Twitter üzenetének apropóját az a hír adta, hogy december 11-én egy, a terrorizmus elleni ügyekre szakosodott bíró 7 szélsőbaloldali személy ellen emelt vádat terrorista cselekményben való részvétel miatt, és közülük 5 személyt már be is börtönöztek. De ezzel még nincs vége az eljárásnak, ugyanis annak ellenére, hogy a nyomozás és házkutatások első eredményei alapján az arra szakosodott bíró első ránézésre terrorista merényletre következtethet, a végső ítéletében az igazságszolgáltatás jóval óvatosabb lehet majd a szélsőbaloldali bűnszövetkezet céljainak megállapításával kapcsolatban.
A nyomozást a Belső Biztonságért felelős Főigazgatóság (DGSI) bonyolította le, áprilisban kezdődött a büntetőeljáráshoz szükséges információgyűjtés szakasza.
Lényegében 9 hónapig tartó telefon-lehallgatást és megfigyelést követően a terrorizmus elleni harc szakemberei előtt világossá vált, hogy (a radikális baloldalhoz tartozó személyek) erőszakos bűncselekmény elkövetésére készülnek, többek között a rendőrség ellen,
írja a „Le Figaro".
Múlt kedden a nyomozók több helyszínen, összesen 9 személyt hallgattak ki, fegyvereket és olyan anyagokat is lefoglaltak, amelyek „robbanószerek előállítására is alkalmasak". Egy rendőrségi informátor szerint a szélsőbaloldali aktivistáknál „egyszerű mezőgazdasági termékeknél jóval komolyabb anyagokat találtak" (A BFMTV információi szerint olyan anyagokat foglaltak le, amelyek egy nagy erejű robbanóanyag, a TATP előállításhoz szükségesek. A terroristák gyakran használják ezt a robbanószert.)
A 7 letartóztatott között egy nő is volt és a „Le Figaro" szerint a szélsőbalos aktivisták közül a rendőrség már többet ismert és dossziét is készített róluk. „A letartóztatási hullámot a csak „általános biztonsági törvény" címszó alatt futó új rendvédelmi törvény elleni tiltakozások tükrében kell értékelni a Le Figaro szerint, azzal együtt, hogy ezeken a tüntetéseken a radikális baloldal, az úgynevezett „black blocks", a radikális baloldal keménymagja volt a hangadó és rendőrség elleni legdurvább akciók végrehajtója. Ahogy arról korábban beszámoltunk, múlt hétvégén és most szombaton is súlyos összecsapásokra került sor a radikális baloldali tüntetők és a rendfenntartó erők között, miután a szélsőbaloldal az új rendvédelmi törvény elleni tiltakozásul a létbizonytalanság ellen aggódó tömegek közé vegyült. A járvány ellenére is megtartott tüntetéseken Gérald Darmanin Twitter üzenetében azt is elmondta, hogy
a rendőrség számos támadófegyvert is lefoglalt.
A „Le Figaro" külön felhívta a figyelmet arra, hogy a radikális baloldal már korábban is tervezett hasonló akciókat. 2008-ban a rendkívül ellentmondásos ún. Tarnac ügyben olyan merényletet akadályoztak meg, amelyet a TGV vonathálózat ellen hajtottak volna végre az aktivisták.
A mostani ügynek azért van kiemelt jelentősége, mert a Tarnac ügyben, mintegy 10 évig tartó jogvitát követően, az igazságügy végül elvetette a „terrorista merénylet" tényállását. Az ügy sajátossága, ha szabad így fogalmazni, hogy a radikális baloldali aktivistákat akkor szinte a teljes politikai elit elítélte,
kivéve a baloldali pártokat, a zöldpártot és annak egyik szélsőségesen radikális, egyebek mellett pedofil botrányban ismertté vált alakját, Daniel Cohn-Bendit-et, aki azonnal a bűnözők védelmére kelt.
De ugyanezt tették a szocialisták is, François Hollande főtitkár (későbbi köztársasági elnök) egyenesen „biztonsági hisztériát" vizionált az ügy miatt.
2017-ben, amikor szintén a radikális baloldali aktivisták magukra vállalták, hogy három csendőrkaszárnyát fölgyújtottak, a végrehajtó hatalom aggodalmának adott hangot, hogy a szélsőbaloldali mozgalom ismét a terrorizmus eszköztárához folyamodott (mint ahogy az a 70-es években a szélsőbaloldali „Vörös hadsereg frakcióra" is jellemző volt). De két másik ügyre is felhívta a figyelmet a „Le Figaro".
Az egyik ügyben, 2020. elején a grenoble-i ügyész hiába kérte a terroristaellenes ügyészségtől, hogy terrorizmus gyanúja miatt indítson eljárást olyan akciók miatt, amelyeket szélsőbaloldali aktivisták követtek el és vállaltak magukra, kérését elutasították annak ellenére, hogy
a szélsőbaloldali aktivisták 3 év alatt mintegy 15 akcióban csendőrségi épületeket, önkormányzatokat és templomokat gyújtottak föl.
A másik ügy szintén az idén történt. Júliusban a lille-i nyomozóhatóság 6 szélsőbaloldali aktivistát állított elő, akiket azzal gyanúsítottak, hogy szabotázs akciókat szerveztek a mobilhálózat működtetését biztosító antenna hálózat ellen.
Érdemes még hozzátenni azt is, hogy a most letartóztatott szélsőbaloldali aktivisták között található egy Szíriából nemrég Franciaországba érkezett radikális anarchista is, aki korábban 10 évig harcolt Szíriában. A francia biztonsági szolgálatok 2018-óta figyelték és feltételezhetően ő volt a csoport vezetője is.