Újabb brüsszeli vakcinabotrány: az AstraZeneca oltásáról is lemaradhat az EU

Boxes of vials of the Oxford/AstraZeneca Covid-19 vaccine are seen in a refridgerator at Ashton Gate Stadium in Bristol on January 9, 2021 one of seven mass vaccination centres which are set to open next week as Britain continues its vaccination programme against Covid-19. - Ashton Gate is one of the seven seven mass vaccination hubs opening around the country from next week. UK health officials and ministers have described the vaccination roll-out as a head-to-head race against the virus and the vaccination programme as the best hope of a return to normality. (Photo by Andrew Matthews / POOL / AFP)

Szokatlanul élesen bírálta az osztrák kancellár Brüsszel vakcinapolitikáját. Sebastian Kurz arra szólította fel az Európai Unió gyógyszerügynökségét, hogy a lehető leggyorsabban és bürokrácia nélkül engedélyezze az AstraZeneca által gyártott koronavírus-védőoltást. Az oxfordinak is nevezett oltás szállítása, tárolása jóval egyszerűbb, mint a két már engedélyezett mRNS-vakcináé, és a hírek szerint több is készült már el belőle, mint a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltásából. Félő azonban, hogy ha az Unió tovább késlekedik az engedélyezéssel, ebből is csak a maradékot kapja meg, mint - úgy tűnik - a Pfizer oltásából. Mostanra tisztán látszik, hogy amennyiben csak Brüsszelre hagyatkoznak a tagállamok, gyors megoldásra nem lehet számítani. Míg az unióból kilépő Nagy-Britannia, Izrael és az Egyesült Államok rohamtempóban oltja a lakosságot, addig Brüsszel teljes kudarcot vallott, ezért továbbra sincs elegendő oltóanyag a tagországok számára.

Az osztrák kancellár egy videokonferencián követelte, hogy a tagországok keményebben lépjenek fel Brüsszellel szemben, és sürgessék az AstraZeneca által gyártott vakcina engedélyeztetését, amely érthetetlen okok miatt még mindig nem történt meg annak ellenére sem, hogy a briteknél már sikeresen beoltottak vele több millió embert. Az unió lassú bürokratikus módszerei miatt a tagállamok továbbra is csak a Pfizerre számíthatnak, és ugyan a Modernától is érkeztek már szállítmányok, de ezek egyelőre sem mennyiségben, sem pedig rendszerességben nem elegendőek. Ráadásul a Pfizer épp most jelentette be az uniós szállítmányok ritkítását, hivatalosan azzal az indokkal, hogy bővítik a gyártókapacitást. Árulkodó azonban, hogy a BioNTech vezérigazgatója, Ugur Sahin már január elején azt mondta a Der Spiegelnek, hogy gondok lehetnek az uniós szállítmányokkal, mert az unió későn rendelt és keveset, ők pedig először azok igényeit elégítik ki, akik időben, jó szerződést kötöttek.

Vagyis:

alapos a gyanú, hogy azért jut most kevesebb az európai piacra, mert az amerikai, brit, kanadai és izraeli rendeléseket elégítik ki. Ezt pedig azért tehetik meg, mert ezek az országok jó szerződést kötöttek, az EU meg rosszat.

Hozzá kell tenni, hogy a már emelt mennyiségű szerződés értelmében is mindössze 125 millió adag vakcinát szállít a Pfizer-BioNTech az első fél évben. Ez 62,5 millió ember számára elég, ami mindössze az unió lakosságának 14 százaléka.

Éppen ezért az Európai Unió számára kiemelten fontos lenne, hogy minél több új forrásból szerezzen vakcinákat, főleg ha azokkal már sikeres oltási kampány zajlik más országokban, akárcsak az AstraZeneca esetében. Nemrég a Kormányzati Tájékoztatási Központ is hasonlóan vélekedett. Szerintük, ha csak Brüsszelre számíthat Magyarország, akkor a korlátozások még biztosan maradni fognak, akárcsak a kijárási tilalom.

Éppen ezért dolgozik azon a kormány, hogy az unión kívüli partnerekkel is meg tudjon állapodni a vakcinabeszerzésről.

