Áttörést hoz a vakcina a koronavírus-járvánnyal szemben

Látványosan szorul vissza a koronavírus-járvány azokban az Európai Unión kívüli államokban, amelyekben időben és többfajta vakcinával kezdtek el oltani. Nagy-Britanniában, Izraelben és az Egyesült Államokban brit, dél-afrikai, brazil és más mutációk terjedése ellenére egyre kevesebb a regisztrált napi új fertőzött, illetve a halottak száma is csökken. A magyarázat egyértelmű: a gyors és tömeges oltási folyamat, ami az EU-ban elmaradt Brüsszel több hónapos késlekedése miatt. Magyarország kormánya is azt a stratégiát követi, mint az oltásban sikeres államok, nevezetesen: minél többfajta vakcinából minél többet szerez be. 

Nagy-Britannia

Az Európai Unióból frissen kilépett szigetországban 2020. december 8-án kezdődött meg az új típusú koronavírus elleni védőoltások beadása.

90-year-old UK grandmother Margaret Keenan just became the first person to receive the Pfizer-BioNTech COVID-19 vaccine outside of a clinical trial pic.twitter.com/xvqmsZpwl4

— NowThis (@nowthisnews) December 8, 2020

Emlékeztetőül:

az EU-ban bennmaradt 27 tagállam csak december 27-én kezdhette meg az oltási folyamatot (Magyarország, Németország és Szlovákia - nem törődve az ostoba és értelmetlen brüsszeli szimbolikus politizálással - már december 26-án oltott),

valamennyien az amerikai-német fejlesztésű Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinával.

Nagy-Britannia is a Pfizer/BioNTechkel kezdte az oltást, az Oxford Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd vegyesvállalat által kifejlesztett vakcinával 2021. január 4-én kezdődött meg az oltás, de addigra már 1,1 millió körül volt a vakcinát megkapó britek száma.

A 67 milliós szigetországban a legalább az első dózissal beoltott emberek száma február 9-én 13,5 millió körül volt.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) elsőbbségi listát állított össze arról, hogy az egyes lakossági csoportok milyen sorrendben juthatnak hozzá a vakcinához.

A 25 oldalas útmutatás szerint

A LISTA ÉLÉN AZ IDŐSOTTHONOK LAKÓI ÉS GONDOZÓIK ