükség, mert a dublini rendszer teljes csődöt mondott a bevándorlási válság tetőpontján, aminek eredményeképpen az illegális bevándorlók korlátlanul, és ellenőrzés nélkül jöhettek Európába. Brüsszel tehetetlenül figyelte a folyamatot, semmit nem tett ellene, sőt, az uniós elit még ösztönözte is a migránsokat.

Legismertebb és legnagyobb ellenkezést kiváltó tervük a kötelező bevándorlási kvóta intézménye volt: a brüsszeli bürokraták lényegében egy általuk meghatározott kvóta alapján osztották volna el a tagállamok között az Európába érkező migránsokat. Bár a felvetés működésképtelennek bizonyult, többször meg is bukott a tagállamok ellenállása miatt, mint az látható, Brüsszel érthetetlen okokból mégis ragaszkodik hozzá.

A tegnap bemutatott csomag ugyanis ugyanúgy, ahogyan eddig, magában foglalja a kötelező betelepítési kvóta intézményét, csak más elnevezést kapott.

Brüsszel új néven hozná vissza a kötelező bevándorlási kvótát Forrás: AFP/Csaba Segesvari

Az új migrációs paktum ismertetését megelőzően az volt a legizgalmasabb kérdés: tartalmaz-e majd a tagállamok számára kötelező előírást a bevándorlók befogadásával kapcsolatban? A válasz tegnap megszületett: lesz ilyen kitétele az új migrációs rendszernek.

A csomag legfontosabb eleme ugyanis az, hogy ha egy tagállam területére aránytalanul sok bevándorló érkezik, akkor lehetősége van a többi országtól segítséget kérni. Ahogy Ylva Johansson belügyi biztos fogalmazott, a paktum "az együttműködésen és az önkéntes alapon működő rugalmas szolidaritáson alapul, azonban kötelező hozzájárulásra van szükség az egyes tagállamokra nehezedő nyomás csökkentésére."

De mit is takar Brüsszel új fegyvere, a kötelező hozzájárulás? Az új rendszerben a tagállamoknak válsághelyzet esetén kötelezően hozzá kell járulniuk a probléma megoldásához, amennyiben valamelyik ország igényli ezt. Ilyenkor az Európai Unió kvótákat rendelhet el: a tagállamok ilyenkor befogadhatják a bevándorlókat, vagy segítenek a kitoloncolásban, vagy ezek kombinációját választják.

Vagyis a javaslat látszatra megteremti a lehetőségét annak, hogy egy ország ilyenkor pénzzel vagy más, dologi hozzájárulással segítsen, befogadás helyett. Csakhogy az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a kitoloncolás nagyon ritkán működik. Például azért, mert a kibocsátó országok nem fogadják vissza a migránsokat, vagy azért, mert a migránsok nem mondják el, honnan jöttek.

Ilyenkor a hazatelepítés nem kerülhet szóba, így segítségnyújtás gyanánt nem marad más gyakorlati lehetőség, mint a befogadás, a kötelező hozzájárulás intézménye lényegében visszaváltozik kötelező betelepítési kvótává. Hiába akarna egy ország (például Magyarország) pénzzel vagy szállítással segíteni, nem tud. Magyarán Brüsszel egy jogtechnikai trükkel, új köntösben próbálja elfogadtatni népszerűtlen javaslatát és ráerőltetni a V4-ekre, Ausztriára és a balti államokra a migránsokat.

A V4-ek továbbra is egységesek

Az Európai Unió vezetése tehát továbbra is el akarja fogadtatni a V4-ekkel a migránsok rendszerszintű, ütemezett befogadását, annak ellenére, hogy korábban ezt a visegrádi országok többször is határozottan és következetesen elutasították.

A V4-ek álláspontja nem változott, továbbra is következetes migrációellenes politikát képviselnek. Ezt mutatja: alighogy ismertette az Európai Bizottság új migrációs csomagját, Csehország jelezte, nem tudja a javaslatot támogatni. "Számunkra a migránsok kötelező elosztásának bármilyen formája elfogadhatatlan" - jelentette ki Jan Hamácek cseh belügyminiszter. A migránsok kötelező befogadását a cseh politikus határozottan elutasította. "Nem értünk egyet egyetlenegy olyan javaslattal sem, amely a kötelező relokációt tartalmazza" - szögezte le a tárcavezető, hozzátéve, hogy Csehország, a visegrádi négyek, és a balti államok között ebben egyetértés van.

Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hasonlóan vélekedett, kiemelve, hogy

Magyarország továbbra sem támogatja a kötelező kvótát

Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár elutasítja az Európai Bizottság új migrációs paktumát Forrás: Facebook

"Magyarország kormányának álláspontja a migrációval kapcsolatban 2015 óta egyértelmű és változatlan, álláspontját és javaslatait 2015 szeptembere óta több alkalommal ismertette a kabinet" - hangsúlyozta Kovács Zoltán. Szerinte az uniós országoknak abban kellene együttműködniük, hogy a kontinensre nehezedő migrációs nyomást Európán kívül fel tudják tartóztatni.

Szlovákia szintén elutasítja az Európai Bizottság migrációs paktumát. Martin Klus szlovák külügyi államtitkár szerint Pozsony készen áll, hogy segítséget nyújtson azoknak az országoknak, amelyek ezt igénylik. "De az, hogy kényszerítsenek minket a szolidaritás valamilyen formájára, az továbbra is túlterjed a vörös vonalon" - tette hozzá. Klus emlékeztetett rá, hogy a V4-ek és Észtország levelében arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne nyissanak meg az uniós tagországokat megosztó témákat.

Nem foglalkoznak a járvánnyal

Ahogy az eddigiekből is kitűnik, Brüsszel energiáit leginkább a migránsok befogadásának jogi háttere és annak megteremtése köti le. Pedig bőven lenne más tennivaló, hiszen a koronavírus-járvány komoly nehézség elé állítja az uniós országokat, és gazdaságaikat.

Brüsszel ebben sokkal gyengében teljesített, ugyanis a vírus megjelenését követően látványosan lassan reagált.

Éppen ezért sokan bírálták az uniós vezetőket, amiért a migrációs válság után ismét csődöt mondtak.

Jól jelzi, mekkora fejetlenség uralkodott a brüsszeli bürokráciában, hogy a válság közepén mondott le tisztségéről az Európai Kutatási Tanács elnöke. "Rendkívül csalódott vagyok a koronavírus-járványra adott európai válasz miatt. (...) Elvesztettem a hitem a rendszer iránt. Eleget láttam az Európai Unió tudományos irányításából és politikai működéséből" - indokolt Mauro Ferrari.

Brüsszel egészségügyi hivatala egyébként közel másfél hónapon át bagatellizálta a járványt, hibás jelentéseket küldött a tagállamoknak.

A Bizottság a leszboszi helyzetre hivatkozik, ahol a migránsok felgyújtották az erősen túlzsúfolt tábort, mert nem tetszettek nekik a járványügyi intézkedések. Azt azonban a brüsszeli elit nem említi, hogy a tábort előzőleg azért kellett karantén alá helyezni, mert kitört a koronavírus-járvány és több ezer migráns fertőződött meg.

Jól látszik, hogy az Unió a járvánnyal most sem tud mit kezdeni, ehelyett az illegális migráció legalizálását erőlteti.