Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Belgiumban az elmúlt napokban ugyan minimális szinten, de csökkent az intenzív osztályokon levő COVID-os betegek száma (összesen 4 fővel), a halottak száma viszont hirtelen megnőtt. Az elmúlt 24 órában 345 halálesetet rögzítettek az RTBF értesülése szerint. A Sciensano egészségügyi szolgálat november 9-i adatai szerint a COVID-ban megbetegedettek száma átlépte a félmilliót (500.789), a halottaké a 13 ezret (13.055).
Mint ismert: Belgium 11 milliós ország, azaz alig laknak többen ott, mint Magyarországon.
A sokkoló adatok és a katasztrófahelyzet következtében a belga kórházak november elején átléptek az ún. „Phase 2B" állapotba, ami a legsúlyosabb riasztási szintet jelenti a belga egészségügyben.
A hatályban levő szabályok szerint ez azt jelenti, hogy további 25 százalékkal meg kell emelni az intenzív osztályok férőhelyeit, de hogy ezután mi következik Belgiumban, azt senki sem tudja. Azt sem, hogy hogy fogják megoldani.
Erre utalt Marc Noppen, az „UZ Brussel” kórház igazgatója a „Le Soir” napilapnak adott interjújában. "Nem tudjuk, hogy a kormány tervez-e valamit a Phase 2B után, annak ellenére, hogy a számok egyértelműek. November 10. környékén az intenzív osztályok elérik teljesítőképességük határait. Át fogjuk lépni azt a határt is, ami a járvány első hullámában volt, ez pedig arra kényszerít bennünket, hogy felkészüljünk arra, hogy mi van a legutolsó Phase 2B után" - nyilatkozta az igazgató.
Az, hogy új férőhelyeket hoznak létre, már amennyiben tudnak, önmagában nem oldja meg a gyakorlatilag március óta egészen elképesztő terhelés alatt álló egészségügyi rendszer problémáit. A „Phase 2B” státuszhoz képest, ami összesen 2000 + 500 intenzív férőhelyet jelent, további 300 ágyat kellett mobilizálni, de ezekhez nincs elegendő eszköz, konkrétan nincs elég lélegeztetőgép.
"Az új ágyak létrehozásához át kellett alakítanunk az egyes szobákat, azokat izolálni kellett annak érdekében, hogy a levegő körforgását lassítsuk. Ezekben a szobákban (nem mindegyikben) vannak betegkövető monitorrendszerek, amelyekhez a lélegeztetőgépeket kellene illeszteni… de ezekhez lényegi elemek hiányoznak, amelyeket Új-Zélandon gyártanak, és még legalább két hétig hiányozni fognak" - magyarázta Pierre Gillet, a Liège-i CHU kórház vezető főorvosa a „Le Soir”-nak.
De nemcsak a gépek hiányoznak, hanem a személyzet is. Ennek többek között az az oka, hogy egy normál kórházi osztályra egy ápolóra jóval több beteg juthat, mint az intenzív osztályon. A másik alapvető gond az, hogy az intenzív osztályokon speciális képzést kapott ápolószemélyzetre lenne szükség, de ebben is súlyos a hiány.
Az ultraliberális belga kormány ezt a problémát úgy próbálta meg áthidalni, hogy képzettség nélküli önkéntesek toborzásába fogott, akiknek munkába állításáról olyan törvényt fogadtatott el, amely ellen országszerte tiltakozások voltak a képzett, már a szakmában dolgozó ápolók és persze az orvosok között.
Brüsszel egyik legnagyobb kórházában, az Erasmus-ban 24 órás tiltakozást tartottak az ott dolgozó ápolók.
"Olyan személyeket keresünk kórházi segítségnek, akik játszottak már a Maboul doktorral" feliratot függesztettek ki ironizálva a tiltakozók, akik úgy látják, hogy a képzetlen önkéntesek segítsége valójában nem segítség, mert a megfelelő szakképzetség nélkül ez a munka teljesíthetetlen. Viszont senki sem kérdezte meg őket.
(Belgiumban rendkívül népszerű a „Maboul doktor” nevű társasjáték - itt többek között egy játékműtétben kell részt venni, és az nyer, aki úgy tudja a legtöbb szervet kivenni egy babából, hogy annak nem okoz fájdalmat. A játékban egy hang jelzi, ha sajnos a babának mégis fájdalmai vannak.)
Míg a belga kormányzat szerint bárki elláthat szakápolói feladatokat, Naïma Amakran, a legnagyobb ápolói szakszervezet (SETCA) állandó titkára elmondta a „Le Soir”-nak, hogy az esetleges hibák miatti felelősség ügye számos kérdést vet föl, és ezt a rekordgyorsasággal elfogadott jogszabály nem rendezi. "Nincs mit tagadni, nincs elég ápolónk" - folytatta Naïma Amakran. "Nagyon is valóságos problémáról van szó. A hiányzás sokkal nagyobb az ápolók körében, mint az első hullám során, a COVID őket sem kíméli."
A szakszervezeti vezető szerint a kormány nem konzultál velük, holott fontos lett volna a terepen dolgozók véleményének kikérése. A „DH” napilap információi szerint is valós az a probléma, hogy az ápolók maguk is elkapják a COVID-ot, így aztán kiesnek a munkából. 2020 márciusa és októbere között több mint 7500 megbetegedést rögzítettek az orvosi és ápolói személyzet körében.
Az önkénteseken kívül egyébként az orvostanhallgatók és az ápoló szakiskolákban tanulók egy részét is a kórházakba rendelték, erről tanúskodik egy francia internetező Twitter-bejegyzése, akinek a barátnője Belgiumban tanulja az ápolói szakmát, és fizetés nélkül kell dolgoznia egy kórház COVID-részlegében, amit „gyakorlatként” könyvelnek el.
Drámai riportban számolt be a Liège-i CHU kórházban levő állapotokról az Rfi.fr rádió. Antoine Gruselin, a kórház kommunikációért felelős vezetője arról beszélt a riportban, hogy a kórházban nemcsak COVID-os betegek vannak az intenzív osztályokon, hanem nem COVID-osok is, akiknek a száma a tavaszi időszakhoz képest megduplázódott. "A probléma nemcsak azzal van, hogy van-e elég ágy, hanem azzal, hogy nincs elég személyzet, eszköz és orvos."
A Liège-től 20 kilométerre található Verviers-ben még rosszabb a helyzet, ott ugyanis már kórházi férőhely sincs, a kórház betelt, így a kórház melletti parkolóban sátrakból építettek további férőhelyeket.
