Az Egyesült Államokban május vége óta zajlik az utcai erőszak, amely ugyan mostanra némiképp alábbhagyott, de továbbra is számos demonstrációt tart a radikális baloldal. Az ország a koronavírus-járvány második hullámánál tart, és félő, hogy a tömeges tüntetések és zavargások miatt megállíthatatlan lesz a járvány.
A Fehér Ház szeptember elején figyelmeztetett a tömegtüntetések veszélyeire, de hiába.
Ráadásul tovább fokozza a vírus terjedését, hogy a demokraták által irányított tömeg sokszor védőmaszkot sem visel, a távolságtartási szabályokat pedig egyáltalán nem alkalmazzak. Az Egyesült Államokban szintén érdekes jelenség, hogy a koronavírus-járvány által leginkább sújtotta városok demokrata polgármesterrel rendelkeznek, ez is jól mutatja, hogy a baloldal saját érdekeit az emberek egészsége és élete elé helyezi.
Ahogy arról beszámoltunk, az egyik legsúlyosabb helyzet Los Angelesben volt, ahol a radikális baloldali tüntetéseket a polgármester is támogatta. Eric Garcetti a kezdetekben tagadta, hogy a tüntetéseknek bármilyen köze van ahhoz, hogy a városban tombol a járvány, azonban július elsején már ő is elismerte, hogy a demonstrációk szoros összefüggésben vannak a koronavírus-járvány terjedésével.
Úgy hisszük, hogy van összefüggés a tömegdemonstrációk és a megnövekedett esetszám között. Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy akik részt vettek valamelyik tüntetésen, maguk is kapcsolatba kerülhettek a vírussal"
- nyilatkozta akkor Garcetti.
A tüntetések és utcai erőszak által sújtott Kalifornia államban hasonlóan rossz volt a helyzet. Gavin Newson, az állam demokrata kormányzója július 6-án arról számolt be, hogy a tüntetések tetőfokán 50 százalékkal emelkedett meg a kórházban ápolt koronavírus-betegek aránya.
Jelenleg az Egyesült Államok 2 millió 770 ezer aktív koronavírusos esettel (összesen 8,5 millió fertőzöttel) a világ élén áll, eddig 226 ezren haltak meg a vírus szövődményeiben, összesen pedig 8,5 millióan fertőződtek meg.
Franciaország az Egyesült Államok mögött a világ második helyén áll az aktív koronavírus-fertőzöttek számát tekintetve. Már többször volt olyan nap, hogy 30 ezernél több fertőzöttet regisztráltak, már majdnem 35 ezren haltak meg a koronavírus-járványban.
Nem csak a két ország adatai között lehet párhuzamot vonni, hiszen Franciaországban is tömegdemonstrációk kísérték a nyarat.
Június másodikán több mint 20 ezer erőszakos tüntető vonult az utcára egy 2016-os eset miatt, amikor rendőri intézkedés közben (de attól nyilvánvalóan függetlenül) meghalt Adama Traoré, a sokszorosan büntetett előéletű mali migráns, aki szívbeteg volt és drog hatása alatt állt. A zavargások majdnem egy hónapig tartottak, ez idő alatt pedig vészesen emelkedésnek indult a fertőzöttek száma is. Ezt követően ráadásul az önkormányzati választások második fordulója miatt is tüntettek a franciák, ami tovább növelte a vírus terjedését.
Augusztus végén újabb eset történt, amikor többségében migránsok randalíroztak Párizsban a Paris Saint-Germain Bajnokok Ligája-döntőjében elszenvedett veresége miatt. Párizsban, amely a nyár alatt az erőszak fővárosa lett, továbbra sem rendeződött a helyzet. Nemrég újabb erőszakos tüntetések kezdődtek, most a kormány koronavírus-járvány miatt hozott intézkedései miatt.
A statisztikai adatokból jól látszik, hogy a
folyamatos tüntetések és zavargások miatt megállíthatatlanul terjed a vírus. A legdrámaibb a helyzet Párizsban és környékén, ahol a legtöbb demonstráció volt.
Az elmúlt hetekben és hónapokban Németországban egyre többször fordul elő, hogy járványtagadó csoportok szerveznek tüntetéseket, ezeken pedig rengetegen vesznek részt, ráadásul ez volt az első olyan európai ország,
ahol a járványügyi szabályok ellen tüntettek különböző csoportok.
Augusztus elsején a német fővárosban nagyjából 20 ezren tartottak demonstrációt maszkok és a megfelelő távolság betartása nélkül. A tömeg javarészt vírustagadókból, oltásellenesekből, bevándorlókból és az LMBTQ aktivistáiból állt, de radikális baloldaliak és szélsőjobboldaliak is részt vettek a demonstráción.
A tüntetés után egy héttel Berlinben megtízszereződött a fertőzöttek száma.
Augusztus végén újra hasonló demonstrációt tartottak, amelyet ráadásul a hatóságok még engedélyeztek is, azonban az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy feloszlatják a tömeget.
A tömeg feloszlatásában az is közrejátszott, hogy alig tartotta be valaki a járványügyi szabályokat, vagyis mint korábban, úgy most sem hordtak az emberek maszkot, és a biztonságos távolságot sem tartották meg egymástól. A szervezők akkor azt mondták, hogy nagyjából 20 ezer ember vett részt a demonstráción.
Már az augusztus elseji tüntetést követően is több konzervatív politikus nyilatkozott arról, hogy szigorúbb szabályok szükségesek. Armin Schuster, a CDU belügyi politikusa például arról beszélt, hogy könnyebbé kellene tenni a tüntetések betiltását és feloszlatását. Ezt azzal indokolta, hogy a gyülekezési szabadság nem érhet többet az emberi életeknél.
Németországban eddig 380 ezren fertőződtek meg a koronavírussal.
Az országban jelenleg 72 643 az aktív esetek száma. A számokat elemezve az is jól látszik, hogy az augusztus elseji tüntetéseket követően elkezdett rohamosan nőni az új fertőzöttek száma, majd újabb ugrás következett be néhány héttel az augusztus 29-i feloszlatott tüntetést követően.