Párizsban az utcákon élő migránsok több mint fele koronavírusos

Dismantling of one of the largest campsites in Paris at Porte d Aubervilliers. The refugees were violently dislodged from their tents in the middle of the night to be evacuated by buses to gymnasiums requisitioned in Ile de France. Those who did not want to get on the buses will be transferred directly by police buses. Paris, 29/07/2020. Photography by Noemie Coissac / Hans Lucas. Demantelement d un des plus grand campement de Paris a Porte d Aubervilliers. Les refugies ont violemment ete deloges de leur tente en pleine nuit pour etre evacues par des bus dans des gymnases requisitionnees en Ile de France. Ceux qui n auront pas voulu monter dans les bus seront transferes directement par des cars de police. Paris, le 29/07/2020. Photographie de Noemie Coissac / Hans Lucas.

Egy friss felmérés szerint a Párizs utcáin élő hajléktalanok 90 százaléka migráns, és a megvizsgáltak több mint fele koronavírus-fertőzött - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Egy 818 fős minta alapján készítette el az Orvosok Határok Nélkül migrációpárti szervezet friss kutatását, amelynek alanyai a Párizs utcáin és hajléktalanszállóiban élők.

Hajléktalan migránsok Párizsban. Forrás: AFP/Noémie Coissac / Hans Lucas

A felmérés két alapvető megállapítást tett. Az első szerint a

a hajléktalanok 90 százaléka nem francia állampolgár, hanem bevándorló.

Az is kiderült továbbá, hogy a hajléktalanszállókban és munkásotthonokban kiemelkedően magas a fertőzöttségi ráta.

A vizsgált munkásszállások közül kettő esetében 88,7 százalékos fertőzöttséget regisztráltak, míg tíz további esetében ez átlagosan 50,5 százalék volt.

A jelentés szerint tehát, miközben Párizsban 12 százalékos a becsült fertőzöttségi ráta - ez országos viszonylatban nagyon magas - a vizsgált, többnyire bevándorlók által lakott területek fertőzöttsége eléri az 55 százalékot.

A tömeges fertőzések a migránsok körében a nagyobb befogadóországokban ugyanakkor nem számítanak ritkaságnak.

Görögországban a legnagyobb migránstábor, a Moria felgyújtását is sokan a koronavírus-fertőzésnek tudják be. Szeptember elején ugyanis 35 fertőzöttet találtak a táborban. Ekkor közölték a migránsokkal, hogy karantént rendelnek el. Ez tömeges tiltakozást váltott ki, ami nem sokkal később gyújtogatásba torkollt. Utólag az is kiderült, hogy

a gyújtogatók olyan migránsok voltak, akiknek a menedékkérelmét elutasították.

A tűz utáni áthelyezések során, szeptember közepén jelentettek hatalmas növekedést a fertőzöttek számában, amikor az Eody egészségügyi ügynökség bejelentette, hogy az általuk tesztelt bevándorlók között 243 fertőzöttet regisztráltak.

Máltán július végén az egészségügyi minisztérium állapította meg, hogy a szigetországban partra szállt bevándorlók több mint kétharmada koronavírus-fertőzött volt.

A hatóságok által közzétett adatok szerint 85 migránst teszteltek a hajón beérkező 94-ből, és ezek közül 65 teszt mutatott pozitív eredményt.

Még a járványhelyzet elleni küzdelemben sikeresnek mondható Németországban is

a migránsbefogadó-központokban többször megugrott a fertőzés.

Áprilisban a baden-württembergi tábor 600 lakója közül például 257-en voltak fertőzöttek, a ludwigshafeni tábor 170 lakójából pedig 59 volt koronavírusos. Görögországhoz hasonlóan itt is nehezen viselték a bentlakók a korlátozásokat, és a halberstadti központban például komoly összecsapásra is sor került a bevándorlók között, amikor kövekkel támadtak egymásra és szétverték a tábor berendezését.