Három miniszteri pozíciót kaphat az RMDSZ az új bukaresti kormányban
2020. december 09. 14:30
Kolozsvár, 2020. december 6.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatót tart az urnazárások után a kolozsvári Iskola Alapítvány székhelyén a romániai parlamenti választások napján, 2020. december 6-án. Kelemen Hunor szerint biztosítva lesz a magyar képviselet a román parlamentben a következő négy évben. Az RMDSZ elnöke az urnazárás után közzétett exit poll felmérések eredményei alapján értékelte a választásokat.
MTI/Kiss Gábor
Vágólapra másolva!
A háttérben már zajlanak a tárgyalások arra vonatkozóan, hogy a romániai pártok mely miniszteri tisztségeket kaphatják meg egy leendő jobboldali, bukaresti kormánykoalícióban. A magyar érdekképviseleti szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a környezetvédelmet, a kultúrát és talán az egészségügyet szerezheti meg, bár utóbbi erősen kétséges. Az RMDSZ egy gazdasági tárcára is igényt tartana, de ennek nincs sok realitása, azonban a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelentette veszély miatt a magyarok mindenképp kormányra kell kerüljenek. A fontos pozíciókat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsék meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) egymás között oszthatja el, noha a két politikai formáció között komoly érdekkonfliktus áll fenn emiatt. Azt ugyanakkor továbbra sem lehet tudni, hogy ki lesz az új román miniszterelnök, csupán annyi biztos, hogy a PNL egyik jelöltje.
Kedden elkezdődtek a nem hivatalos, úgynevezett háttértárgyalások a kormányalakításról Romániában, a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsék meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatót tart az urnazárások után a kolozsvári Iskola Alapítvány székhelyén a romániai parlamenti választások napján, 2020. december 6-án Forrás: MTI/Kiss Gábor
A jobboldali Hotnews hírportál az új kormány gerincét adó PNL belső forrásai alapján tudni véli, hogy
a leendő adminisztrációnak 18 tagja lesz, ebből 16 szakminiszter 2 pedig miniszterelnök-helyettes.
Az Adevărul, a G4Media és a Szabad Európa Rádió román adása szerint viszont
összesen csak 16 miniszter lesz, és a két kormányfő-helyettesi tisztséget szakminiszterek fogják betölteni.
Korábban egyébként mindkét variációra volt példa. Azt valamennyi sajtóforrás egybehangzóan állítja, hogy
a két kormányfő-helyettesi tisztséget a kisebb koalíciós partnerek, tehát az RMDSZ és az USR-PLUS fogják megkapni.
Az informális tárgyalások Klaus Iohannis (PNL) államfő, Ludovic Orban volt PNL-es miniszterelnök, Dan Barna USR-elnök, Dacian Cioloș PLUS-elnök és az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor között zajlanak.
A PNL 8 miniszteri tisztségre tart igényt, magától értetődően a legfontosabb tárcákra: pénzügy, belügy, igazságügy, regionális fejlesztések, közlekedés, gazdaság, európai uniós alapok és a külügy.
Ezekből csak a közlekedési és a külügyi tárcát engedné el, a többieket nem.
A nemzeti liberálisok az USR-PLUS pártszövetségnek 5 szaktárcát adnának át, de a Momentum román testvérpártja 6-ra tart igényt, ráadásul ezek mind olyanok, amelyeket a PNL is magánál akar tudni: pénzügy, gazdaság, európai uniós alapok, közlekedés, igazságügy és regionális fejlesztések.
A Szabad Európa Rádió szerint az USR-PLUS már informálisan jelezte, hogy
az egészségügyre is igényt formálnának, azt Vlad Voiculescu kapná meg, aki Dacian Cioloș megbízható emberének számít.
Vlad Voiculescu és Dacian Cioloș Forrás: AFP
Vlad Voiculescu jelenleg a fővárosi PLUS alapszervezetének az elnöke, és néhány napja nevezték ki Bukarest főpolgármester-helyettesének, de ettől a tisztségétől a jelek szerint megválna. A politikus 2015 novembere és 2017 januárja között volt már egészségügyi miniszter, Cioloș akkori technokratának nevezett kormányában.
A Klaus Iohannishoz közel álló digi24.ro hírportál szerint
a különböző kormányzati pozíciók elosztása az USR-PLUS pártszövetségen belül is vitákat szül, Dacian Cioloș semmiképp sem szeretné, ha Dan Barna kapná meg a miniszterelnök-helyettesi tisztséget,
az ugyanakkor nem világos, hogy Cioloșnak Barna személyével van-e problémája, vagy csak egyszerűen a saját pártja egyik politikusának akarja ezt a tisztséget, esetleg nyitott lenne arra, hogy egy másik USR-politikus kapja meg. Az ugyanis nem valószínű, hogy Cioloș a kevés befolyást jelentő miniszterelnök-helyettességért otthagyná az Európai Parlamentben a Renew Europe frakció vezetését, ezt kizárólag a miniszterelnökségért tenné meg.
A pártszövetségen belüli kompromisszumos megoldásként az látszik körvonalazódni, hogy Dan Barna megkapná a bukaresti parlament alsóházának, a Képviselőháznak az elnökségét, viszont erre igényt tart Ludovic Orban volt miniszterelnök is, aki állítólag már kapott garanciákat e tisztségre Iohannis államfőtől.
Így valószínűleg
az USR-PLUS a parlament felsőházának, a Szenátusnak a vezetését kaphatja meg.
Román sajtókommentárok külön kiemelik, hogy
az oktatási tárcára egyik párt sem tart igényt, értelmezésük szerint ez sokat elmond a leendő kormánykoalíció jövőbeni prioritásairól,
hiszen az Oktatásügyi Minisztérium költségvetése hagyományosan nagyon csekély. (2018-ban Románia a GDP-je mindössze 2,8 százalékát fordította oktatási kiadásokra, a legkevesebbet az EU-ban.)
Ki lesz az új román miniszterelnök?
Az még mindig nem világos, hogy ki lehet az új miniszterelnök, csak az biztos, hogy PNL-es lesz, Dacian Cioloș kormányfői ambíciói tehát (ismét) szertefoszlanak. A digi24 információi alapján a nemzeti liberálisok szerda este újra összeülnek tanácskozni a miniszterelnök személyét illetően, mivel kedden nem jutottak egyezségre.
A hírportál szerint Iohannis az újonnan hivatalba lépett Nicolae Ionel Ciucă (PNL) volt hadügyminiszter ideiglenes kormányfői pozícióját szeretné véglegesíteni, a párt vidéki alapszervezetei viszont Ilie Bolojan Bihar Megyei Tanács-elnököt látnák szívesen miniszterelnökként, ennek érdekében komoly kampányt folytatnak.
Nicolae Ionel Ciucă Forrás: Anadolu Agency via AFP/Dursun Aydemir
Az új miniszterelnök személyét illetően a párton belül kialakult nézeteltérésekről nyilatkozott kedd este Rareș Bogdan, aki az Európai Néppárton (EPP) belül a PNL EP-frakcióját vezeti. A párt erős emberének számító, az újságíróból lett nacionalista politikus – akit a magyarellenes kijelentéseiért már számos alkalommal megbírságoltak – megerősítette, hogy
elsősorban Ciucă és Bolojan között fog eldőlni, hogy ki lesz az új miniszterelnök, bár szerinte versenyben van még Florin Cîțu jelenlegi pénzügyminiszter is, Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes és Eduard Hellvig titkosszolgálati vezető viszont kiestek a pikszisből.
Állítólag Orban ellenzi Ciucă kinevezését, de ez nem azt jelenti, hogy automatikusan beáll Bolojan mögé.
(Az RMDSZ rendszeresen azzal vádolta Bolojant, hogy háttérbe szorította a nagyváradi magyar közösséget, kamarillapolitikát folytatva, ebben a szűk körben pedig szinte kizárólag románok kaptak helyet, noha Váradon él egy 45 ezres magyarság, amely a város lakosságának a negyedét teszi ki, de a polgármester erről igyekezett nem tudomást venni.)
Rareș Bogdan még arról beszél, hogy a hivatalos kormányalakítási tárgyalások a hétvégén kezdődhetnek meg, ezzel párhuzamosan fogja a PNL kiválasztani a miniszterelnök-jelöltjét, nyilván Klaus Iohannis jóváhagyásával. A végén ugyanis az államfőnek kell kormányalakítással megbíznia a leendő miniszterelnököt.
A nacionalista EP-képviselő szerint a kormánynak stabil parlamenti többsége lesz, úgy számolnak, hogy összesen 244-245 szenátor és képviselő (PNL, USR-PLUS, RMDSZ) fog mögöttük állni, hozzájuk csatakozhat még 16 nemzeti kisebbségi képviselő,
ez nagyjából 260 főnek felel meg, ami bőven a többséghez szükséges 234 fő felett van.
Klaus Iohannis az új parlamentet december 21-én hívhatja össze, a törvényhozás különböző bizottságaiban a leendő miniszterek meghallgatása pedig december 23-án kezdődhet áll. Rareș Bogdan úgy számol, hogy még az idén megalakulhat az új kormány.
Miért fontos, hogy az RMDSZ ott legyen a kormányban, és milyen miniszteri tisztségeket kaphat a magyar szervezet?
A vasárnapi választás eredményeképpen csak egy PNL-USR-PLUS-RMDSZ kormány rendelkezhet parlamenti többséggel, így a matematika szabályai alapján a magyar érdekképviseleti szervezet számára nincs más lehetőség.
Az RMDSZ az elmúlt 8 évben mindössze fél évet (2014-ben) volt hatalmon, tehát érthető, hogy „visszavágyik" a kormányzati pozícióba, különben is, másképp nem lehet a magyar többségű régióknak fejlesztési forrásokat szerezni.
Amennyiben az RMDSZ továbbra is ellenzékben maradna, nemcsak a kormányzati stabilitást kockáztatná, hanem a vállaltan magyarellenes, szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) és a velük együttműködésre törekvő Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen adná az ellenzéket. Nyilván nem tenne jót az RMDSZ imázsának, ha bármilyen értelemben is egy platformon találná magát azzal az AUR-ral, amelyhez nagyrészt
köthető az úzvölgyi osztrák-magyar katonai temetőben tavaly végrehajtott agresszió, ráadásul a román szélsőjobboldali párt a magyar érdekképviseleti szervezetet nem ismeri el legitim politikai erőként, sőt annak a törvény általi betiltását akarja elérni.
Csendőrökkel dulakodnak a román szélsőségesek, akik erőszakkal benyomultak az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőbe, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát, 2019. június 6-án Forrás: MTI/Veres Nándor
Arról már nem is beszélve, hogy az AUR az elmúlt hónapokban folyamatosan tüntetett a kormányzati járványügyi intézkedések ellen, a szélsőségesek jelentős része pedig a koronavírus létét is tagadja.
Sajtóinformációk szerint
az RMDSZ 3 miniszteri székre tart igényt, plusz az egyik kormányfő-helyettesi tisztségre, amennyiben a kettőt nem töltheti be ugyanaz a személy.
A PNL nyitott a 3+1 konstrukcióra, a kérdés az, hogy pontosan milyen szaktárcákat kaphat a magyar szervezet. A Hotnews és a Szabad Európa szerint az egészségügyi, a kulturális és a környezetvédelmi tárca körül merül fel az RMDSZ neve, azonban
a magyar fél a környezetvédelmet valami fajsúlyosabb gazdasági tárcára cserélné, ez pedig a regionális fejlesztések lenne.
Nem tűnik valószínűnek, hogy az RMDSZ-nek átadják a regionális fejlesztéseket, mivel mind a PNL, mind az USR-PLUS igényt tart ezekre, egyébként a nemzeti liberálisok esélyesebbek rá.
Az egészségügyi tárca már reálisabb opciónak tűnik, de mivel az USR-PLUS azt már „kinézte magának", így ez újabb konfliktusokat szülhet a két párt között.
Az RMDSZ számára presztízskérdés az egészségügy megszerzése,
a tárcát bő két éven át, Emil Boc (akkor PDL, most PNL) jelenlegi kolozsvári polgármester második, jobboldali kormányában, 2009 decembere és 2012 februárja között már vezették magyar politikusok, mindketten nagyváradiak, Cseke Attila és Ritli László személyében. Arról még találgatások szintjén sem jelentek meg sajtóinformációk, hogy most melyik RMDSZ-es politikus lenne az egészségügyi miniszter, a koronavírus-járvány miatt a tárcának viszont komoly súlya van, ez erősítheti a magyar szervezet szakértői arculatát.
Azt sem lehet tudni, hogy ki vezetné a környezetvédelmet, az eddig kevésbé fontos szaktárca egyébként a jövőben felértékelődhet, mivel a következő 7 éves uniós ciklusban a környezetvédelemre Brüsszel jelentős forrásokat fog szánni.
A miniszterelnök-helyettes az RMDSZ részéről nagy valószínűséggel Kelemen Hunor szövetségi elnök lesz,
aki 2014. március-október között már betöltötte ezt a tisztséget (a parlamentből most kiesett) Victor Ponta szociáldemokrata kormányában, ezzel párhuzamosan a kulturális tárcát is vitte. Kelemen Hunor Emil Boc második kormányában és Mihai Răzvan Ungureanu rövid életű miniszterelnöksége alatt is volt kultúráért felelős miniszter, 2019 decembere és 2012 februárja, illetve májusa között.
Amennyiben a miniszterelnök-helyettesség és a kulturális tárca ezúttal külön lesz választva, akkor könnyen elképzelhető, hogy
az RMDSZ jelenlegi szóvivője, Hegedüs Csilla lehet a kulturális miniszter, aki 2011 óta egyúttal a párt kultúráért felelős ügyvezető alelnöke is.
Hegedüs Csilla Forrás: MTI/Kiss Gábor
Hegedüs Csilla Kelemen lemondása után, szintén Ponta harmadik kormányában volt már kulturális miniszter, de nagyon rövid ideig, 2014. november 24.–2014. december 17. között, ekkor ugyanis kilépett az RMDSZ a kormányból.
Pontosabb híreket akkor kaphatunk, ha a hétvégén megindulnak a leendő kormánypártok között a hivatalos tárgyalások, addig a sajtó számára maradnak a találgatások és a kiszivárogtatott belső információk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
