Kovács Zoltán kijelentette, "Olaszországnak nem Magyarország, hanem az Európai Unió okoz kárt", mivel a járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő támogatások "bénulása" Brüsszel felelősségének tulajdonítható.
Olaszországra utalva, amely a legmagasabb összeget, több mint kétszázmilliárd euró támogatást vár helyreállításra, Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy
a magyar kormány nem akarja magára hagyni a nehéz helyzetben levő tagállamokat.
Megjegyezte, hogy a harminc évre szóló európai hitelt azonban semmiképpen nem lehet "diadalmenetnek" nevezni.
A jobboldali Libero az interjú bevezetőjében azt írta, Magyarország és Lengyelország vétója mindennapi témává vált, de a sajtóban ritkán szólaltatják meg az érdekelteket, attól tartva, hogy a "lelkesen terjesztett európai narratíva" visszájára fordulhat.
Kovács Zoltán elmondta, hogy nem Magyarország változtatott álláspontján az uniós állam- és kormányfők júliusban elfogadott megállapodása óta. Brüsszel folyamodott "politikai zsaroláshoz", és a jogállamisághoz kötött feltételeket "politikai ostorként használja azokkal szemben, akik nem akarnak beállni a sorba".
Azért zsarolnak bennünket, mert nem vesszük át a migránsokat
– jelentette ki.
Kovács Zoltán úgy vélte, a jogállamiság kérdése minden egyes alkalommal lendületet kap, amikor az EU magukat progresszívnek és migránsbarátnak valló erői nem tudják akaratukat ráerőltetni a migrációnak ellenálló tagállamokra.
– Az európai (...) vétót nem Magyarország, hanem azok okozták, akik az ezt kiváltó helyzetet előidézték – hangsúlyozta.
Kifejtette, hogy a jogállamisághoz kötött feltételek "politikai visszaélés és zsarolás alapjait vethetnék meg". Nem zárta ki az EU-val való kompromisszum lehetőségét olyan megoldással, amely "kizárólag jogi és nem politikai kritériumok" alapján születik meg.
Ezzel egy időben az olasz püspöki kar napilapja, a L'Avvenire szerdai számában Lengyelország és Magyarország szentszéki nagykövetének válaszlevelét közölte. Janusz Kotanski és Habsburg-Lotharingiai Eduard egy korábbi cikkre válaszolva
visszautasította, hogy a két országot autoriternek és populistának minősítették,
hangoztatva, hogy ez nemcsak sértő, hanem valótlan is.