A beszámoló szerint az utasszállító, amelyen egyébként csak a háromfős személyzet tartózkodott, az amerikai Arizonából repült volna vissza a kanadai Montreálba, de a kapitány nem sokkal a felszállás után vészjelzést adott le. Mint kiderült,
alig 10 perccel a levegőbe emelkedés után a gép számítógépes rendszere motormeghibásodást jelzett, ezért a pilóták úgy döntöttek, hogy biztonsági okokból leállítják az egyik meghibásodott hajtóművet, majd megkezdték a kényszerleszállást az arizonai Tucsonban.
A később kiadott hivatalos közlemény szerint közvetlenül a felszállás után a személyzet a bal oldali motor hidraulikus nyomásának csökkenését észlelte.
A legénység és a légitársaság diszpécserei először még úgy döntöttek, hogy továbbrepülnek Montrealba, de közben a pilóták azt látták, hogy a bal szárnynál egyre erőteljesebben szivárog az üzemanyag.
Ezútán azonnal leállították a baloldali hajtóművet, és kényszerlandolásba kezdtek, amit a tucsoni katonai repülőterén sikeresen véghez is vittek. Egyébként a Boeing 737-es gépekkel korábban több rendszerhibából adódó probléma is volt. Sőt,
tavaly öt hónapon belül Indonéziában és Etiópiában is lezuhant egy ilyen utasszállító gép, a két légikatasztrófában összesen 346 ember halt meg.
A baleseteket az MCAS nevű automatizált repülési szoftver hibáinak tulajdonították. Ezután az egész világon majd egy évre a földre kényszerítették a Boeing 737-es gépeket. Az amerikai repülőgépgyártó óriásvállat ez idő alatt számos módosítást hajtott végre a gépeken, beleértve a repülésirányító szoftver többszöri frissítését, a személyzeti eljárások felülírását, illetve a belső vezetékrendszer átépítését.
Ezeknek a gépeknek az újrarepülését csak három hete engedélyezték ismét, de számos országban biztonsági okokból teljesen kivonták a forgalomból a Boing 737-eseket.