Több európai országban is nagy visszhangot váltott ki a francia Valeurs actuelles nevű hetilapban megjelent cikk, melyben Grégor Puppinck, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója részletesen beszámolt arról, hogy az amerikai milliárdos, Soros György hálózata, az Open Society Justice Initiative (Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés) milyen módon építette be a saját embereit a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) soraiba. Mindezt azért, hogy aztán a Soros-hálózat érdekeit képviseljék a döntések során. Puppinck kutatása során kiderítette, hogy
az EJEB-nél 2009 és 2019 között dolgozó 100 bíró közül 22-en a Soros-hálózathoz köthetőek, és olyan ügyekben hoztak döntést, amelyekben az őket korábban alkalmazó civil szervezet is érintett volt, ami jogi összeférhetetlenséget jelent.
Ezen bírák egyike a bolgár Yonko Grozev, aki 2015 óta az EJEB tagja, korábban a Soroshoz köthető European Rights Centre munkatársa volt és a szófiai Nyílt Társadalom Intézet felügyelőbizottságának tagja, majd az Open Society New York-i irodájának vezető tisztviselője. Bulgáriában gyorsan felfigyelt a média a Puppinck-jelentésre, és rögtön elkezdtek nyomozni Grozev után,
beszámoltak a bolgár bíró és Soros György kapcsolatáról,
kihangsúlyozva a fentebb említett jogi összeférhetetlenséget, illetve Grozev EJEB-bírává való kinevezésének gyanús körülményeit is nyilvánosságra hozták.
Yonko Grozevet ugyanis még az előző kormány nevezte ki, de ehhez le kellett léptetni a posztról az előző bolgár bírót, Zdravka Kalaydjievát, akit minden bizonnyal az akkori bolgár igazságügyi miniszter, Hriszto Ivanov "győzött meg", hogy távozzon a posztjáról még a 9 éves mandátumának lejárta előtt. A bolgár sajtó megírta, hogy igencsak gyanús volt annak a bizottságnak az összetétele is, amely Grozev EJEB-tagnak történő jelöléséről döntött, ugyanis a bizottság kilenc tagja közül hárman Grozev kollégái voltak, ami az Európa Tanács közgyűlésének honlapján közzétett önéletrajzukból egyértelműen kiderül. Egyikük, Krassimir Kanev különösen közeli és jó kapcsolatban áll Grozevvel, mivel együtt alapították az Open Societyhez köthető Bolgár Helsinki Bizottságot.
Néhány bolgár lap felvetette a Grozev elleni szankció lehetőségét etikai vétség miatt, és a lemondását követelik.
Ám nem csak a bolgár sajtó figyelmét keltette fel a Puppinck-cikk. Az igazságügyi miniszter, Danail Kirilov azt nyilatkozta, hogy rendkívül aggályosnak tartja a Puppinck-jelentés által felvázolt helyzetet, és hozzátette, hogy az Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója által feltárt tények miatt Grozevet akár el is lehetne bocsátani.
Bár az EJEB nem reagált a Valeurs actuelles megkeresésére, az ügyben érintett bolgár bíró, Yonko Grozev saját védelmére kelt. Szerinte nem lehet őt elbocsátani, mert akkor a jelentésben említett többi bírát is meneszteni kéne, ráadásul bírát csak a bíróság kétharmados többségének egyhangú véleménye alapján lehet eltávolítani, ami igencsak bajos úgy, hogy a 100 bíróból 22 valamelyik Soros-szervezetéhez köthető. Ez az érvelés azonban arra enged következtetni, hogy az EJEB-en belül a Soros-hálózat bírái szorosan összetartanak és védik egymást írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.