Négy éve történt a berlini terrortámadás, megfelelő terrorellenes koncepció továbbra sincs

This handout computer screen grab shows portraits taken from a copy of the arrest warrant over a Tunisian man identified as Anis Amri, suspected of being involved in the Berlin Christmas market attack, that killed 12 people on December 19, 2016. German police on December 21, 2016 launched a manhunt and requested an European arrest warrant for Anis Amri, a rejected asylum seeker suspected of involvement in a deadly truck assault on a Berlin Christmas market claimed by the Islamic State jihadist group. / AFP PHOTO / POLICE JUDICIAIRE / Handout / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / POLICE"- NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

Berlinben idén decemberben bekövetkezett az, amit a négy évvel ezelőtti, egy tunéziai migráns által elkövetett terrortámadás óta várnak a halálos áldozatok hozzátartozói: elmarad a karácsonyi vásár. Az intézkedésre persze a járványhelyzet miatt került sor, mégis sokan üdvözlik, mondván: az, hogy nincs nyüzsgés, zene és forralt bor a Breitscheidplatz-on, méltó megemlékezésre ad alkalmat Németország történetének legbrutálisabb terrortámadásának évfordulóján. Új terrorellenes koncepció is született a napokban, amit azonban számos helyről kifogásolnak – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Éppen négy esztendeje, hogy egy Anis Amri nevű tunéziai migráns terrorista megölt egy lengyel kamionsofőrt, elrabolta a járművét, majd azzal nagy sebességgel belehajtott a berlini Breitscheidplatzon megrendezett karácsonyi vásár forgatagába,

12 ember életét kioltva és több mint száz embernek sérülést okozva.

Anis Amri Forrás: AFP/Handout

A tragikus eset természetesen máig ható, mély nyomot hagyott az áldozatok családjában és a társadalomban, ahogy azt is sokan aggasztónak tartják a mai napig – különösen a közelmúltbéli bécsi támadás fényében –, hogy a terrorista akciót a német hatóságok az előzetes jelek és figyelmeztetések ellenére sem tudták megakadályozni.

A berilini terrortámadás kamionja. Forrás: AFP/Michael Kappeler

Ezeket a problémákat a berlini regionális belügyminiszter, Andreas Geisel is elismerte a napokban.

A szociáldemokrata (SPD) tárcavezető az évforduló közeledtével, pénteken

bemutatta új terrorizmus-ellenes koncepcióját, amely nagyrészt a berlini támadás után megkezdődött intézkedések és átszervezések tapasztalatain alapul.

(Geisel néhány napja volt hivatalban, amikor a terrorista akció történt.)

A terrorellenes terv a „Save" nevet kapta, abban a hangsúlyt a biztonsági hatóságok közötti intenzívebb együttműködésre, a rendőrség jobb felszerelésére, az iszlamisták szorosabb megfigyelésére, a deradikalizációs programokra, valamint a rendőrség és a mentőszolgálatok összehangolt együttműködésére helyezték.

Többek szerint azonban a koncepció nem sokat ér, határozottabb intézkedéseket követelnek.

Burkard Dregger, a kereszténydemokrata CDU parlamenti csoportjának vezetője úgy fogalmazott,

teljesen érthetetlennek tartja, hogy miként lehetséges, hogy egy terrorellenes terv nem tartalmaz semmi újdonságot.

Paul Fresdorf, a jobbközép szabaddemokraták (FDP) belső szakértője pedig

Geisel 44 oldalas koncepcióját egyszerűen „virágos papírnak" minősítette.

Ütőképes koncepcióra úgy tűnik, valóban szükség lenne, hiszen a berlini hatóságok több tucat olyan fenyegetést tartanak jelenleg számon, amelynek bármelyike,

bármikor valós támadásba torkollhat.

Mint ismeretes, a berlini elkövetőt, Anis Amrit a 2016-os terrorakció után 24 órával azonosították a hatóságok, így sikerült megszöknie Németországból. A tunéziai migráns öt nap múlva olasz rendőrök lőtték le Milánó elővárosában, miután az egy rutinellenőrzés során tüzet nyitott rájuk. A férfiról ezt követően kiderült, hogy hűséget esküdött az Iszlám Államnak, a halála után a terrorszervezet maga ismerte el ezt.