A héten az egyik legnagyobb cseh kiadóvállalat, az Economia szándéknyilatkozatot tett, hogy 200 ezer euró adománnyal támogatja a felmondott indexesek által szervezett új internetes lapot, amelynek egyelőre továbbra sincs honlapja. Az Economia Zdeněk Bakala cseh milliárdos érdekeltségébe tartozik.
Zdeněk Bakalát sokan csak úgy emlegetik, a „cseh Soros".
Az üzletembernek szintén van egy saját családnevét viselő alapítványa, bár az méreteiben, tevékenységében sokkal kisebb, mint Sorosé, a Bakala Alapítvány főként felsőoktatási ösztöndíjakat adományoz. A Zdeněk Bakala cégéhez tartozik a Respekt című baloldali újság.
A nagyjából egymilliárd dollárnyi vagyonnal rendelkező Bakala az Economia kiadót 2006-ban szerezte meg, míg alapítványát 2007-ben hozta létre. Bakala jelenleg Svájcban él.
Most kiderült, hogy „Utazás" (Journey) néven szervez évente újságíró-kiképzőtáborokat (bootcamp-eket) Bakala alapítványa. 2018-as éves jelentésük szerint „a program célja, hogy minden évben megismertesse az újságírói pálya iránt érdeklődőket a hírgyűjtés aktuális trendjeivel – a források gyűjtésétől és az interjúztatástól kezdve a szövegírásig, illetve tudósításig. A programban hangsúlyt kapott számtalan feladat, amely jellemzi az újságírást napjainkban, különösen a dezinformáció és a propaganda problémája.” A képzés során minden hallgató köteles egy előírt témát bemutatni, beszámolni és megírni egy terjedelmesebb cikket.
Érdekesség, hogy a 2018-as tábort többek között olyan szakemberek vezették, akik a CNN-től, a The Washington Posttól, valamint a The New Yorkertől érkeztek, e médiumokon kívül egyebek mellett a New York Timestól és a Wall Street Journaltől is szoktak előadókat hívni.
Ezeket az orgánumokat az köti össze, hogy nagyon szorosan kötődnek Soros Györgyhöz, és egyetlen kritikus mondatot sem közölnek soha az amerikai tőzsdespekulánsról. Ellenben meglehetősen kritikusak a jobboldallal, és különösen Donald Trump elnökkel.
2018-ban a program 13 ország hallgatói számára volt nyitott, 99-en nyújtottak be pályázatot, melyből 20-at választottak ki a részvételre 11 országból.
2016-ban az egyik (magyar) résztvevő „Európa új vasfüggönye" címen írt esszét, amelyben a magyar határzárat kritizálta, az írás idegengyűlölő jogszabályokról és kormányzati gyűlöletkampányokról beszélt.
A 2017-es tábor fő témája a „populizmus" volt. Ebben az évben a legjobb írás díját egy olyan mű kapta, melynek témája az volt, hogy Trump 2018-as költségvetési javaslata hogyan nehezíti meg a texasi-mexikói határon élő latinó bevándorlók megélhetését. Klasszikus érzékenyítő, érzelmekre ható írás, amely a 69 éves, latinó Teresa de Lozoya példáján keresztül mutatja be a Texas és Mexikó határán élő bevándorlók helyzetét. „Teresa hat unokáját élelmiszerbanki készlettel vagy az egyházi étkezési program maradékával eteti”.
Egy másik résztvevő a „Multimédia legjobb használata az integrációért" díjat kapott a „Hogyan segít az étel a menekülteknek, hogy otthon érezhessék magukat Ausztriában" című írásáért.
A cikk azokról a szociális vállalkozásokról szól, amelyek Bécsben jelentek meg, hogy segítsék a közel-keleti migránsok beilleszkedését az osztrák társadalomba. Szintén erősen érzékenyítő jellegű az írás:
„Mohamad Alfar a bár mögött szolgál fel, természetesen és mesterien dolgozik a következő megrendelésén. Egy pillanat alatt italokat visz az étteremben ebédelő úriemberek egy csoportjának, néhány másodperc múlva pedig a limonádé mentáját készíti elő a következő koktélhoz, miközben boldogan mozog a lounge zene mellett. Elegáns és magabiztos mozdulatai miatt meghittség tölt el, mintha csak otthon lennél."
A 2019-es program keretében született hallgatói írások közül kiemelkedik: a „Migránsok hangja" címmel készült cikk, amely egy speciális varsói rádiót mutat be, amely kimondottan migránsoknak, illetve külföldről betelepült személyeknek sugároz. A rádió hét nyelven sugároz, köztük arabul és grúzul is. A rádiót 2015-ben a migrációs válság kirobbanásakor hozták létre, az ötletet Németországból szerezték, ahol szintén van egy speciális, migránsoknak szóló rádió. „Meg akartam mutatni Lengyelország sokszínűségét; szélesíteni a lengyelek identitását és az országuk felfogását" – nyilatkozta a rádió egyik műsorvezetője, Alexis Angulo, aki Mexikóvárosból érkezett.
„Litvánia a transzneműek ellen - ez Isten bűne” címmel is készült egy cikk.
Az írás arról szól, hogy a litván kormány a polgári törvénykönyv módosítását szorgalmazza, amely megtiltaná a nemek megváltoztatását az országban.
A litván LMBT-közösség azzal érvelt, hogy egy ilyen jogszabály emberi sorsokat törne meg, és kivándorlásra kényszerítene embereket. A cikk megszólaltat egy transzneműekkel foglalkozó pszichológust, Grytė Ruzgė-t: "Gyakran fáj a szívem, hogy nagyszerű emberek, akik sok jót tehetnének Litvánia érdekében, elhagyják az országot."
