A Soros-hálózat állhat a Magyarországról szóló újabb hazugságok mögött
2021. február 09. 14:59
--FILE--Billionaire investor George Soros, chairman of Soros Fund Management and founder of The Open Society Institute, reacts at a sub-forum during the Boao Forum for Asia Annual Conference 2013 in Qionghai city, south China's Hainan province, 8 April 2013.
China's state media has warned billionaire investor George Soros against betting on falls in the value of the Chinese yuan and Hong Kong dollar amid widespread worries over the health of the world's second-largest economy. China's fourth-quarter economic growth slowed to the weakest since the global financial crisis, increasing pressure on a government struggling to regain investors' confidence after perceived policy missteps jolted global markets. "Soros' challenge against the renminbi (yuan) and Hong Kong dollar is unlikely to succeed, there is no doubt about that," the People's Daily overseas edition said in a front-page opinion piece on Tuesday (26 January 2016). China's economic fundamentals remain sound, despite slower growth, volatility in its stock market and the yuan's depreciation against the U.S. dollar, said the opinion piece, written by a researcher at the commerce ministry.
Vágólapra másolva!
Hetek óta tartó támadások alatt áll Magyarország az európai uniós forrásfelhasználások állítólagos „korrupciós kockázatai" miatt. A napokban a Reuters már arról írt, a Bizottság addig nem biztosítja a Helyreállítási Alap forrásait, amíg Magyarország nem tesz lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. A nyomásgyakorlás mögött a Soros György fizette Transparency International hamis információkkal teli áltanulmánya, Soros György bizottságbeli lekötelezettjei, a milliárdos médiája és szövetségesei állnak, írja a Tűzfalcsoport.
2021. január 23-án a Transparency International magyar szervezete egy jelentést tett közé, amely szerint Magyarország az Európai Unió második legkorruptabb országa. Ezt a hazai, Soros Györgyhöz közeli baloldali média kritika nélkül közölte, pedig még az sem ismert pontosan, hogy a Trasparency kutatása milyen módszertan alapján jutott erre a megállapításra.
A Transparency azt is állította, hogy a forrásbőség növeli a korrupció veszélyét, a magyar kormány pedig semmit nem lép az ügyben. Ez a megállapítás viszont csúsztatás, hiszen a kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia elfogadásával már lefektette az alapjait a korrupció elleni küzdelemnek a 2020-2022-es időszakra, az érintett szervezeteknek pedig ez alapján kell eljárniuk.
A 2014-2020-as programozási időszakban a 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet tartalmazza az intézményrendszer egyes szereplőinek feladatait a csalás megelőzése és kezelése érdekében. A jogszabály tartalmazza a szabálytalanságok kezelésének rendjét és az Európai Bizottság felé történő jelentéstétel menetét. Ezeket a szabályokat a kormány a 2021-től induló ciklusban is fenntartja, mi több, egy új kormányhatározatban – a Bizottság kéréseinek is eleget téve -, a kormány tovább szigorította a közbeszerzések lefolytatásának kritériumait, írta a Tűzfalcsoport.
Soros György Forrás: Imaginechina via AFP/dycj - Imaginechina/Dycj
A Kormány 1027/2021. (II. 5.) kormányhatározata a közbeszerzések hatékonyságának javítása érdekében szükséges intézkedésekről szól, melyben ez áll: „A Kormány elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése, a közbeszerzésekhez kapcsolódó adminisztratív terhek további csökkentése, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése, és ezáltal kedvezőbb árak kialakulásának ösztönzése iránt."
A határozat első pontja úgy fogalmaz, a „Kormány egyetért azzal, hogy az egyajánlatos közbeszerzések Európai Unió módszertana szerinti arányát 15 százaléknál alacsonyabb mértékűre kell csökkenteni", és „egyetért azzal, hogy a közbeszerzésekben a verseny fokozása érdekében további intézkedésekkel kell segíteni a mikro-, kis- és közepes vállalkozások sikeres közbeszerzési részvételét".
Mindez jól mutatja, hogy a kormányzat komoly lépéseket tesz a korrupciós veszély csökkentése érdekében.
Az Európai Számvevőszék, illetve az Európai Bizottság illetékes szerveinek adatai és megállapításai is alátámasztják, hogy a csalásellenes közös fellépés tagállami és uniós párhuzamosságai, a körülményes és bürokratikus információáramlás sokszor a felderítés és a büntetőintézkedések eredményességének és hatékonyságának rovására megy. Az a megközelítés, amelynek keretében a más forrásból kapott információk alapján az OLAF igazgatási vizsgálatot indít, majd pedig ezt nemzeti szintű nyomozás követi, számos esetben túl sok időt vesz igénybe, csökkentve a sikeres vádemelés esélyét.
