Ahogy arról az Origo is beszámolt, Donald Trump, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, és demokrata kihívója, Joe Biden csütörtök este élőben adtak interjút, amelyet két televíziós társaság egymástól függetlenül, de egy időben szervezett a két politikussal. A republikánus amerikai elnök a floridai Miamiban az NBC televízió szervezte beszélgetésen válaszolt a műsorvezető meglehetősen elfogult állításaira és később a meghívott vendégek kérdéseire, míg Joe Biden a pennsylvaniai Philadelphiában az ABC televízió munkatársa által moderált, gyakorlatilag baráti hangulatú beszélgetésen vett részt, mintha egy kampányeseményen lenne. A két párhuzamos beszélgetést az elmaradt második elnökjelölti vita idejében tartották meg.
George Stephanopoulost, az ABC műsorvezetőjét számos kritika érte, amiért gyakorlatilag
egyetlenegy releváns kérdést sem tett fel Joe Bidennek, azt a hamis látszatot keltve, mintha ő nem is az ABC, hanem a Demokrata Párt munkatársa lenne.
A legfurább az úgynevezett beszélgetésben az volt, hogy
George Stephanopoulos „elfelejtette" kérdezni Joe Bident Hunter fia korrupciós botrányairól.
Az Origo is megírta, hogy a New York Post nyilvánosságra hozta Hunter egyes e-mailjeit az ukrán Burisma energetikai céggel folytatott levelezéseiről, amelyek alapján kijelenthető, hogy
Joe Biden hazudott arról, hogy nem tudott fia korrupciógyanús ügyeiről.
A levelek megerősítik azt a korábbi információt, hogy Biden alelnökként nyomást gyakorolt az ukrán kormányzati tisztségviselőkre annak érdekében, hogy rúgják ki a Burisma korrupciós ügyeiben a fia érintettségét (is) vizsgáló főügyészt. Hunter egyébként úgy került be az ukrán cég igazgatótanácsába, hogy sem ilyen jellegű végzettséggel, sem tapasztalatokkal nem rendelkezett az energetikában. Az is kiderült, hogy Hunter hozta össze a Burismát vezető egyik ukrán oligarchát Joe Bidennel.
Az ABC munkatársa
arról sem faggatta Bident, hogy egy szexvideó híre is nyilvánosságra került Hunterről, amin az elnökjelölt fia egy azonosítatlan nővel szexel, és közben cracket szív.
Csütörtök reggel a NY Post újabb anyagokat jelentetett meg Hunternek a Kínai Kommunista Párt oligarcháival folytatott, két rendkívül jövedelmező üzletéről. Az első biznisz megkötésére 2013 decemberében került sor, amikor Joe Biden Barack Obama alelnökeként Pekingben hivatalos látogatást tett.
Az alelnököt elkísérte Hunter is, aki
1,5 milliárd dollár értékben kötött befektetési megállapodást a családi cégük nevében a Kínai Jegybank (amely állami központi bankként működik) egyik fiókintézményével.
Továbbá 2017 augusztusában Hunter a legnagyobb, papíron magánkézben lévő kínai energetikai vállalat, a CEFC China Energy Co.-ban 50 százalékos részvénnyel rendelkező Ye Jianming nevű oligarchával is kötött egy rendkívül jövedelmező üzletet, amely
évi több mint 10 millió dollár haszonnal járt volna a Biden család számára.
Ye Jianming egyébként kapcsolatban állt a kínai katonai és polgári hírszerzéssel is, vagyonát pedig a kommunista vezetéssel ápolt kiváló viszonyának köszönhette. Jianming azonban nemsokára kegyvesztetté vált Peking szemében, 2018 legelején letartóztatták, azóta semmit nem lehet róla tudni, a CEFC China Energy Co. pedig 2020 elején csődöt jelentett.
Természetesen a kínai üzletről szó sem volt az ABC műsorában, miként a régebbről ismert oroszországi bizniszekről sem.
Stephanopoulos a Twitter és a Facebook által Hunter Biden kiszivárgott levelei ügyében alkalmazott nyílt cenzúráról sem kérdezte Joe Bident.
