A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke borúsnak látja az ukrán-magyar kapcsolatok alakulását

Borúsnak látja az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatok alakulását és a kárpátaljai magyarság helyzetét a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, de úgy véli, a nehézségek ellenére is jobb tárgyalni, mint nem tárgyalni. Brenzovics László erről a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban beszélt.

Megpróbálunk túlélni és a nehéz körülmények között folytatni munkánkat"

- mondta az elnök a lapnak a kárpátaljai magyarságot ért inzultusokról. Mint mondta, olyan események történtek, amelyek korábban példátlanok voltak: magyarellenes tüntetések, fenyegető levelek, irodájuk felgyújtása. Úgy vélte,

2014 után elszabadultak a nacionalista indulatok Ukrajnában,

és ebben jelentős szerepe volt az ukrán médiának, amely negatívan állította be a magyarokat és Magyarországot. Brenzovics László hangsúlyozta, hogy

a kárpátaljai magyarok Ukrajna lakosságának mindössze 0,3 százalékát alkotják, és lojális állampolgárai az országnak,

Magyarország pedig a kezdetektől fogva mindent megtett azért, hogy Ukrajna integrálódhasson az európai struktúrákba, így például jelentős szerepet vállalt az uniós vízummentesség megadásában.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem lepte meg a házkutatás

A KMKSZ elnöke kitért arra: az ukrán hatóságok nyomozásokat folytatnak olyan alapítványok ellen, amelyeken keresztül a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Bethlen Gábor Alap jelentős támogatásokat nyújt Kárpátaljának. Mint mondta, nem lepte meg, hogy saját otthonában is házkutatást tartottak, annak módja azonban rendkívül durva és félelemkeltő volt. Hangsúlyozta: nyugodtan állnak a vizsgálatok elé, mert

az alapítványok átláthatóan, az ukrán törvényeknek megfelelően működnek.

A lap kérdésére a politikus azt mondta: a közeljövőben nem lát esélyt arra, hogy pozitív irányba mozduljanak el a kétoldalú kapcsolatok, mert bár Magyarország jelentős gesztusokat tesz, ezeket az ukrán fél szerinte nem értékeli. Hozzátette: a jelenlegi politikai helyzetben nem igazán látja azt, hogy az oktatási vagy nyelvi kérdésekben jelentős előrehaladás történne. Ennek ellenére úgy véli,

jobb tárgyalni, mint nem tárgyalni,

és üdvözlendőnek nevezte a magyar kormányzat szándékát arra, hogy egy normális párbeszédet alakítson ki.