Illusztráció Forrás: Origo
Az OLAF az esetek 96 százalékában mellélő
A főigazgatóságok többször mutattak már rá, hogy az OLAF zárójelentései nem tartalmaznak elégséges információt ahhoz, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett források visszafizettetését. Az is tény, hogy az OLAF éves jelentéseiben szereplő szabálytalansági gyanúkhoz kapcsolt korrekciós adatok a Bizottsággal történő egyeztetések végén általában az eredetinek a töredékére csökkennek.
Az Európai Számvevőszék különjelentésében például olyan adatok is szerepelnek, amelyek szerint az OLAF pénzügyi ajánlásai szerinti összegek mintegy 58 százaléka jogalap nélküli, vagy a körülmények mérlegelése folytán szükségtelen azok visszafizettetése. A számvevőszék ugyanebben a kontextusban az eredményes visszafizettetések arányát mindössze 4 százalékra tette!
Ennek ellenére Magyarország komolyan veszi az OLAF ajánlásait
Visszatérő kritika a Soros-hálózat részéről, hogy Magyarország figyelmen kívül hagyja az OLAF ajánlásait, ez viszont nem igaz, hiszen a magyar ügyészség az OLAF ajánlásai nyomán minden esetben protokollszerűen rendeli el a nyomozást. Az OLAF az 2015-19-es évek ajánlásai alapján az ügyészség az ügyek 47 százalékában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 39 százalékos uniós átlag.
Az ajánlásokkal lezárt vizsgálatok számát tekintve – mindössze öt ilyen volt 2019-ben – ugyanakkor Magyarország a szintén jónak mondható hatodik helyen áll az EU-ban.
A Transparency ezek mellett azt is állítja, hogy a hazai fejlesztési programok hatékonysága alacsony. Az EuroStat adataiból viszont az derül ki, hogy a magyar gazdaság 2006-ban az uniós fejlettség felét, 2012-ben a kétharmadát, 2020-ban az EU–27 gazdasági térség átlagának pedig már a 74 százalékát érte el. Szintén a Transparency megállapításával megy szemben Angela Merkel német kancellár kijelentése is, hiszen szerinte "Magyarország jól használja fel az EU-s pénzeket, okos beruházásokat eszközöl, és okos gazdaságpolitikát folytat".
Ráadásul a Covid-19 okozta válsághelyzet sem volt képes megroppantani a magyar reálbérek töretlen emelkedését: 2019-ben Magyarország volt a dobogó második fokán a reálbéremelkedés ütemét tekintve, vagyis Magyarország a legjobb válságkezelők ligájában játszott Európában ebben az évben is, írja a Tűzfalcsoport. 2019-ben a globális tőkebefektetések összértéke 42 százalékkal csökkent, eközben Magyarországra 140 százalékkal több beruházás, összesen 1700 milliárd forint értékben, érkezett a Covid-válság évében, mint 2018-ban.
A Reuters a napokban a Transparency anyagát összeollózva hazudozott Magyarországról
A magyar baloldali médiát is végigjárta a Reuters cikke, amely szerint a Bizottság azt mérlegeli, nem folyósít Magyarországnak pénzt egészen addig, amíg nem lép fel a korrupció ellen. A Reuters cikke hemzseg a tárgybeli tévedésektől és az alaptalan vádaktól. Egyrészt háttérismeret nélkül dobálózik statisztikai adatokkal, másrészt olyan kritériumokat kér számon Magyarországon, melyeket más tagállamokon nem.
Még Brüsszel is elismeri, Magyarországon a közbeszerzési verseny szintje megfelelő, minden mutatóban javulást ért el Magyarország
A Reuters cikkének állításaival szemben a közbeszerzési szabályozás magyarországi gyakorlata nem tekinthető rossznak a többi tagállammal összehasonlítva. A Bizottság saját adatai alapján Magyarország jó értékkel rendelkezik az odaítélési szempontok tekintetében, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő (a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános), és a verseny szintje megfelelő.
A közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma az elmúlt 6 évben 3600-ról 274-re csökkent. Az Unió úgynevezett belső piaci eredménytáblája 2019-re vonatkozó adatai alapján a magyar közbeszerzési rendszert a Bizottság átlagos szintűnek értékelte, és vannak olyan területek, amelyeken a magyar rendszer ki tudott emelkedni az EU-s átlagból. Az első 10 legjobb mutatókkal rendelkező tagállam között vagyunk, és összesen 5 tagállamnak van kevesebb „piros jelzése", mint Magyarországnak.
A Reuters cikke „szisztematikusan felmerülő szabálytalanságokról" beszél, eközben a 2017-es uniós ellenőrzés – egy hivatalos audit - a hazai szabályozást rendben találta.
A cikkben megfogalmazott „EU történetének legmagasabb pénzügyi korrekciója" állítás kapcsán szintén a Soros-hálózat mondta tollba az írást, hiszen a közbeszerzések vonatkozásában megállapított, Magyarországot érintő 10%-os átalánykorrekció átlagos mértékűnek minősül, a korrekció továbbá közvetlenül pedig nem a nem megfelelő mértékű verseny miatt történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