A műsorvezető és a demokrata elnökjelölt között folyó párbeszéd azt a hamis látszatot keltette, mintha Biden egy semmiből jött politikus lenne, aki most készül Washington bevételére. A valóság ezzel szemben az, hogy
Joe Biden már 1973 óta szenátor, 2009 és 2017 között pedig alelnök volt, ő tehát a politikai elitnek a megtestesítője, akárcsak Hillary Clinton.
Biden a beszélgetés során többször is kritizálta azt, hogy Trump elnök hogyan kezelte a koronavírus-járványt, de arról nem beszélt, hogy a járvány messze legsúlyosabb a demokrata párttársai által vezetett nagyvárosokban, igaz,
erről sem kérdezte őt az ABC munkatársa.
Az Amerikát lángokba borító és fosztogató radikális baloldali mozgalmakkal (Black Lives Matter, Antifa) ápolt kapcsolatairól sem kellett nyilatkozzon a demokraták elnökjelöltje.
Bidennek két kínos kérdést tettek fel, de ez nem George Stephanopoulos, hanem a közönség részéről jött. A Fox News beszámolója alapján egy pártpreferenciával még nem rendelkező afroamerikai fiatalember, Cedric Humphrey arról kérdezte Bident,
miért mondta azt még májusban, hogy <
A politikus erre kitérő választ adott, közölve, hogy a szavazati jog egy szent dolog, amivel élni kell, ha pedig a feketék nagy számban megjelennek az urnák előtt, akkor eldönthetik a választás kimenetelét.
Egy másik közönségből jövő kérdés arra vonatkozott, hogy Biden még 1994-ben részt vett egy olyan büntetőjogi reformcsomag kidolgozásában, amely a kritikusok szerint azt eredményezte, hogy aránytalanul sok afroamerikai férfit börtönöztek be kisebb bűncselekményekért is. Az elnökjelölt azt mondta, hogy 1994-ben részben tévedett, de szerinte azóta „drasztikusan" megváltozott az álláspontja ebben a témában, az akkori törvénycsomagot pedig színes bőrű politikusok is támogatták, de konkrét neveket nem említett.
A diszkriminatívnak vélt törvénykezést egyébként Trump korrigálta, Biden pedig amíg alelnök volt, ebben semmilyen problémát nem látott, tehát a „drasztikus változás" csupán a mostani kampányban állhatott be...
A demokrata jelölt arra a rendkívül fontos kérdésre azonban nem válaszolt, hogy egy esetleges győzelme esetén kibővítik-e a kilenctagú szövetségi legfelsőbb bíróság létszámát demokrata bírákkal, utalva a jelenlegi elnök által jelölt Amy Coney Barrett konzervatív bíró meghallgatására és a személyéről várható szavazásra.
Dacára annak, hogy Magyarország területe Amerikához képest kicsi, 93 ezer négyzetkilométer, a lakossága pedig nem éri el a 10 millió főt, túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy Orbán Viktor kormányának köszönhetően az elmúlt 5-6 évben globális politikai tényezővé vált, hiszen a nyugati világ államaiban már nem nagyon van olyan politikai vita, amibe valamilyen módon ne kerülne említésre hazánk.
A konzervatív fél rendszerint pozitív példaként emeli ki Magyarországot a gazdasági teljesítménye és migrációs politikája, illetve a családbarát intézkedések miatt, a baloldal pedig gyalázza, szintén az előbbi témák ürügyén. Nem volt ez másképp az ABC műsorában sem, ahol a Mandiner cikke alapján Joe Biden a NATO szétfeszítésével gyanúsította meg Magyarországot, illetve Lengyelországot, valamint Fehéroroszországhoz és egyéb totalitárius rendszerekhez hasonlította hazánkat.
Bizonyítékokkal Biden ezen kijelentéseit persze nem támasztotta alá, de ez az ABC-ben nem is volt elvárás.
Amúgy azt már fentebb is megírtuk, a Biden család üzletel kínai, orosz és ukrán kormányközeli, korrupt oligarchákkal, a demokrata jelölt „jó bolsevik" módjára másokat támad azzal, amit ő maga követ el.
Joe Bident nyilván az zavarja, hogy Budapesten (és Varsóban) nem baloldali erők vannak hatalmon, hanem nemzeti-konzervatív kormányok, amelyek kiváló kapcsolatot ápolnak Trump adminisztrációjával, és nem hajlandóak végrehajtani a washingtoni demokrata körökből érkező ukázokat, ahogy ez korábban volt.
Donald Trump elnököt az NBC műsorvezetője, Savannah Guthrie kérdezte volna, de erre igazából nem került sor, mert a médiamunkás igazi, szakpolitikai kérdések helyett csak kérdéseknek álcázott kijelentéseket és alaptalan vádaskodásokat fogalmazott meg.
Az NBC műsora lényegében olyan volt, mintha egy demokrata jelölt vitázott volna egy republikánussal.
Savannah Guthrie először arra akarta rávenni Trumpot, hogy határolódjon el két meglehetősen fura és nem igazán ismert szélsőségességgel gyanúsított csoportosulástól, a Proud Boys-tól, illetve a QAnon-tól. Az elnök felhívta rá a figyelmet, hogy másokhoz hasonlóan ő sem tud sokat ezekről a szervetekről, és semmi köze hozzájuk.
Ezt követően Trump kijelentette, hogy
ő mindig elítélte a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportosulásokat
és minden más szélsőséget is,
szemben Bidennel, aki nem hajlandó elhatárolódni sem a Black Lives Mattertől, sem az Antifától, és a mainstream média ezt nem is követeli meg tőle, noha ezek a szélsőbaloldali szervezetek egész városrészeket gyújtottak fel, és már hónapok óta fosztogatnak.
Annak ellenére, hogy Trump már számtalan alkalommal elítélte a fehér felsőbbrendűséget hirdető mozgalmakat, a műsorvezető többször is visszakérdezett erre a témára, mire az elnök úgy reagált, hogy
figyel-e rá, mivel erre már válaszolt.
Később Savannah Guthrie azt illette kritikával, hogy Trump hogyan kezelte a járványt, illetve annak a gazdasági hatásait. Az NBC munkatársa semmi új vádat nem volt képes megfogalmazni, csak a demokrata sajtóban a tavasz óta folyamatosan visszatérő toposzokat ismételgette. Válaszában az elnök megvédte eddigi intézkedéseit, hangsúlyozva, hogy járványügyi szakemberek tanácsait követte.
Savannah Guthrie „elfelejtette" Trumpot arról kérdezni, hogy mi a véleménye a Biden család korrupciógyanús ügyei körül a Twitter és a Facebook által tanúsított cenzúráról,
miképp azt sem említette meg, hogy a Twitter felfüggesztette az amerikai elnök újraválasztási kampányának hivatalos Twitter-fiókját.
A Fox News értékelése alapján
a politikai vitává fajult beszélgetést az amerikai elnök nyerte meg.
Konzervatív véleményformálók és Trump stábjának a tagjai komoly kritikával illeték mind az NBC-t, mind Savannah Guthrie-t.
A legtöbben, köztük Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője, azért kritizálták Savannah Guthrie-t, mert nem adott elég időt a közönség kérdéseire, helyette demokrata politikusnak képzelve magát vitába bocsátkozott Trumppal.
Az elnök kampányának a kommunikációs igazgatója, Tim Murtaugh arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire másképp bánt a média Trumppal és Bidennel. Értékelése szerint
míg Bidennek csak kényelmesen alákérdeztek, addig Trumppal hevesen vitáztak, Savannah Guthrie pedig olyan stílusban támadta az elnököt, mintha az utcán lenne, és nem egy stúdióban.
A Videán elindult a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián John McCain-díjat nyert Mártonffy Balázsnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusának sorozata az amerikai elnökválasztásról. A kutató az Egyesült Államok fővárosának rangos egyeteme, a washingtoni American University nemzetközi közszolgálati karán szerzett PhD-fokozatot 2019-ben. Íme, a második videó: