Biden illegális migránsok millióinak betelepítésével akarja kezdeni elnökségét, Brüsszel is egyre jobban felbátorodik

Joe Biden, a leendő amerikai elnök január 20-i beiktatása utáni első heteiben minimum 11 millió illegális migránsnak ad amerikai állampolgárságot, amennyiben ezt a Kongresszus is megszavazza. A politikus „ajándéka" kicsit sem önzetlen, az állampolgárságot kapott migránsoktól ugyanis azt várhatja el, hogy „hálából" a pártjára szavazzanak, így garantálva a demokraták hosszú távú uralmát. Biden javaslatán Brüsszel is felbátorodott, az uniós szervek a migránsok integrációját „segítenék elő".

Ahogy arról az Origo is beszámolt, Joe Biden, az Egyesült Államok leendő elnöke kedd este interjút adott az NBC Nightly News című műsorának.

Biden az elnöksége első 100 napjáról beszélt, kiemelve, hogy

fő feladatának tekinti egy bevándorlási reform megvalósítását, amelynek keretén belül legalább 11 millió, már Amerikában élő illegális migránsnak adna állampolgárságot.

Ezt persze el kell fogadtatni a Kongresszussal, ami nyilván nem lesz egyszerű, figyelembe véve, hogy még nem lehet tudni, melyik pártnak lesz többsége a Szenátusban.

Egyébként a 2009-2017 között hivatalban lévő Obama-Biden kormányzat is elsődlegesnek nevezte egy új, migránspárti bevándorlási reform megvalósítását, erre azonban végül nem került sor (jelentős részben azért, mert a második évtől kezdve, hét éven keresztül republikánus többség volt a Kongresszusban).

Az amerikai bevándorlási törvény így nagyrészt még mindig a George H. W. Bush elnök által az 1990-ben elfogadott Immigration Act-re épül, bár kisebb módosításokat a következő elnökök – Bill Clinton, George W. Bush, Barack Obama és Donald Trump – is végrehajtottak, de a rendszer alapjaihoz nem nyúltak hozzá. Ezen változtatna most Biden.

Emellett az NBC műsorában a leendő elnök azt mondta, hogy a befogadott migránsok számát is jelentősen megemeli.

Trump a bevándorlók számát évi 15 ezres kvótában maximalizálta, Biden ezt 125 ezerre emelné.

A leendő demokrata elnök továbbá azt mondta, hogy eltörli Donald Trump azon döntését is, amelynek értelmében

meghatározatlan időre felfüggesztették a beutazást azokból az országokból, amelyek a terrorizmus központjának számítottak.

Biden a muszlim szavazatokért cserébe korábban már megígérte a terrorellenes beutazási korlátozások eltörlését

Joe Biden 2020. július 20-án vett részt az Emgage Action amerikai muszlim szervezet által rendezett, Million Muslim Votes (Millió Muszlim Szavazat Csúcstalálkozó) elnevezésű online kampányrendezvényen, amelynek a deklarált célja az amerikai iszlám vallású, migrációs hátterű állampolgárok szavazatainak elnyerése volt.

Biden a rendezvényen többek között kijelentette, hogy

hivatalba lépése első napján megszünteti a muszlimok számára Donald Trump által elrendelt beutazási tilalmat, amely egyébként az általa hangoztatott formában nem is létezik, továbbá lehetővé teszi, hogy az iskolákban még többet oktassanak az iszlám vallásról.

Biden akkor a trumpi rendeletet „aljasnak" minősítette, és hamisan „muszlim tilalomnak" (Muslim ban) nevezte azt.

Democratic presidential candidate Joe Biden said earlier today that he will end the non-existent “Muslim Ban” on day one of his presidency. pic.twitter.com/SP0Q7IujfS

— T.O.T Consulting{Avi Lehrer} (@TOTPINYC) July 20, 2020

A valóság ezzel szemben az, hogy kampányígéreteinek megfelelően Donald Trump elnök még 2017. január 27-én, tehát a beiktatása után néhány nappal kiadott egy rendeletet, amely

a korábbi Obama-Biden kormányzat által a terrorizmus szempontjából kockázatosnak ítélt országok listájára felvett Irak, Szíria, Irán, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen állampolgárai számára 90 napra megtiltotta a beutazást Amerikába,

kivéve az olyan eseteket, ha gyerek-szülő kapcsolat áll fenn, illetve nem merülnek fel nemzetbiztonsági kockázatok az érintettekkel szemben.

Ezenkívül a menekültprogramot is felfüggesztette, de az év márciusában ennek hatálya alól kivette Szíriát.

A RENDELET HATÁLYBA LÉPÉSÉT AZONBAN A DEMOKRATA KÖTŐDÉSŰ ALSÓBB SZINTŰ BÍRÓSÁGOK FOLYAMATOSAN AKADÁLYOZTÁK.

Szeptemberben aztán Trump újabb rendelete – immár időkorlát nélkül – Csád, Irán, Líbia, Észak-Korea, Szíria, Venezuela, Szomália és Jemen kapcsán rendelt el utazási tilalmat, amelyet hosszú viták és demokrata támadások után

a legfelsőbb bíróság 2017. december 4-én hagyott jóvá, a tilalom pedig mind a mai napig érvényben van.

2020. februárjában Trump elnöki rendelettel Nigéria, Mianmar, Eritrea és Kirgizisztán állampolgárai számára felfüggesztette a bevándorló vízumok kiadását, de ezen országok állampolgárai változatlanul beléphettek az Egyesült Államokba. A szudániak és tanzániaiak pedig nem vehetnek részt az úgynevezett „vízumlottó programban", amely zöldkártyát biztosít azoknak, akik szeretnének bevándorolni.

A demokratáknak az ezzel kapcsolatosan folyamatosan felmerülő „iszlamofób" és „muszlimellenes" vádjai már csak azért sem állják meg a helyüket, mert

Észak-Korea, Venezuela és Mianmar nem muszlim országok, Nigériában a lakosságnak csak a fele iszlám vallású, Tanzániában pedig az egyharmada,

ráadásul a három legnépesebb muszlim közösséggel rendelkező állam – Indonézia, Pakisztán és India – nincs is rajta a listán, továbbá az iszlám szent helyeit – Mekkát és Medinát – őrző Szaúd-Arábia sem.

Biden egy terroristákat mentegető palesztint nevez ki a Fehér Ház egyik igazgatóhelyettesének

A Neokohn az izraeli Jerusalem Postra hivatkozó cikkében azt írta november 24-én, hogy a Biden-Harris páros az iszlám vallású, palesztin migráns hátterű, de már Amerikában született Reema Dodint nevezi ki a Fehér Ház jogalkotási ügyek hivatalának leendő igazgatóhelyettesévé. Ő lesz amúgy az első palesztin származású tisztviselő a Fehér Házban.

Excited that my Floor Director, Reema Dodin, will be joining President-elect Biden's Leg Affairs team. She is smart, trusted, & has the respect of members on both sides of the aisle. Reema is just what our new President needs to help him in the Senate. https://t.co/MTvm7M7jxd

— Senator Dick Durbin (@SenatorDurbin) November 24, 2020

Reema Dodin 2002-ben, a második intifáda idején egy kaliforniai városban tartott rendezvényen a palesztin-izraeli konfliktusról beszélve egy helyi újság, a Lodi News-Sentinel szerint azt mondta:

Az öngyilkos merénylők egy kétségbeesett nép utolsó lehetőségei voltak.

Magyarán:

Bidenék munkatársa mentegette az öngyilkos merényleteket elkövető iszlamista terroristákat.

Dodin 2001-ben, a Berkeley Egyetemen olyan tüntetésen vett részt, amely felszólította a felsőoktatási intézményt, hogy határolódjon el Izraeltől – közölte a Berkeley Daily Planet.

A demonstráción a zsidó államot pedig az apartheid Dél-Afrikához hasonlították.

Biden korábban 11 millió illegális migráns állampolgársághoz juttatását is megígérte, akkor ezt senki sem vette komolyan

Joe Biden első alkalommal 2020. augusztus 10-én,

egy interjúban ígérte meg, hogy 11 millió, már az Egyesült Államokban élő, de oda illegálisan érkezett migránst juttat megválasztása esetén állampolgársághoz

– írta a Newsmax. A demokrata jelölt ezt a kampányígéretét gyorsan reklámozni, kezdte, de igazából senki sem vette komolyan.

Az utolsó elnökjelölti vitára Donald Trump és Joe Biden között október 22-én került sor, a Tennessee államban lévő Nashville-ben. A vita során, amelyen a bevándorlásról is szó volt,

Biden ismét elmondta, hogy megválasztása esetén 11 millió illegális migránsnak ad amerikai állampolgárságot.

A vita moderátora, az NBC-s műsorvezető, Kristen Welker erre úgy reagált:

miért kellene az amerikaiaknak bízniuk a demokrata jelölt ígéretében, hiszen a migráció problematikáját az Obama-Biden adminisztráció 8 éve alatt sem oldották meg?

Biden azt válaszolta: ezúttal ő nem alelnök, hanem elnök lesz, és hivatalba lépése után egy hónapon belül előterjeszti javaslatát „valamennyi illegális migráns amerikai állampolgárságára".

(Egyébként azt nem lehet pontosan tudni, hogy hány illegális bevándorló élhet az Egyesült Államokban, 11 milliótól 22 millióig több becslés is van.)

A vitában felmerült az amerikai-mexikói határt szülői kíséret nélkül átlépő kiskorúak témája is. Trump azt mondta: „ezeket a gyerekeket az emberkereskedők hozzák át, felhasználva őket a céljaikra".

Az elnök az emberkereskedőket „prérifarkasoknak" minősítette.

Biden a 11 millió illegális migráns állampolgársághoz juttatásával több millió amerikai helyzetét nehezíti meg, egy világjárvány idején

A leendő elnök bejelentését a Breitbart konzervatív hírportál úgy kommentálta, hogy

Biden ezzel amerikaiak millióinak az életét teszi nehezebbé.

Emlékeztetnek rá, hogy az Egyesült Államokban jelenleg

24,5 millió olyan állampolgár él, aki munkanélküli, vagy alulfoglalkoztatott.

Az utóbbi alatt azt értik, hogy van ugyan bejelentett, legális munkahelye, de az alacsonyabb rangú képesítést igényel, mint a végzettsége, és rendszerint részmunkaidős állás, a vele párosuló kevés fizetéssel.

Amerikában főleg a koronavírus-járvány miatt nagyon sok ember, aki elvesztette az állását,

csak ilyen részmunkaidős, alacsony státuszú munkához jutott. Ha Biden állampolgársághoz juttatja az illegális migránsokat, akkor ők veszélyeztetni fogják az amerikaiak munkahelyeit, hiszen ők az alacsony státuszú, különösebb végzettséget nem igénylő, részmunkaidős állásokat célozhatják meg.

Emiatt még több amerikai válhat munkanélkülivé, mivel a migránsok rendszerint kevesebb bérrel is beérik, ezért vélhetően inkább őket fogják foglalkoztatni a cégek.

A Breitbart szerint, ha Biden nem azonnal adna állampolgárságot a 11 millió illegális migránsnak, hanem a 4 éves ciklusára lebontva évente valamivel több, mint 2,5 milliót juttatna állampolgársághoz, már az is komoly kihívást jelentene az Egyesült Államok munkaerőpiacának, részben a járvány és annak gazdasági utóhatásai miatt.

A felmérések alapján az amerikaiak többsége szigorúbban korlátozná a bevándorlást.

Az állampolgárok háromnegyede a koronavírus-járvány alatt csökkentené a bevándorlás mértékét,

a túlnyomó többsége azért, hogy így őrizze meg a munkahelyét. Egy kutatás szerint

a válaszadók 62,5 százaléka az mondta, hogy miután a járvány okozta munkanélküliséget és a többi negatív gazdasági utóhatást leküzdték, még azután is alacsonyabb szinten tartaná a mostaninál a bevándorlást.

Az amerikaiak többségének teljesen jogos aggodalma a munkahelyeik védelmét illetően azonban úgy tűnik,

nem érdekli Bident és a többi demokratát, ők az állampolgársághoz juttatott migránsokban csak potenciális szavazókat látnak,

a társadalmi-gazdasági következményekkel pedig egyáltalán nem törődnek.

Trump falat épített, míg Sorosék a migránskaravánt szervezték

Az elmúlt évtizedekben több alkalommal felmerült, hogy a Mexikóból Amerikába irányuló illegális bevándorlást egy határfal felépítésével fékezzék meg, azonban

a 3145 kilométeres határszakaszon elképesztően költséges és más okokból is nehezen kivitelezhető ez a projekt.

Egy úgynevezett próbaszakaszt már a 90-es évek elején építettek még George H. W. Bush elnöksége alatt. A fia, George Bush 2006-ban javasolta egy igazi határfal felépítését, ez részlegesen 2010-ig készült el.

Határfal az amerikai-mexikói határon Forrás: AFP/Mandel Ngan

Donald Trump már 2015-ben megígérte, hogy a mexikói-amerikai határ teljes szakaszát fallal fogja megvédeni az illegális bevándorlóktól.

2017-ben meg is szavaztatta az első szakasz megépítését a Kongresszusban, azonban a 2018. novemberi, úgynevezett félidős választások során a republikánusok elvesztették a képviselőházi többségüket, a demokraták pedig akadályozták a javaslat elfogadását.

2019-ig azonban tovább épült a fal, jelenleg egy 320 kilométeres szakasz van már teljes egészében készen.

Amennyiben Trump győzött volna, folytatta volna a fal építését, Biden azonban már közvetlenül a megválasztása után, november 7-én jelezte, hogy

leállítja az egész falépítést.

Az még nem egyértelmű, hogy a már álló szakasszal mi lesz.

A határfal szükségességét leglátványosabban a Latin-Amerikából 2018 őszétől 2020 elejéig, tehát a koronavírus-járványig folyamatosan érkező migránskaravánok indokolták.

Egyébként a járvány ellenére idén októberben újabb migránskaraván akart az Egyesült Államokba jutni, mégpedig Hondurasból, Guatemalán és Mexikón keresztül, de a mexikói hatóságok ezúttal megakadályozták az átkelésüket az országon.

Hondurasi migránsok Guatemalában, az Egyesült Államok felé menet Forrás: AFP/MORENA PEREZ JOACHIN

Sok amerikaiban felmerült az, hogy a migránskaravánokat valaki irányítja és finanszírozza, hiszen e két dolog nélkül egyik napról a másikra még sem indulnak útnak tízezrek. 2019 áprilisában Glenn Beck, a Fox News politikai elemzője a Sean Hannity Show-ban arról beszélt, hogy

Soros György milliárdos pénzelte csoportok szervezik a migránskaravánokat.

Glenn Beck párhuzamot is vont az amerikai-mexikói határon és Európában, a török-görög határon megjelenő migránskaravánok között. A politikai elemző szerint

Donald Trump elnök csak akkor tudja véglegesen megoldani a problémát, ha megnevezi a valódi ellenséget, és az nem más, mint Soros György és az általa finanszírozott szélsőséges bevándorláspárti csoportok.

Mario Duarte, a guatemalai hírszerzés vezetője washingtoni látogatásán beszélt arról, hogy

a migránstömeg nem spontán szerveződött, hanem azt bizonyítottan megtervezték és megszervezték.

Értékelése szerint

a karavánok egy részét a Soros-féle Open Society Foundation pénzeli.

2020 januárjában Andrés Manuel López Obrador mexikói államfő felhívta rá a figyelmet, hogy különböző szervezetek politikai aktivistái ösztönzik a migránskaravánok elindulását.

Biden megválasztásán felbátorodva Brüsszel is bevándorláspárti javaslatokat tesz közzé

Ahogy azt az Origo megírta, az Európai Parlamentben november 19-én a migrációról és menekültügyről interparlamentáris konferenciára került sor, amelynek résztvevője volt – többek között – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament olasz baloldali vezetője, Ylva Johansson svéd szociáldemokrata belügyi biztos, valamint Christou Christi, a Soros György által támogatott Orvosok Határok Nélkül szervezet (NGO) elnöke.

A hosszúra nyúlt konferencián kiderült, hogy Brüsszel álláspontja a migráció tekintetében nem ment át jelentős változáson, hiszen

több felszólaló a betelepítési kvóták bevezetéséről, illetve a legális migrációs útvonalak megteremtésének a szükségességéről beszélt, azaz az illegális migrációt legalizálná a migrációs probléma felszámolása helyett.

Egyesek még az embercsempészeket is mentegették.

November 24-én Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős görög uniós biztos pedig közölte, hogy mivel a migránsok és a migráns háttérrel rendelkezők – szerinte – jelentősen hozzájárulnak az Európai Unió működéséhez,

az Európai Bizottság fel akarja számolni azokat az akadályokat, amelyek gátolhatják részvételüket és befogadásukat az európai társadalomba.

Ezt követően bemutatta a Bizottságnak a migránsok társadalmi integrációjáról és a befogadásáról szóló cselekvési tervét.

Ez a két rendezvény egyértelmű jelzés arra nézve, hogy Biden megválasztása nyomán Brüsszel felbátorodott a migráció tekintetében, meg sem várva a demokrata jelölt beiktatását, máris javaslatokkal állt elő.

Ezt jelzik az illegális migrációt ellenző és megakadályozó Magyarország elleni legújabb brüsszeli támadások is, és Soros György nyílt utasításai, amelyeket újra egyre hangosabban ad az uniós vezetőknek.