Akár négy koronavírus-vakcina is érkezhet rövid időn belül Magyarországra: mutatjuk a hasonlóságokat és a különbségeket

Scientist in medical research facility researching for Covid-19 vaccine.

Hétfőn újabb amerikai gyógyszercég jelentette be, hogy sikeresek voltak a koronavírusvakcina-tesztjei. A Moderna 94,5 százalékos hatékonyságról számolt be, ami kiemelkedően magas. Ezzel már három olyan vakcina van a világon, amelyről gyártója bejelentette, hogy hatásos: a Pfizer-BioNtech vakcinája, a Moderna védőoltása és az orosz Szputnyik V, amelyből napokon belül minta is érkezik Magyarországra. Az Európai Unió emellett a CureVac vakcinájáról is tárgyalásokat kezdett. Az is lehet tehát, hogy december második felében, január elején nagyjából egyszerre négy védőoltás is Magyarországra érkezik.  A magyar kormány célja, hogy ne csak egy beszállítótól függjünk, hanem több lehetőség is legyen Magyarország számára, mivel a járvány tavaszi hullámában a védőfelszerelések és a lélegeztetőgépek beszerzése során jól látszott, hogy nem mindig az Európai Unió megoldása a legjobb és leggyorsabb. Megmutatjuk, hogy miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól a különböző vakcinák.

Akár négy különböző vakcina is elérhető lehet a magyarok számára

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint jelenleg száznál is több olyan vakcinát fejlesztenek, amely kutatása már a klinikai fázisban tart. Magyarország számára ezek közül a Pfizer és a Szuptnyik V a legfontosabb, hiszen ezek érkezhetnek meg először az országba. Ezek mellett a szakemberek szintén nagy reményeket fűznek az amerikai Moderna, a német CureVac és a brit AstraZeneca oltóanyagához.

Nemrég a fentebb említett vállalatok egy része közölte a klinikai tesztek első eredményeit, amelyből az látszik, hogy az összes ígéretesnek bizonyult a vírussal szemben, de eddig a Moderna mutatta a legjobb hatékonyságot.

Az amerikai vállalat már a klinikai tesztelés késői fázisában jár, és a jelentésük szerint a koronavírus elleni vakcinájuk 94,5 százalékban vált ki immunreakciót az alanyokból. A Moderna az engedélyeztetés területén is meglehetősen jól halad, minden jel arra mutat, hogy még az év vége előtt megkapják az engedélyt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivataltól (FDA).

Illusztráció Forrás: AFP/Monty Rakusen

A Pfizer egy hete hozta nyilvánosságra saját eredményeit, amelyekből kiderült, hogy az általuk fejlesztett oltóanyag 90 százalékban bizonyult hatékonynak a klinikai tesztelés során, míg a Szputnyik V esetében 92 százalékos a hatékonyság az első orosz jelentések szerint. Az AstraZeneca, amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejleszti a koronavírus-vakcinát, decemberig számol majd be a klinikai tesztek eredményéről.

Az Európai Unió a Pfizerrel megállapodást kötött 300 millió adag megrendeléséről, a tagállamok pedig eldönthetik majd, hogy ebből mekkora mennyiségre van szükségük, de már van megállapodás az AstraZenecával és a CureVac-al is.

Ez viszont nem lesz elegendő minden ország számára, ezért is fontos az, hogy a magyar kormány több partnerrel is folytat egyeztetéseket. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára a hétfőn a parlamentben beszélt arról, hogy a cél az, hogy a magyarok az elsők között jussanak hozzá a vakcinához.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az országgyűlésben kérdésre válaszolva emlékezett meg arról, hogy a tavaszi tapasztalatok szerint nem egyértelműen az Európai Unió megoldása volt a legjobb és leggyorsabb. A kormány akkor is folytatott tárgyalásokat más partnerekkel a lélegeztetőgépek és a védőfelszerelés beszerzéséről, ezt teszik most a vakcinabeszerzés kapcsán is, hiszen elképzelhető, hogy lehet gyorsabb és jobb megoldást találni, mint ahogyan ez tavasszal is történt.

Mik a legnagyobb különbségek és a hasonlóságok a vezető vakcinák között?

A Ripost Karikó Katalin kutatót kérdezte meg a témában, aki nagy tekintélynek örvend a tudományos világban, hiszen az általa és amerikai kollégája által közösen jegyzett szabadalom alapján készül a Pfizer és a BioNTech vakcinája. A kutató kijelentette, hogy a Pfizer 90 százalék hatékonyságú hatóanyagával ő is beoltatja magát és családját is, amint erre lehetőség lesz, ezzel is jelezve, hogy mennyire csekély a kockázata a vakcinának.

