Stockholmban még a fertőzöttel kapcsolatba került egészségügyi dolgozóknál sem végeznek laboratóriumi vizsgálatot, csak akkor, ha nehezen pótolható kulcsszereplőről van szó - minderről Szakos Attila, Svédországban élő orvos beszélt a Válasz Online-nak. Elmondta, az egészségügyiek legnagyobb félelme most az, hogy
kifogyhatnak a megfelelő személyi védőfelszerelésből, és ki lesznek téve a fertőzés kockázatának.
A közvetlen környezetemből is van olyan kolléga, aki lélegeztetőgépen van - tette hozzá.
Szakos szólt arról is, hogy Svédországban kevés az aktív (gyógyító) fekvőbetegágy, kevesebb mint egyharmada a magyar kapacitásnak. Ez vonatkozik az intenzív osztályokra, a lélegeztetőgépek számára is. Az európai listák végén vagyunk - tette hozzá. Önkéntes alapon reaktiválják a frissen nyugdíjba vonult egészségügyieket, amivel nem mindenki ért egyet - mondta.
Szakos elmondta, nem ültek a készleteken, nincsenek tartalékaik.
Úgy vegye, ahogy mondom. Ráadásul a régiók „békeidőben" önálló életet élnek Svédországban, és a mostani helyzetben nagyon nehéz a készletgazdálkodást országosan összehangolni.
Emlékeztetett arra is, hogy a Anders Tegnell, a svéd Közegészségügyi Hatóság vezetője feltételezéseket megalapozott tényekként tálal.
Nem véletlen, hogy a Karolinska Intézet és a göteborgi Chalmers Egyetem professzorainak vezetésével aláírásgyűjtésbe kezdtek, és közel kétezer tudós követeli nyílt levélben Tegnell szerintük nem megfelelő karantén- és szűrési stratégiájának megváltoztatását a kormánytól.
Az orvos azt is elmondta, hogy nem a svéd emberek választották ezt, senkit sem kérdeztek meg arról, akarnak-e a világtól eltérő gyakorlatot folytatni.
Svédországban még mindig működnek az óvodák és az általános iskolák.
Csak szerdától tiltják meg például az idősotthonokban a látogatást. Közben pedig azzal érvelnek, hogy azokban az országokban sincs a karanténnak hatása, ahol elrendelték, így itt sem lenne - tette hozzá.
Mint egy sakkjátszmában: az ötödik-hatodik lépésig előre kell gondolkodni. Most ez a stratégiai gondolkodás hiányzik. Pedig az óra ketyeg, a vírus nem vár, a döntéseket gyorsan kell meghozni.
Mintha azt szeretnék, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon, járvány se legyen, a gazdaság is működjön - tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy "hétfőn a televízióban például virológus és matematikus mutogatta a járványügyi görbéket, és nagyon elégedettek voltak az értékekkel. A pénteki adat tényleg jól nézett ki, azt lehetett hinni, hogy a svéd halálozási görbe még a németnél is jobb lesz. Azután megugrottak a számok, a hírek pedig arról szólnak, hogy három orvos és két nővér fekszik az intenzíven Stockholmban." A kérdésre, hogy nem hisz a svéd modellben, azt mondta, "az azt megalapozó halálozási számokban nem hiszek. Nem gondolom, hogy ezekre bármit lehet alapozni."
Szakos szerint nincs, nem is lehet kész infrastruktúra egy akkora kihívásra, mint a mostani.
"Svédországban egyáltalán nem vesznek mintát a halottaktól, tehát ha korábban életében nem vizsgálták meg, akkor a haláleset rejtve marad" - mondta. "Magyarországon kedvezőbb a helyzet, a halottakat leszűrik a vírusra."
Szakos azt is elmondta, hogy
a svéd miniszterelnöknek nincs diplomája, és az egyetlen befejezett képzettsége egy egyéves hegesztő tanfolyam. A svéd kormány Európában párját ritkítóan alacsony képzettségű, sok esetben az egyes miniszterek iskolai végzettsége nem is ad kellő tudásalapot az általuk betöltött tisztségre, és az a benyomása az embernek, mintha nem látnák át a mostani helyzetet.