Az oltási terv átalakítását sürgetik német tartományi vezetők

Németországban a 101 éves Edith Kwoizallát az elsők között oltották be a halberstadti idősek otthonában 2020. december 26-án.

Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványának megállítására kidolgozott oltási terv átalakítását sürgette vasárnap több német tartományi miniszterelnök az AstraZeneca-féle vakcina alacsony felhasználtsága miatt.

A brit-svéd gyógyszergyártó társaság szérumából Németországba érkezett mennyiség csupán 15 százalékát sikerült felhasználni, ami elfogadhatatlan, mert a vírus elleni küzdelemben "minden nap számít" - mondta az egyik legbefolyásosabb tartomány, Bajorország miniszterelnöke.

Meg kell nyitni a lehetőséget a hátrébb állóknak

Markus Söder a Bild am Sonntag című lapnak elmondta, hogy a felhalmozódott több százezer adag vakcina felhasználására valamennyi tartományban egységes szabályok szükségesek, ezért módosítani kell a szövetségi kormány mellett működő tanácsadó testület, az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) által kidolgozott tervet.

Be kell vezetni, hogy ha nincs jelentkező egy oltásra, meg kell nyitni a lehetőséget az elsőbbségi sorrendben hátrébb állóknak, és be kell vezetni azt is, hogy az oltási központok mellett a háziorvosi praxisokban is beadható legyen az AstraZeneca-vakcina.

Egyetlen adag sem maradhat felhasználatlanul,

hiszen saját magát és környezetét is védi, aki megkapja az oltást - mondta Markus Söder.

Ugyanezt hangsúlyozta Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök is, aki a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapnak azt mondta, hogy az elsőbbségi sorrend nagyon fontos, legalábbis amíg hiánycikk a vakcina, és Németország nem engedheti meg magának elfekvő készletek felhalmozódását csak azért, mert az oltásra jogosultak között vannak, akik elutasítanak egy bizonyos fajta oltóanyagot.

48 százaléknak mindegy, milyen oltást kap

A FAS összeállítása szerint az alacsony felhasználtság nem egyedül az AstraZeneca-vakcina lakossági elutasítottságának tulajdonítható, és az is kétséges, hogy van-e egyáltalán országszerte jelentkező, általános bizalmatlanság a termékkel szemben.

Németországban a 101 éves Edith Kwoizallát az elsők között oltották be a halberstadti idősek otthonában 2020. december 26-án Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Matthias Bein

Erre mindenekelőtt a hamburgi egyetem egészségügy-gazdaságtani intézetének (Hamburg Center for Health Economics - HCHE) egy januári felmérése alapján szokás következtetni. A felmérés szerint

a németek csupán két százaléka választaná az AtsraZeneca-vakcinát,

ha szabadon dönthetne. Ugyanakkor a felmérés azt is kimutatta, hogy a lakosság további 48 százalékának teljesen mindegy, milyen fajta oltást kap. Így nemigen lehet a HCHE adataiból kiolvasni, hogy a németek többsége, vagy akár 98 százaléka elutasítja-e az AstraZeneca termékét.

A lakosság kevesebb mint 5 százaléka kapta meg az első oltást

További fontos körülmény, hogy csak a STIKO ajánlása alapján a 18 és 65 év közöttiek kaphatnak a brit-svéd fejlesztésű vakcinából, az oltási kampány pedig a legtöbb tartományban még csak az elsőbbségi sorrend első helyén álló csoportoknál tart, vagyis az idősotthonok és ápolási otthonok lakói és dolgozói, a 80 éven felüliek és a fertőzésnek leginkább kitett egészségügyi dolgozók, például az intenzív osztályok és a házi ápolási szolgálatok munkatársai kaphatnak oltást. Ezekben a csoportokban pedig viszonylag kevés a 65 év alatti - írta a FAS.

Az elutasítottság mutatójaként tartják számon a lemondott oltási időpontokat is,

ami szintén csalóka - tették hozzá, rámutatva, hogy gyakran praktikus okokból mondják le az időpontot. Ápolási szolgálatoknál például jellemző, hogy nem kérik a minden dolgozónak egyszerre felajánlott oltást, mert félő, hogy az oltási reakciók miatt egyszerre olyan sokan kiesnek a munkából, hogy leáll az egész vállalkozás, ezért inkább a működésüknek jobban megfelelő új időpontokat kérnek.

Németországban a Robert Koch Közegészségügyi Intézet (RKI) adatai szerint vasárnapig 5 910 537 adag oltást adtak be a SARS-CoV-2 ellen, a lakosság 4,7 százaléka kapott legalább egy adagot, és 2,4 százalék már mindkét adagot megkapta.