Mi várható a mai romániai helyhatósági választásokon?

Dacára annak, hogy az Európai Unión belül Romániát kiemelten negatívan érinti a koronavírus-járvány, vasárnap, szeptember 27-én mégis helyhatósági választásokra kerül sor, ahol megválasztják a települések polgármestereit, helyi képviselőit, illetve a megyei tanácsok tagjait és vezetőit. Az erdélyi magyarság szempontjából elsősorban két kulcsfontosságú városnak van jelentősége, Marosvásárhelynek és Szatmárnémetinek. Székelyföld fővárosában az a tét, hogy 20 év után először lesz-e Marosvásárhelynek magyar polgármestere, Szatmárnémeti esetében pedig a magyar városvezetői szék megtartása lenne fontos. Országos tétje leginkább Bukarestnek van, az ottani választás kimenetele Románia jövőbeli vezetését is meghatározhatja. A kampány utolsó napjaiban a Momentum beavatkozott a választásokba, Fekete-Győr András pártelnök arra biztatta az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak a román testvérpártjuk, az USR-PLUS jelöltjeire. Nemzetellenes felhívása óriási felháborodást keltett.

Eredetileg június elején kellett volna megtartani Romániában a helyhatósági választásokat, de a koronavírus okozta járvány miatt erre mégsem kerülhetett sor, és a parlament döntése értelmében szeptember 27-re halasztották a voksolást. Június elején egyébként 150 és 250 között volt a naponta regisztrált új fertőzöttek száma, míg az utóbbi héten több negatív rekord is megdőlt, szeptember 23-án például 1767 új fertőzöttet diagnosztizáltak, legtöbbet a járvány kezdete óta. Ennek ellenére vasárnap mégis választásokra kerül sor.

Marosvásárhely

A 130 ezres Marosvásárhely Erdélyben igazi „frontvárosnak" számít, ahol az 1990-es magyarellenes pogromkísérlet, a fekete március óta feszült a magyar és a román közösség viszonya.

Marosvásárhely főtere Forrás: Shutterstock/David Ionut

A Székelyföld fővárosának nevezett település az 1960-as évekig majdnem színmagyar volt, de a Maros-Magyar Autonóm tartomány 1968-ban történt megszüntetése után a bukaresti kommunista hatalom oda is több tízezer, elsősorban moldvai románt telepített be, amelynek eredményeképpen felborultak az etnikai erőviszonyok,

utoljára az 1992-es népszámlálás mutatott magyar többséget.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján a helyi köznyelvben csak Vásárhelyként emlegetett település lakosságának 51 százaléka volt román, 45 százaléka pedig magyar. Mivel sok román nemzetiségű csak papíron él a városban, és közben Nyugat-Európában dolgozik, a valós etnikai megoszlás inkább 50-50 százalék körül mozoghat.

Ennek ellenére Vásárhelynek már 2000 óta román nemzetiségű polgármestere van, a magyarellenes Dorin Florea személyében.

A most 64 éves, orvos végzettségű Dorin Florea regnálása alatt a város nem igazán fejlődött, a regionális versenytársaihoz (Kolozsvár, Brassó, Nagyszeben) képest is leszakadt. Marosvásárhelyen lényegében nincsenek külföldi befektetők, hiányzik a modern infrastruktúra, a fiatalok tömegesen vándorolnak el, és a Kolozsvár-Budapest-London képzeletbeli tengely mentén élnek.

Az elmúlt két évtized alatt 5 (!) pártban megfordult Florea a többszöri megválasztását a kirekesztő, magyarellenes retorikájának, illetve az RMDSZ és a magyar közösség megosztottságának köszönhette.

Dorin Florea Forrás:Facebook/Dorin Florea

A polgármesternek már több alkalommal meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, de idáig mindent „megúszott".

A mára már nagyon népszerűtlenné vált Florea a polgármesteri tisztségért nem indul újra, helyette a Maros Megyei Tanács elnöke szeretne lenni mint független jelölt.

Florea helyett a legközelebbi bizalmasa, az egyik alpolgármestere, a szintén magyarellenes Claudiu Maior méretteti meg magát. Maior is már számos pártban megfordult és több korrupciós botránya volt, egyértelműen kedvezményezettje a közpénzek megszerzésére irányuló helyi hálózatnak, de rácsok mögé ő sem került. Florea embere egyébként a Victor Ponta-féle baloldali nacionalista Pro Romania párt jelöltje. Maior 4 évvel ezelőtt is indulni szeretett volna a főnöke helyett, de akkor

az éppen aktuális korrupciós ügye miatt eltiltotta ettől a bíróság, így „csak" alpolgármester lehetett,

mert az nem közvetlenül választott tisztség.

