Hosszú vita ért véget az európai uniós állam- és kormányfők csütörtöki ülésén, ahol sajtóértesülések szerint a vártnál hamarabb sikerült megegyezniük a résztvevőknek.
A tét az volt, hogy homályos politikai, ideológiai feltételek alapján – különösen a migrációval és a genderkérdésekkel kapcsolatban –, az EU-s alapszerződésekkel ellentétes módon ne vonhassanak el Magyarországtól az országnak járó pénzeket.
Ha ugyanis a brüsszeli javaslatot fogadják el, azt mindenki úgy értelmezi, ahogyan akarja:
tökéletesen alkalmas arra, hogy egy-egy tagállamot politikai-ideológiai szempontok alapján büntessenek meg.
A migrációs nyomás és a genderőrület miatt ez különösen veszélyesnek mutatkozott, arról nem is beszélve, hogy a világjárvánnyal küzd a kontinens.
Mivel ez több tagállam számára is elfogadhatatlan volt, ezért komoly politikai harcok indultak meg. Az Európai Tanács szokatlanul hosszú, négynapos júniusi tanácskozásán Orbán Viktor nagyon komoly sikert ért el azzal, hogy a megállapodásba nem került be az a kitétel, miszerint a Magyarországnak járó forrásokat politikai feltételekhez, ellenőrzésekhez kötik. Az alku arról is rendelkezett, hogy csak és kizárólag financiális ellenőrzésre kerülhessen sor az uniós pénzek kapcsán. A hazai baloldali média kifogásolta, hogy a korábbi tervezetnél jóval enyhébben fogalmaztak a dokumentumban, ami egyúttal utat nyit az értelmezésnek és a további tárgyalásoknak.
A vitának azonban nem lett vége, ugyanis a nemzetközi baloldal nyomására újra napirendre kerültek az ideológiai kérdések, valamint annak összekapcsolása a költségvetéssel, és a helyreállítási alappal. Sőt, a tanács által elfogadott megállapodáshoz képest sokkal keményebb feltételek merültek fel brüsszeli körökben.
A folyamat eredményeképpen novemberben elvi egyezség született ennek részleteiről az Európai Unió három intézménye között, a javaslat az Európai Parlamenttől érkezett. Mivel ez lényegesen szigorúbb feltételeket tartalmazott, ezért Magyarország és Lengyelország is jelezte, hogy számára ilyen formában elfogadhatatlan. Így november közepén a nagykövetek értekezletén a két ország közölte, élni kíván vétójogával annak érdekében, hogy megakadályozza a kifizetések politikai feltételekhez kötését. A tanács ezzel nem tudta a költségvetést az Európai Parlament elé terjeszteni, hiszen a magyar-lengyel szövetség blokkolta azt. Ugyanis az uniós szabályok előírják, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatcsomagokat kizárólag a tagállamok egyhangú egyetértésével lehet elfogadni.
Bár a vétó bevett dolognak számít az unió működésében, a külföldi közvélemény mégis támadta a két országot. A nemzetközi baloldal mindent megtett annak érdekében, hogy gyengítse szövetségüket: megosztási kísérletek, médiamanipulációk, lejárató akciók mind szerepeltek az eszköztárukban.
Csakhogy a magyar-lengyel szövetség kikezdhetetlennek bizonyult.
Hiába a durva támadások, a két ország egy pillanatra sem hagyta cserben egymást, és meggyőződését: az óriási nyomás ellenére továbbra is elutasították a szervezett migrációt, és a hagyományos családmodell felszámolására irányuló genderőrületet, és az ezekre alapozott politikai feltételeket.
A bátor kiállásnak meg is lett az eredménye.
A napokban körvonalazódni kezdett a megoldás: a tanács csütörtöki ülése előtt a sajtóban kiszivárgott, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki megegyezett Angela Merkellel a vitás kérdésekről, amire a két ország politikai és jogi garanciákat is kapott. Itthon az Origo írta meg elsőként, hogy a német kancellár elfogadta a magyar és a lengyel fél feltételeit. Ez leegyszerűsítve azt jelentette, elhárult minden veszély azzal kapcsolatban, hogy homályos politikai feltételek, különösen a bevándorláshoz és a genderkérdésekhez való hozzáállás alapján megbüntessenek országokat.
Azt, hogy pontosan mi szerepelt a megállapodásban, ebben a cikkünkben írtuk meg részletesen. Ebben többek között olyan kitételek szerepeltek, miszerint önmagában az ideológiai, politikai elvek megsértése miatt nem lehet elindítani az eljárást, ugyanis ezeket a kérdéseket a hetes cikkely és az annak nevében elindított eljárások már kezelik.
Miután nyilvánosságra került a megállapodás, a baloldal tombolásba, gyalázkodásba és fröcsögésbe kezdett, hiszen ekkor már jól látható volt, hogy
Magyarország és Lengyelország történelmi győzelmet aratott.
Igaz, egyes politikusaik megpróbálták saját sikerükként beállítani a német-magyar-lengyel megállapodást, de erre még saját támogatóik sem voltak vevők. Donáth Anna momentumos EP-képviselő több posztjában is azt bizonygatta, hogy Orbán Viktor kudarcot vallott, azonban a kommentelők jelentős része egyszerűen kinevette.