Illusztráció Forrás: AFP/Anadolu Agency/Onur Coban

Karikó Katalin azt is elmagyarázta, hogy pontosan milyen mechanizmussal működik a Pfizer által készített oltóanyag. A benne lévő mRNS a vírus tüskefehérjéjét kódolja, vagyis a beoltott emberek először maguk állítják elő a vírus fehérjéjét az mRNS-ről. Ezt követően a test önállóan képes reagálni a veszélyre, és saját maga állítja elő nemcsak a vírusfehérjét, hanem az ellenanyagot is. A magyar kutató hozzátette, hogy mivel az ellenanyagot termelő immunsejtek egy csoportja emlékező sejtként túlél, ezért a védettség tartós lesz.

Mi az RNS, a DNS és az mRNS?

A ribonukleinsav rövidítése az RNS, ebben, ahogy a neve is mutatja, ribóz a cukor. Ezzel szemben a DNS a dezoxiribonukleinsav rövidítése, és ennek megfelelően dezoxiribóz a cukor része az őt felépítő nukleotidoknak. A DNS-ben a nukleotidok csak a bázisaikban különböznek egymástól. Hasonlóan, az RNS-ben is csak a bázisuk különbözik a nukleotidoknak. A biokémiában transzkripciónak, vagyis átírásnak hívják azt a folyamatot, melyben a DNS bizonyos szakaszáról RNS-másolat készül. A keletkező RNS-ek több csoportba is sorolhatóak, ezek közé tartoznak az mRNS-ek (messenger RNS-ek), amelyek nukleotid-szekvenciája szolgál alapul a fehérjék aminosav-szekvenciájának létrehozásához.

A Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet - amely az ebola elleni vakcinát fejlesztette ki többek között - ettől kicsit eltérően közelíti meg a problémát. Ők a Szputnyik V esetében egy hordozóvírusba teszik a tüskefehérje-termelésért felelős gént, majd ezt juttatják a szervezetbe. A folyamat következtében

egy speciális fehérje termelődik, és végső soron ez váltja ki az immunreakciót és ad védettséget. Ez egyébként egy régóta használt és sokszor alkalmazott, hatásos, biztonságos módszer.

Az orosz vakcina egyik nagy előnye, hogy a Pfizer oltóanyagával szemben a tárolása nem igényel rendkívüli hűtést, elegendő mínusz 12-18 fok között tartani, míg a német-amerikai közös fejlesztést mínusz 70-80 fokon kell tartani. Ennek oka, hogy a Pfizer vakcinájában található mRNS rendkívül sérülékeny, éppen ezért nem a háziorvosi rendelőkben adják majd be, hanem külön erre a célra kiépített oltóközpontokban.

Az orosz vakcina egy másik előnye, hogy a gyártását akár itthon is meg lehet oldani.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy már folynak a tárgyalások Oroszországgal a Szputnyik V licencének megszerzéséről, ami ezt lehetővé tenné, így elhárulnának a logisztikai problémák is. A tárcavezető emellett beszámolt arról is, hogy decemberben érkezik majd az első szállítmány, januárban pedig már nagyobb adagot is kap Magyarország.

Illusztráció Forrás: AFP/Philippe Desmazes

A Szputnyik V-ből és a Pfizer vakcinájából is két oltásra lesz majd szükség három hét különbséggel. Ki kell emelni, hogy a klinikai tesztelések alapján teljesen biztonságos mindkét lehetőség. A vakcina az influenzaoltáshoz hasonló enyhe és ritka mellékhatásokat okoz csak, ezek közül a leggyakoribb a fájdalom az oltás helyén.

A Moderna vezérigazgatója is hasonlóan vélekedett. Maria Bartiromo a Fox News-nak elmondta, hogy egy teljesen átlagos oltásról van szó, és a beadása is úgy zajlik majd. Az orvos megtisztítja a páciens karját, beszúrja az oltóanyagot, felhelyez egy vattát, és már kész is a művelet. Bartiromo kiemelte azt is, hogy a Pfizer és a Moderna oltóanyaga között nincs jelentős különbség a hatásmechanizmus és felépítés területén, azonban szerinte a Moderna felhasználóbarátabb.

Ez alatt Bartiromo azt érti, hogy a Moderna vakcinájához nem szükséges speciális tárolók kiépítése, hiszen mínusz 20 fokon kell tartani, és akár hat hónapig is eláll egy hagyományos mélyhűtőben. Hozzátette, hogy még arra is van lehetőség, hogy egy hónapig sima hűtőben tárolják, akárcsak az inzulint.

A Moderna, a Pfizer és a Szputnyik V mellett a CureVac készítményéből is érkezhet majd Magyarországra,

mivel az Európai Bizottság megkapta a felhatalmazást arra, hogy 405 millió adag megrendelésére kössön megállapodást a német vállalattal. A CureVac szerint a cég oltóanyagát három hónapig is képes tárolni hagyományos hűtőszekrényben plusz 5 fokon, szobahőmérsékleten pedig egy teljes napot.

A német gyártó CVnCoV névre keresztelt mRNA alapú koronavírus-oltóanyagának hatásmechanizmusa alapokban a Pfizeréra hasonlít, azonban azzal szemben nem igényel speciális szállítási és tárolási megoldásokat, így komoly versenyelőnnyel indul, akárcsak a Moderna és a Szputnyik V.