A marosvásárhelyi magyarságnak 20 év óta most van először reális esélye arra, hogy visszaszerezze a székely fővárost.

Az RMDSZ és az MPP, illetve a Tőkés László-féle EMNP egyesüléséből létrejött EMSZ nem indít saját jelöltet, viszont támogatják az RMDSZ-közelinek tartott, függetlenként induló Soós Zoltánt, aki jelenleg a Maros Megyei Múzeum igazgatója.

Soós 2016-ban az RMDSZ jelöltjeként szállt versenybe, és ő volt az első, akinek sikerült megszorongatnia Floreát,

kevesebb mint 2,5 százalékkal maradt alul, ami nagyjából 1700 szavazatkülönbségnek felel meg. Azt kell még róla tudni, hogy nem tekinthető profi politikusnak, helyben viszont népszerű, nem csak a magyarok körében. 44 éves és hatgyermekes családapa.

Mivel most Florea nem indul, és a helyi románságnak is elege van az általa kiépített, korrupcióra és nepotizmusra épülő rendszerből, Soósnak reális győzelmi esélyei vannak.

Ezt tudják a jelenlegi polgármesterhez kötődő ellenfelei is, ezért támadják őt különböző álhírekkel és légből kapott vádakkal, illetve egy homályos hátterű jelölt indításával, Theodora Benedek személyében.

Theodora Benedek a román jobboldali kormánypárt, a nacionalista PNL színeiben méretteti meg magát.

A vezetéknevével ellentétben az orvos-egyetemi tanárnő nem magyar, hanem teljes egészében román származású, a Benedek név onnan jön, hogy a (volt?) férje egy hírneves helyi magyar orvos-egyetemi tanár, Benedek Imre. Benedek Imre a 2000-es években RMDSZ-tag volt, de szakított a párttal, és 2012-ben már az MPP jelöltjeként indult a marosvásárhelyi polgármesteri székért, azonban elbukott, kevesebb mint 1300 szavazatot kapott. 2012-ben egyébként magyar győzelem akkor sem jött volna össze, ha Benedek valamennyi támogatója a másik magyar polgármesterjelöltre, az RMDSZ emblematikus jelöltjére, Frunda Györgyre szavaz.

A helyi magyar sajtó egy része tudni véli, hogy

Theodora Benedek nem valódi jelölt, csupán azért indul Florea informális támogatásával, hogy magyar szavazókat vigyen el Soóstól,

hiszen azzal a jelenlegi polgármester is tisztában van, hogy az ő hivatalos jelöltjére, Maiorra nem voksolnak a magyarok. Röviden:

Maior és Benedek is Florea jelöltjeinek tekinhetőek, akik haszonélvezői az általa kiépített rendszernek.

A bennfentesnek tartott Nethuszár nevű blog, illetve más magyar blogok, újságok információi szerint Benedek Imre és Theodora Benedek csak papíron váltak el, továbbra is egy háztartásban élnek, a „válásuk" igazi oka az lehetett, hogy ne merüljön fel velük szemben a különböző jellegű tisztségek betöltésénél az összeférhetetlenség vádja.

Theodora Benedek pártjának, a PNL-nek az egyik EP-képviselője, a magyarellenes Rareș Bogdan az elmúlt napokban

azzal riogatta a vásárhelyi románokat, hogy – konkrétumok említése nélkül – „nagyon rossz lesz nekik", ha a város magyar „uralom" alá kerül.

Rareş Bogdan korábbi magyarellenes kijelentéseiről az Origo itt írt. Benedek kampányújságában pedig több fake news is megjelent Soósról, amit a magyar polgármesterjelölt videóban cáfolt meg.

Az egyik álhír szerint Soós az általa vezetett múzeumban egyáltalán nem alkalmazott románokat, a valóságban ez a szám 26, a kinevezett osztályvezetők közül pedig 6 román és csak 3 magyar.

Természetesen nem maradhatott ki a vádak sorából az autonómia kérdésköre sem, ezzel elsősorban Marius Pașcan, Traian Băsescu volt államfő pártja, a szélsőségesen nacionalista és magyarellenes PMP polgármesterjelöltje állt elő.

A polgármesteri székért esélytelenül indul még Sergiu Papuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa, a Momentum testvérpártjának, az USR-PLUS-nak a jelöltje, Adrian Németh-Gherman, illetve egy helyi kis vegyes párt, a POL politikusa, Adrian Mureşan.

A közvélemény-kutatásokból sok mindenre nem érdemes következtetni, mivel a települések szintjén Romániában azok rendszerint megbízhatatlanok. Az RMDSZ mindenesetre rendelt egyet, amit szeptember 23-án hoztak nyilvánosságra, derül ki a kolozsvári Krónika című napilap cikkéből. Ennek alapján

Soós 40 százalékon, Maior 22, míg Benedek 17 százalékon áll.

A Maior által rendelt felmérés szerint ő viszont csak 3,1 százalékkal van lemaradva a magyar jelölt mögött, az állás 36,3-33,2 százalék, Benedek pedig még 10 százalékot sem kapna.

A marosvásárhelyi kampányfinisből ezúttal sem hiányozhatott az utcai magyarellenes hangulatkeltés, „természetesen" helyesírási hibákkal tarkítva, és magyarnak szánt, de elrontott olasz zászlókkal.

Szatmárnémeti

Az egyetlen nagyobb Székelyföldön kívüli város, ahol komoly esélye van egy magyar polgármesterjelöltnek, a partiumi Szatmár megye székhelye, Szatmárnémeti.

Szatmárnémeti híres szállodája, a Pannónia, új nevén: Dacia. Forrás: Wikipedia/Roamata

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, a második világháborúig majdnem színmagyar város lakosságának 38 százaléka magyar nemzetiségű, 58 százaléka pedig román, viszont az elmagyarosodott svábok miatt anyanyelvi szempontból a magyarság aránya meghaladja a 40 százalékot.

Szatmárnémetiben a magyar és a román közösség együttélése lényegesen jobb, mint Marosvásárhelyen (elsősorban azért, mert a betelepített románok többsége nem moldvai, hanem erdélyi), az RMDSZ a városban pedig kifejezetten erős.

A két tényezőnek köszönhetően a település polgármestere 2016 óta a most 40 éves, RMDSZ-es Kereskényi Gábor jogász, akinek nagyon jók az esélyei. Kereskényi 4 éves regnálása óta sokat fejlődött Szatmárnémeti, főleg a lehívott európai uniós forrásoknak köszönhetően.

Kereskényi Gábor Forrás: MTI/Balázs Attila

A partiumi városnak 2004 és 2012 között volt már magyar nemzetiségű polgármestere, a szintén RMDSZ-es Ilyés Gyula személyében, aki jelenleg egy Vetés nevű kistelepülés vezetője. Ilyést 2012-ben váltotta egy idős román orvos, a több pártban megfordult, nacionalista Dorel Coica.

Coica azonban nagyon népszerűtlennek bizonyult, nem remekelt az uniós források lehívásában sem, így lényegében leálltak az RMDSZ-es polgármester által indított fejlesztések, részben emiatt 2016-ban meg is bukott.

Ennek ellenére idén újraindul, mégpedig a PSD színeiben. A kormánypárt, a PNL részéről Adrian Albu alpolgármester indul, esélytelenül, akihez Szatmáron az RMDSZ-PNL együttműködés megvalósítása kötődik. Az USR-PLUS színeiben Radu Panait, míg a nacionalista PMP jelöltjeként Mihai Huzău indul. Van még néhány jelentéktelen román jelölt, összesen 7, de nekik kicsi az esélyük.

A kampányban – nyíltan, a neve vállalásával – csupán Huzău jött elő magyarellenes szólamokkal,

amikor minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy a PMP-t leszámítva a többi román párt „eladta" Szatmárnémetit a magyaroknak, és igazából csak ő kíván a számos román jelölt közül győzni.

A finisben persze megjelent a burkolt magyarellenes hangulatkeltés is, amire a közösségi oldalán az RMDSZ hívta fel a figyelmet.

A szatmári választásról összességében véve az mondható el, hogy az RMDSZ-es Kereskényinek nincs olyan kihívója, aki reális veszélyt jelentene a pozíciójára, mivel a román pártok nem tudtak megegyezni egy közös polgármesterjelöltben. Kereskényi a Maszolnak adott interjújában

a közönyt nevezte legnagyobb ellenfelének, szerinte fennáll annak a veszélye, hogy az elkényelmesedett választópolgárok végül nem mennek el voksolni.

Releváns közvélemény-kutatások Szatmárnémeti esetében nem készültek, de becslések alapján

a magyar polgármesterjelölt 40-45 százalék közötti eredményre számíthat, ami elegendő a győzelemhez.

Bukarest

A román belpolitika szempontjából egyértelműen Bukarestnek van a legnagyobb tétje. A román főváros közigazgatási szempontból 6 kerületi helyhatóságból és egy főpolgármesteri hivatalból áll. Valamennyi kerületet a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai vezetnek, a főpolgármester, Gabriela Firea is a PSD tagja.

Bukarest főpolgármesteri hivatala Forrás: Shutterstock

Mind a 6 kerületben a PNL és az USR-PLUS közös polgármesterjelölteket állított, de a koalíciónak reális győzelmi esélye csak az első kerületben van, ezenkívül maximum egy kerületet vihet el.

A választások tétje tehát egyértelműen az, hogy ki lesz Bukarest főpolgármestere.

A voksolás kimenetele erősen kétséges. A 48 éves Gabriela Firea ismét indul. Firea karrierjét híradós műsorvezetőként kezdte, a PSD-hez közel álló Antena TV-ben, majd a szociáldemokraták szóvivője lett. 2012-től a PSD színeiben a román parlament felsőházaként működő szenátus tagja lett, majd 2016-ban főpolgármesterré választották, 43 százalékos eredménnyel, rekord alacsony, 33 százalékos részvétel mellett.

Ő Bukarest első női főpolgármestere.

Gabriela Firea Forrás: AFP/Andrei Pungovschi

A kritikusai szerint a pályafutása relatíve gyors felemelkedését részben annak köszönheti, hogy 2010-ben összeházasodott Bukarest legfontosabb és egyik leggazdagabb elővárosa, Voluntari polgármesterével, Florentin Pandele-vel. Pandele régebben tagja volt a PNL-nek, majd pedig a PSD-nek is, hivatalosan most egyik pártnak sem tagja, de igen közel áll a szociáldemokratákhoz, és annak gazdasági hátországához.

A kritikusai gyakran Firea szemére vetik, hogy a férjéhez kötődő gazdasági körök feltűnően sok közbeszerzést nyernek.

A politikusnő fő kihívója az 51 éves Nicușor Dan, aki jelenleg pártfüggetlen, de – jobb híján, hivatalosan – támogatja őt a PNL és az USR-PLUS is. Nicuşor Dan eredeti foglalkozását tekintve matematikus.

Ő alapította a Momentum macronista testvérpártja, az USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség) elődjének tekintett USB-t

(Mentsétek meg Bukarestet Szövetség), amelynek jelöltjeként 2012-ben indult főpolgármesternek, de akkor alig 10 százalékot kapott. 2016-ban ismét indult az USB jelöltjeként, de szintén alulmaradt, 30,5 százalékkal. Vereségét annak tulajdonította, hogy a jobboldalnak (PNL, PMP, akkor USB, ma USR-PLUS) nevezett furcsa konglomerátum nem volt egységes, hanem 3 különböző jelöltet támogattak, akik együtt 48 százalékot szereztek.

Nicuşor Dan az időközben a bukaresti USB-ből országos párttá, USR-vé alakult formációból 2017 júniusában lépett ki, hivatalosan azért, mert nem értett egyet azzal, hogy az USR progresszív irányba ment el,

valójában inkább arról lehetett szó, hogy személyes konfliktusa volt Dan Barna későbbi pártelnökkel, illetve nem akarta, hogy a párt túl közel kerüljön Dacian Cioloș volt miniszterelnökhöz.

Noha ezekben a vitákban alulmaradt, és az USR végül egyesült Cioloș PLUS nevű kispártjával, nem kis meglepetésre mégis ő lett a PNL és az USR-PLUS közös főpolgármester-jelöltje. Arra, hogy a PNL miért őt választotta, a VICE román kiadásának a bennfentes információi szerint az a kézenfekvő magyarázat, hogy

Ludovic Orban miniszterelnök nem akarta, hogy a pártján belüli legfőbb riválisa, a már említett Rareș Bogdan legyen a főpolgármester-jelölt,

mivel fennállt volna annak a veszélye, hogy egy esetleges győzelem esetén Bogdan átveszi a PNL vezetését a miniszterelnökként nem túl jó teljesítményt nyújtó Orbantól. Rareş Bogdan bukaresti főpolgármesterként pedig – Orban helyett – 2024-ben indulhatott volna az államfői tisztségért, mert

hagyománya van annak a román belpolitikában, hogy Bukarest főpolgármestere megméretteti magát az államfőválasztáson.

Természetesen Firea is szeretne indulni a 2024-es választáson, a PSD jelöltjeként, ám ehhez meg kell őriznie a főpolgármesteri tisztségét. Ha most nyer, akkor még a vezetői válságban szenvedő PSD irányítását is átveheti.

Dan Barna és Dacian Cioloş időközben megegyeztek abban, hogy a PLUS politikusa, Vlad Voiculescu, Cioloş volt egészségügyi minisztere lesz a közös főpolgármester-jelöltjük, de

ez ellen a bukaresti USR fellázadt,

mivel ott még mindig Nicuşor Dan emberei vannak többségben.

Nicușor Dan Forrás: AFP/Andrei Pungovschi

Ráadásul közben kiderült Voiculescu apjáról, hogy a Securitate ügynöke volt, így őt gyorsan ejtették, és végül – legalábbis papíron – az USR-PLUS is elfogadta jelöltjének Nicuşor Dant.

Valójában az USR-PLUS-ban Dan Barna és Dacian Cioloș emberei ott akadályozzák a „jelöltjüket", ahol tudják.

A PNL-n belül Rareş Bogdan embereinek ugyan nem tetszik Nicuşor Dan jelöltsége, de nem is akadályozzák őt, az elvileg a pártok fölött álló államfő, korábban PNL-s Klaus Iohannis viszont mögé állt, szeptember 24-én még a hivatalában is fogadta.

A román belpolitikában újdonságnak számít, hogy egy államfő nyíltan támogat egy polgármesterjelöltet, ilyen még soha fordult elő.

Az úgynevezett jobboldal már csak azért sem lehet egységes, mivel Traian Băsescu volt államfő is indul főpolgármester-jelöltként, dacára annak, hogy az utóbbi években már számtalan alkalommal közölte: visszavonul a politikától. A jelenleg 68 éves Traian Băsescu volt már Bukarest vezetője, még 2000-2004 között, utána lett államfő. Elemzők szerint

az indulása jelentősen rontja Nicușor Dan esélyeit.

Băsescu amúgy EP-képviselő. Jelöltségére egyértelműen árnyat vett, hogy 2019 szeptemberében a bukaresti fellebbviteli bíróság kimondta:

„Petrov" fedőnév alatt a Securitate ügynöke volt.

A baloldal sem nevezhető egységesnek, mivel Firea ellen a PSD-ből kivált Victor Ponta volt miniszterelnök elindította Ioan Sîrbut, aki kevésbé ismert politikus, továbbá szintén főpolgármester-jelölt a PSD állandó koalíciós partnerének számító ALDE politikusa, Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő. (A nem túl ismert Sîrbu nem akar 2024-ben államfőjelölt lenni, a főnöke, Ponta annál inkább. Nicuşor Dan sem kíván elnök lenni, Tăriceanu céljai pedig még nem világosak.)

A különböző felmérések alapján Gabirela Firea és Nicuşor Dan egyaránt 30-35 százalék között állnak, míg Traian Băsescu kevéssel 10 százalék alatti eredményre számíthat. A többi jelölt 5 százalék alatt van, vagyis

kétesélyes a küzdelem, nem lehet megmondani, hogy ki fog végül győzni.

A bukaresti voksolás kimenetele nagyban befolyásolja majd a decemberi parlamenti választás eredményét is, de a legtöbb jelölt már a 2024-es államfőválasztásra készül.

A Momentum elnöke ezúttal is az erdélyi, partiumi magyarság ellen kampányolt

Ahogy arról az Origo is beszámolt, szeptember 25-én az USR-PLUS Bihar megyei szervezetének a közösségi oldalán megjelent egy videó, amelyben a magyarországi Momentum elnöke, Fekete-Győr András ismételten arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy

szavazzanak a román balliberális testvérpártjuk jelöltjeire.

Az USR Bihar Megye Facebook-oldalról azóta már eltűnt ez a felvétel, de mi lementettük.

Fekete-Győr legújabb magyarellenes akciózása általános felháborodást keltett a nemzeti oldalon.

(Csak úgy mellékesen: Bihar megye nem Erdély, hanem a Partium része, de a Momentum elnökétől azt már igazán nem várhatjuk el, hogy ilyen „apróságokkal" tisztában legyen, hiszen még a vidéki, mai értelemben vett Magyarországot sem ismeri.)