„A migránsok drámája, akik menekülni akarnak Romániából" című írás egy szíriai nőt mutat be, aki Németországba akart eljutni, de végül Romániában kapott védelmet. „Többször kívántam, hogy meghaljak, mint hogy itt éljek Romániában. De gondoltam a babámra” – nyilatkozta a nő. A cikk szerint Romániában, amíg tart a menekültügyi eljárás, naponta 3,4 eurót kapnak a migránsok, az eljárás lezárulása után viszont megszűnik a támogatás.
Németországban ugyanakkor a menekültstátusz megadása után is jár támogatás, havi 400 euró. A szíriai nő szerint Németországban (ahol másfél évig élt, mielőtt visszaküldték volna Romániába) havonta közel 500 eurót kapott, akkor is, ha nem dolgozott.
Összefoglalva: az évente megrendezett „Journey" lényege, hogy baloldali újságírók kiképezik a jelentkező egyetemistákat, akik utána az ő szellemiségükben írnak cikkeket.
Fontos azt is megemlíteni, hogy Milos Zeman cseh államfő 2018-as beiktatási beszédében élesen bírált több sajtóorgánumot, köztük a Bakala érdekeltségébe tartozókat is, elfogultsággal vádolva őket. Andrej Babis cseh miniszterelnök is bírálta a korábban Bakala tulajdonában lévő szénipari OKD vállalkozást, amit az államnak kellett megmentenie. Babis szerint
Zdenek Bakala egy egész régiót megsemmisített és megtévesztette az embereket, megfosztva őket 40 ezer lakástól. Meg kellett mentenünk a vállalatot és a munkahelyeket, amikor pénzügyminiszter voltam. Nemcsak hétezer alkalmazottért, hanem az egész vállalatért is felelősséget vállaltunk, ami teljesen rendezetlen volt, de a régió ipara tőle függött.
2007-ben Bakala egyébként együtt szerepelt a Policy Association for an Open Society konferencián Soros Györggyel. Ezen a konferencián Soros a nyitott társadalom létrehozásáról elmélkedett. A Bakala Alapítvány támogatja a Közép-Európai Aspen Intézetet (The Aspen Institute Central Europe), amely szervezetet a The Aspen Institute és a The Aspen Institute Germany is támogat. A The Aspen Institute és a The Aspen Institute Germany szerepel a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) kifizetési listáján.
A The Aspen Institute 2016 és 2018 között 590 ezer dollárt kapott, míg a német intézet 2017-ben több mint 347 ezer dollár támogatásban részesült.
Bakala kezdeményezte az oktatással és politikatudománnyal foglalkozó Közép-Európai Aspen Intézet megnyitását, ami megerősítette, hogy a pénzügyi támogatáson kívül ideológiailag is egyetért Soros Györggyel. A The Aspen Institute védelmébe vette Bakalát, amikor személyét - érthetően - támadták a szénipari OKD vállalati visszaélései miatt.
Fontos összefüggés, hogy a 444.hu kiadója, a Magyar Jeti Zrt. résztulajdonosa a Soros-féle MDIF, amelynek két vezető munkatársa, Marie Nemcova és Valer Kot a Zrt. igazgatótanácsának tagjai. Köztük, illetve a 444.hu és Zdeněk Bakala cseh milliárdos között nincs közvetlen kapcsolat (csak ideológiai azonosság).
Amíg a 444-hez közvetlenül az MDIF-től, Soros szervezetétől érkezett pénz, addig a volt indexesek új lapjához Bakalától fog, aki Sorossal együtt támogatja a saját maga által kezdeményezett, politikatudománnyal foglalkozó Közép-Európai Aspen Intézetet.
Összefonódásukról, értékazonosságukról többet elárul, hogy Bakala és Soros közösen vett részt egy nyitott társadalomról szóló konferencián, illetve Bakala tulajdonában baloldali, liberális sajtóorgánumok vannak, amelyeket a cseh elnök erősen elfogultnak nevezett.
Mint arról korábban beszámoltunk, üzleti kapcsolatban állt Zdeněk Bakala cseh üzletemberrel Varga Zoltán, a Central Csoport tulajdonosa. Az utóbbi működteti a 24.hu hírportált, amelyik elsőként szivárogtatta ki az Indexnél felmerült átalakítási terveket. A Magyar Nemzeti Banknak a tőkepiaci szereplőket tartalmazó közzétételi adatbázisában fellelhető dokumentumok szerint 2017 év végén a BC Central Europe Savings Limited tulajdonában 10 000 darab Central-Found Zrt. részvény volt. A Világgazdaság információi szerint
a BC Central Europe Savings Limited pedig a cseh Zdeněk Bakala és a magyar származású, kanadai állampolgár Kádas Péter által jegyzett Bakala Crossroads csoporthoz tartozik.
Mindezek alapján a kapcsolat megléte egyértelműnek tűnt, de Varga Zoltánt is megkeresték, felvázolva a fenti adatokat, az iránt érdeklődve, hogy még kapcsolatban van-e a cseh milliárdos üzletemberrel, és esetleg volt-e ráhatása a támogatói döntés megszületésére. Az igen részletesen felvázolt kapcsolatrendszerre a magyar üzletember a Világgazdaságnak azt írta, hogy Bakalával nincs kapcsolata 2014 óta. Hogy ez mennyire hihető, ismerve - a Ripost információi szerint az üzleti életben, régebbi seftelős korszakára utalva Trükkös Zotyónak nevezett - Varga Zoltánt, ezt mindenki döntse el maga.
És vajon mennyire tekinthető puszta véletlennek, hogy a távozó indexesek már napokkal korábban céget alapítottak, mielőtt felmondtak volna, és hogy éppen ezt a céget használják új lapjukhoz?