Hollandiában az első igazolt fertőzést február 27-én regisztrálták egy 56 éves férfinél, aki nem sokkal korábban érkezett haza Olaszországból, ahol szűk egy hónappal korábban már megtalálták az első beteget (Franciaországban pedig még korábban). A Mark Rutte vezette holland kormánynak tehát lett volna legalább egy hónapja felkészülni a vírus megjelenésére, mégsem tett semmi érdemi intézkedést.
Az első azonosított beteget a következő napokban újabbak követték, mindannyian Olaszországból tértek haza, de a holland kormány még ekkor sem vezetett be utazási korlátozásokat, pusztán csak "nem tanácsolták" a beutazást a koronavírussal fertőzött területekre.
A Rutte-kormány védekezésében tehát a kezdetektől jelen volt a halogatás és a megkésett intézkedések sorozata.
Március elején mindössze annyit tettek, hogy az észak-olaszországi tartományokra "csak ha nagyon szükséges" beutazási ajánlást tettek közzé, miközben még akkor is több száz holland turista tartózkodott a régióban. A Rutte-kormánynak ekkor még csak alig több mint 30 fertőzöttről volt tudomása, ám ez a szám 5 nappal később már a nyolcszorosára nőtt, és hirtelen 321 beteget tartottak nyilván. Mindeközben március 6-án a hatóságok beszámoltak az első halottról is, aki egy 86 éves férfi volt.
Az egyik legnevetségesebb pillanat az volt, amikor március 9-én Mark Rutte miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, és arra kérte az embereket, hogy kerüljék többek között a kézfogásokat. Ennek ellenére beszéde végén ő maga is így köszönt el, ami után nem győzött bocsánatot kérni.
Ezt követően elkezdték bevezetni a korlátozásokat, Észak-Brabant tartományban például betiltottak minden nagyobb tömegrendezvényt, így például a focimeccseket, koncerteket és fesztiválokat. Március 13-án, tehát két héttel az első fertőzés és egy héttel az első halott után pedig a koronavírus-járványban leginkább érintett országokból, Kínából, Iránból, Olaszországból és Dél-Koreából leállították a légi forgalmat. Ekkorra már 804 fertőzött és 10 halott volt az országban.
Az időközben életbe léptetett korlátozások részeként zárva maradtak az iskolák, éttermek, kávézók, sportklubok és egyéb üzletek. Március közepén egy személycserét is végre kellett hajtani a Rutte-kormányban, miután Bruno Bruins egészségügyi miniszter rosszul lett egy parlamenti vitán, egy nappal később pedig lemondott. Utódja a baloldali Munkáspárt politikusa, Martin van Rijn lett, de csak júliusig volt pozícióban.
A vírus terjedése pedig nem hagyott alább egészen május végéig, amikor már 5956 ember halt meg Hollandiában, a fertőzöttek száma 46 400-ra emelkedett, március 26. és április 19. között pedig 16 olyan nap volt, amikor 1000 fő feletti volt a napi új megbetegedések száma. A szakemberek ezeket a lesújtó számokat a későn meghozott korlátozó intézkedéseknek, az elégtelen kontaktkutatásnak és a kezdetben nagyon kevés tesztelésnek tudták be. Utóbbiból napi ezret csináltak csak egészen március közepéig, de pár héttel később is csak napi 4 ezernél tartottak. Júniusig kellett várni, hogy ezt a számot napi 30 ezerre emeljék.
Az igazi értékmérő azonban nem a tesztek abszolút száma, hanem az, hogy hány tesztre jut egy pozitív eset.
Minél több ugyanis a beteg, nyilvánvalóan annál több embert tesztelnek, hiszen annál több embernek vannak tünetei. Hollandiában ez a szám mindössze 18 - vagyis minden 18. teszt lesz pozitív. Összehasonlításul: Magyarországon 77 tesztre jut egy pozitív eset, vagyis Magyarországon jóval szélesebb körű a kontaktkutatás és a veszélyeztetett csoportok tesztelése, mint Hollandiában.
Mark Rutte miniszterelnök másik ellentmondásos cselekedete volt a járvány alatt, amikor a kórházban haldokló 96 éves édesanyját nem látogatta meg az utolsó heteiben, hivatala szerint azért, mert be akarta tartani az összes egészségügyi előírást. Az asszony május 13-án halt meg.
A szabályok módosítását, könnyítését május közepétől kezdték el, például a szépségszalonok és a fodrászok is újra kinyithattak. Június 1-től pedig tovább engedtek a korlátozásokból, újra üzemelhettek a bárok, éttermek és hotelek is. Ezen a napon ráadásul egy tömegdemonstrációt is tartottak Amszterdamban az amerikai radikális baloldal hatására. Az esemény után a napi adatok szerint kis ideig ismét növekedni kezdett a fertőzések száma, de az igazán nagy növekmény július elejétől-közepétől, a nyaralási szezonnal együtt indult be ismét.
A korlátozások feloldását követő újabb terjedési hullám után a Rutte-kormány ismét csak megkésve próbált reagálni. Az AP hírügynökség számolt be arról, hogy több ellenzéki párt, de még saját koalíciós partnere is kritizálja a holland miniszterelnököt, amiért ismét kevés tesztet és kontaktkutatást végeznek. A kormány két hete jelentette be, hogy kötelező karantént rendelnének el azok számára, akik fertőzöttel lépnének kapcsolatba, vagy magas kockázatú országból érkeztek. Kritikusai szerint azonban Rutte csak a gyenge tesztelési és kontaktkutatási teljesítményről akarja elterelni a figyelmet.
Ugyanígy fontos kiemelni, hogy a holland kormányfő a július végén tartott, a koronavírus-válság miatti helyreállítási alapról és a következő költségvetési ciklusról szóló EU-csúcson mutatott teljesítményével is az otthoni mulasztásairól akarta elterelni a figyelmet, gyakorlatilag neki volt köszönhető, hogy a végső megállapodás csak 5 nap után született meg. Mark Rutte ugyanis folyamatosan a közép-európai államokat, különösen a rendkívül sikeresen védekező Magyarországot és Orbán Viktor támadta.
Hollandiában a hétfő esti adatok szerint 67 128 fertőzésről tudnak a hatóságok és több mint 6200 ember halt meg. A szakemberek szerint azonban
a valós halálozási arány jóval nagyobb lehet a hivatalosnál,
ugyanis nem minden halottat teszteltek, aki korábban a jellemző tüneteket produkálta.