A kínai Sinopharm vállalattal egyébként már gyakorlatilag megállapodott a kormány, az első egymillió dózist magába foglaló szállítmány útjára is indul, amint az OGYÉI zöld utat ad a vakcinának. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet szakemberei (OGYÉI) jelenleg is Pekingben vannak, ahol ellenőrizték a cég gyártósorait, és megállapították, hogy a vakcina gyártása biztonságosan zajlik.

Mostanra Brüsszel is beismerni látszik, hogy teljesen elrontották a vakcinabeszerzést,

hiszen hónapokkal később kötöttek le adagokat, mint például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Izrael. Emellett az uniónak az is fontos volt, hogy minél olcsóbban szerezze be az oltóanyagot a gyártóktól, ennek következtében pedig más országok túllicitálták az uniós ajánlatot, így előbb jutottak sokkal nagyobb szállítmányokhoz.

A különböző országok és az Európai Unió összehasonlítása a beadott vakcinadózisok szerint Forrás: Origo

A fenti táblázaton látszik, hogy a 325 millió lakosú Egyesült Államokban több mint kétszer annyi oltást adtak be, mint a 445 milliós Európai Unióban. A 68 milliós Nagy-Britannia egyedül megközelíti a teljes uniót, a 9 milliós (tehát az EU lakosságának ötvened részével rendelkező) Izrael pedig már feleannyit be tudott adni a polgárainak, mint a teljes EU.

Kormányzati tájékoztatás szerint Magyarországra március végéig mindössze félmillió ember beoltására elegendő vakcina fog érkezni az Európai Uniótól, ha pedig ebben az ütemben jönnek a szállítmányok, akkor szeptembernél hamarabb nem lehetne feloldani a jelenlegi korlátozásokat. Ezért a miniszterelnök utasítására a Pénzügyminisztérium a napokban több tízmilliárd forintot különített el arra a célja, hogy a brüsszeli elhibázott keretszerződésen kívül is be tudjanak szerezni oltóanyagokat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meg is kapta a felhatalmazást ezen feladat végrehajtására.

A kínai Sinopharm mellett a kormány Oroszországgal is folytat tárgyalásokat a Szputnyik V nevű vakcina beszerzésével kapcsolatban. Az európai liberális baloldali gyűlöletkampány miatt sokáig úgy tűnt, hogy ez az egyébként sikeres oltóanyag, amellyel már közel 2 millió embert beoltottak, nem kerül forgalomba az unión belül, azonban az elmúlt hét eseményei miatt változott a helyzet.

Angela Merkel német kancellár Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszéléseket, és arra kérte az orosz elnököt, hogy nyújtsák be a vakcinát engedélyezésre az Európai Uniónak. Merkel azért is kényszerülhetett a számára nyilvánvalóan kínos telefonbeszélgetésre, mert Németországban is óriási felháborodást okozott az uniós szállítmányok elmaradása, már csak azért is, mert a BioNTech német (mainzi) cég. Merkelnek sikert meggyőznie az orosz elnököt, hiszen Oroszország hivatalosan fogja kérni az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) vakcinája engedélyeztetését, amely már akár februárban megtörténhet - legalábbis, ha a brüsszeli bürokrácia ezt engedi.

Illusztráció Forrás: AFP/Andres Larrovere

Az uniónak mindenképp el kell kezdenie keletet is bevonni az oltási műveletekbe, és ottani partnerek segítségét kérni, főleg úgy, hogy az AstraZeneca-vakcina engedélyeztetése egyes hírek szerint veszélyben van. Marek Krajčí szlovák egészségügyi miniszter nemrég arról beszélt, hogy a kérdés, hogy az EMA engedélyezi-e a vakcinát az unióban.

"Úgy tűnik, hogy az AstraZeneca-vakcina regisztrációja veszélyben van. A klinikai vizsgálatok nem a legjobb eredményeket mutatták. Ha beigazolódik, hogy az oltás hatékonysága nem elégséges, akkor óriási probléma lesz az oltások számával " - mondta Krajčí újságírói kérdésekre válaszolva.

A háttérben azonban inkább politikai vita állhat az unió és Nagy-Britannia között,

hiszen a britek alig néhány hete léptek ki az EU-ból, de máris sikereket érnek el Brüsszel segítsége nélkül a lakosság beoltása területén. Brüsszel számára hatalmas vereség lenne bevallani, hogy a frissen távozó britek jobban bonyolították le az oltási kampányt, ráadásul az EU-nak még szüksége is van a segítségükre.