Ezt követően a papírforma érvényesült, és az uniós állam- és kormányfők változtatás nélkül, rekordrövid ülésen elfogadták az előkészített megállapodást. Az új költségvetés és a helyreállítási alap elfogadását Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelentette be Twitter-oldalán.
A dokumentum értelmében
Ezzel lényegében Magyarország és Lengyelország akarata érvényesült, hiszen a források lehívása nem lett politikai-ideológiai feltételekhez kötve. A most elfogadott megállapodást még az Európai Parlamentnek el kell fogadnia, azonban a hagyományok alapján furcsa lenne, ha ez nem történne meg.
A magyar miniszterelnök a megállapodás elfogadását követően videóüzenetben jelentkezett be Brüsszelből. "Azt kell mondanom, hogy mindenki az utolsó lapját is kijátszotta, minden tétet megtett, az ítélet megszületett. Győzött a józan ész. Győztünk, mert nehéz időkben, mint a járvány, a gazdasági válság, nincs ideje annak, hogy most folytassunk le olyan ideológiai és politikai vitákat, amelyek hátráltatnak bennünket. Győzött a józan ész, mert végül is Európa egységét ezzel a döntéssel sikerült megőriznünk" - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint lesz még harc Brüsszellel, de ma este három fontos dolgot sikerült elérni:
A kormányfő az este folyamán később újra bejelentkezett Brüsszelből. "Magyarország érdekeit megvédtük, a partraszállás sikerült!" - jelentette ki, hozzátéve, hogy ma este lezárták az utolsó kört és egymás tenyerébe csaptak. "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" - zárta videóját.
Ezt követően Mateusz Morawieckival közösen tartott sajtótájékoztatóján is megszólalt Orbán Viktor. Szerinte a megállapodás jó eredményt jelent Európa jövője szempontjából, ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió csak nemzetek közösségként tud működni. Szavai szerint a vita nem csak a jogállamisági mechanizmus körül folyt, tétje az Európai Unió jövője volt. A megállapodás egyértelművé tette azt is, hogy az Európai Unió a nemzetek és az államok közösségét és szövetségét jelenti.
"Elvégeztük a feladatunkat legjobb tudásunk szerint, most a nemzeti palamentek feladata, hogy megvitassák és elfogadják azt, amit elértünk" - fogalmazott.
Szeretem az országomat, szeretem a népét, s ha bármilyen eredményt érünk el, az csak annak köszönhető, hogy motiváltak vagyunk és céltudatosak
- emelte ki.
A lengyel kormányfő az elért eredményről azt mondta, az a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) közös munkáját dicséri, és a lojalitás egyértelmű jelzését küldi a visegrádiak mellett minden európai partner számára.
A megállapodás erősebb jogi garanciákat biztosít a jogállamisági mechanizmust illetően, mint a javaslat két héttel ezelőtti változata a nehéz és feszültséggel terhelt tárgyalásokat megelőzően
- emelte ki a lengyel miniszterelnök, aki megerősítette, Lengyelország követi Magyarországot a tekintetben, hogy az uniós bíróság véleményét kéri a mechanizmus európai szerződéssekkel való összeférhetőségét illetően. Közölte, hogy még nem döntötték el, hogy a keresetet külön, vagy együtt nyújtja-e be a két ország. "Jogunk van ehhez, így fogunk tenni" - tette hozzá Morawiecki.
Kommentálta az uniós megállapodást a magyar igazságügyi miniszter is, aki szerint
a jó harcot megharcoltuk, a pályát végig futottuk, a hitünket megtartottuk. És győztünk! A haza minden előtt.
Értékelése szerint Magyarország és Lengyelország kellett ahhoz, hogy Európa elfogadja: nem az ideológia szembenállás, hanem az emberek élete a fontosabb. Varga Judit úgy látja, hogy Magyarország valamennyi célját elérte, így többek között azt, hogy "senki sem zsarolhat bennünket politikai alapon, senki sem kényszeríthet ránk migránsokat vagy gender ideológiát."
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter közösségimédia-oldalára feltöltött videójában arról beszélt, hogy csütörtökön egy fontos megállapodás született, hiszen ez nemcsak pénzügyi kérdésekről szólt. "Megnyertünk egy csatát, ami gyermekeink jelenéről és jövőjéről is szólt" - mondta. "Mi eddig is ellenálltunk minden olyan birodalmi törekvésnek, amely ideológiát próbált ránk kényszeríteni, magyarokra, hiszen határozottan nemet mondtunk a tömeges bevándorlásra, határozottan nemet mondtunk a gender ideológiára, ahogy korábban határozottan nemet mondtunk a kommunizmusra is, és a jövőben is ki fogunk tartani" - jelentette ki hozzátéve, hogy nem ez volt az utolsó. A tárcavezető szerint a megállapodás kimenetele azt mutatja, hogy a hazai baloldalnak sem Magyarországon, sem Európában nincs többsége.