2020 őszén egy autóbalesetben meghalt nő tüdejét ültették be egy másik női páciensnek, aki krónikus tüdőbetegségben szenvedett. A transzplantáció előtt a donort és a befogadót is tesztelték koronavírusra, az orrukból és a torkukból vettek mintát a PCR-tesztekhez, és mindkét nő teszteredménye negatív lett. A 48 órával később megismételt PCR-teszt is ugyanazt az eredményt hozta.
Három nappal a transzplantáció után azonban az operált beteg állapota romlott, és be is lázasodott. A vizsgálatok kimutatták, hogy tüdőgyulladásban szenved.
Ekkor ismét PCR-tesztet végeztek rajta, amely már az első mintavételnél is koronavírus-fertőzést igazolt.
Annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a beteg pontosan mikor fertőződött meg a koronavírussal, az orvosi team ismét ellenőrizte a donortól vett mintákat, köztük azt a mintát is, amelyet a donorból kioperált tüdőből vettek az orvosok. Ekkor derült fény arra, hogy a donor tüdeje már koronavírussal fertőzött volt. A balesetben meghalt donor családja nem tudja, hogy hozzátartozójuk mikor fertőződhetett meg a vírussal, mert a halála előtti időszakban a nő nem utazott, nem volt koronavírusos beteg "kontaktja", és nem voltak koronavírusra utaló tünetei sem.
Érdekes mozzanat az is, hogy négy nappal a szervátültetés után a műtétet végrehajtó orvosi csapat egyik tagja, aki az átültetendő szervet kezelte, szintén koronavírus-fertőzött lett. Meg is betegedett, de néhány nap múlva felépült.
Azonban a szervátültetésen átesett beteg a hosszantartó kezelés ellenére is meghalt, 61 nappal a transzplantáció után.
Az átültetést végző orvosi team konklúziója és tanácsa, hogy a koronavírus miatt az átültetések előtt nemcsak a PCR-teszteket kell elvégezni, hanem a beültetendő szervből vett szövetmintákat is tesztelni kell.