A Covid-19 vírus elleni vakcinafejlesztési kísérletekben Oroszország az elsők között volt. A Sars-CoV-2 vírus ellen kifejlesztett orosz oltóanyagnak az orosz hatóságok már 2020 augusztusában engedélyt adtak, elsőként a világon. Az orosz oltóanyagot Szputnyik V névre keresztelték, az 1957-ben a világűrbe küldött első műhold után.
Az orosz vakcinát az EU-ban azonban sokan támadták, elsősorban annak alapján, hogy az oltóanyag a tesztelés szokásos harmadik fázisával egy időben - annak publikálása előtt került a piacra.
Ez az ellenérv most érvényét veszti, hiszen a tekintélyes brit orvosi lap,
a The Lancet február 2-án publikált tanulmánya is alátámasztja a vakcina hatékonyságát.
A The Lancet megerősíti, hogy az orosz oltóanyag 91,6 százalékban nyújt védettséget a Covid-19-fertőzés tüneteinek kialakulása ellen. Az orosz hatóságok már a The Lancet publikációját megelőzően engedélyeztetési kérelmet nyújtottak be az Európai Unióhoz, az Unió vizsgálatának első eredményei februárban várhatóak.
A FranceInfo összegyűjtötte a négy legfontosabb érvet amellett, hogy a vakcinát az Európai Unióban is engedélyezni fogják:
A The Lancet által nyilvánosságra hozott eredmények - amelyeket független szakértők erősítettek meg - a vakcina harmadik fázisában mért hatékonyságát bizonyítják, a tesztelt 20 ezer emberrel kapcsolatban. Az adatok alapján a vektoros oltóanyag 91,6 százalékban véd a Covid-19-fertőzés tüneteinek kialakulása ellen. A 2020 szeptembere és novembere közötti tesztelésben részt vevők egy része két dózisban oltóanyagot, másik része placebót kapott, háromhetes időközzel. Minden alkalommal PCR-teszt előzte meg az oltást. A második oltást követő időszakban a 14 900 Szputnyik V-vel beoltott önkéntes közül mindössze 16 alanynak lett a PCR-tesztje pozitív, azaz mindössze 0,1 százalékuké. A placebóval oltott tesztalanyoknál a PCR-tesztek 62 százalékban hoztak pozitív eredményt.
A The Lancet tanulmánya kitér arra is, hogy az orosz vakcina a 60 évnél idősebb korosztálynál is hatékony, a vizsgálatban részt vevő kétezer, 60 évnél idősebb tesztalany eredményeire alapozva. Az eredmények azt mutatják, hogy a vakcina a közepes és az erős tünetek kialakulása ellen is hatékonyan véd.
A vakcina tesztelésének egyetlen pontjával kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket a The Lancet. Ez pedig az, hogy a második dózis beadása után „a PCR-teszteket csak azoknál a tesztalanyoknál végezték el, akik a fertőzés tüneteit mutatták, ezért az oltóanyag hatásossága csak a tünetes betegek esetére vonatkoztatható, így további tesztelés szükséges annak megállapítása érdekében, hogy az oltóanyag milyen hatékonyságú a tünetmentes alanyok esetében és a vírus átadása ellen". Ez azonban az oltás betegség elleni hatékonyságát semmilyen mértékben nem befolyásolja, hiszen akinek nincsenek tünetei, értelemszerűen nem is beteg. A kérdés csak az, hogy a vakcina azon túl, hogy véd a megbetegedés ellen, a vírus tünetmentes továbbadása ellen is véd-e - ezt azonban a többi oltóanyagnál sem tudjuk még, további vizsgálatok kellenek hozzá.
Az biztosan állítható, hogy a Szputnyik V egyértelműen a leghatékonyabb oltóanyagok közé sorolható, egyenértékű a hatékonysága a Pfizer és a Moderna oltóanyagával.
Az oltóanyag hiánycikk Európában,
a gyógyszergyártók által januárra ígért szállítmányok az elrontott brüsszeli szerződések miatt nem érkeztek meg a szerződésben lekötött mennyiségben.
Az Európai Bizottság, amely 27 tagállam nevében tárgyal az oltóanyagról, 2,2 milliárd adagot rendelt meg hat beszállítótól. Eddig azonban eleve csak három gyártó kapta meg az engedélyt az EMA-tól (Európai Gyógyszerügynökség): a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca oltása.
Míg az EU 100 millió dózis érkezését ígérte meg a tagállamoknak az első negyedévre (ez - mivel két oltásra van szükség) a lakosság 11,25 százalékának beoltását tenné lehetővé), február elsejéig mindössze 18 millió adag oltóanyag érkezett meg: 17,6 millió adag a Pfizer-BioNTechtől (a teljes évre megrendelt 600 millióból) és 854 ezer adag a Modernától (a 160 milliós rendelésből).
A lassú szállításokat a Pfizer belgiumi gyárának gondjaival, a Moderna kapacitáshiánnyal indokolta. Az AstraZeneca esetében pedig Brüsszel arra gyanakodott, hogy a gyártó Nagy Britanniát részesíti előnyben az oltóanyagok leszállítási sorrendjében.
Az AstraZeneca január 22-én bejelentette, hogy a belga gyártósor problémái miatt az első negyedévben nem tudja az EU-nak leszállítani az ígért 120 millió adagot, csak 31 milliót. Hosszas tárgyalás és kölcsönös vádak után Ursula von der Leyen diadalmasan bejelentette, hogy a mennyiséget 40 millió adagra emelték, de látható: ez a szám is jócskán elmarad a várt mennyiségtől. Így az EU 27 tagállama eddig átlagosan 100 emberből mindössze 2,4-et tudott beoltani, ami jóval kevesebb, mint ahol Nagy Britannia és az Egyesült Államok tart.
Miközben a német sajtóban is egyre több cikk jelenik meg a vakcinahiánnyal és a Brüsszel által okozott oltóanyaghiánnyal kapcsolatban, Angela Merkel látványosan az orosz vakcina mellé állt. Január 21-én egyértelműen kijelentette, hogy
a politikai ellentétek ellenére mégis együtt tudnánk Oroszországgal dolgozni a járvánnyal kapcsolatos védekezés terén, humanitárius céllal.
A német kancellár azt javasolta, hogy a német gyógyszer-engedélyeztetési hivatal támogassa Oroszországot az Európai Gyógyszerügynökséghez benyújtott vakcinaengedélyeztetési kérelmében. „Ha az EMA engedélyezi az orosz oltóanyagot, akkor mi is elkezdhetjük használni, és az oltóanyag közös gyártása is szóba kerülhet", mondta Merkel.
Mi nem zárjuk be a kapukat Oroszország előtt. Németország már 1,5 millió embert beoltott, de kifogytunk az oltóanyagból. A hatékonyság a cél, tehát nem lehetnek tabuk, innen ered az Oroszországgal való együttműködés ötlete
- magyarázta Angela Merkel a francia közszolgálati televízió egyik újságírójának, Laurent Desbonnet-nak, világossá téve, a Navalnij esete miatt orosz-német vita nem befolyásolja a vakcinabeszerzést.
Már több európai ország megadta a vészhelyzeti engedélyt a Szputnyik V-nek, például Szerbia is. Január 22-én pedig - elsőként az EU-ban - Magyarország is zöld utat adott a Szputnyik V oltóanyag használatára, és kétmillió adag rendeléséről állapodott meg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az orosz kormány illetékes minisztereivel. Egy héttel később a magyar kormány a kínai Sinopharm által kifejlesztett vakcinát is engedélyezte, ebből is azonnal rendelt ötmillió adagot. Vagyis az orosz és kínai oltóanyag együtt 3,5 millió ember beoltására elegendő. Miután Magyarország megállapodott Kínával, 14 uniós ország vette fel a kapcsolatot a Sinopharmmal.
Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette: „jogunkban áll bárhonnan oltóanyagot rendelni", különösen azért, mert Brüsszel elrontotta a vakcinabeszerzést, az Európai Bizottság által rendelt oltóanyagok lassan érzenek. Magyarország nem vár arra, hogy Brüsszel megpróbálja kezelni a helyzetet, hanem saját maga dönt. Így most már érkezik hozzánk amerikai, brit, orosz és kínai vakcina is.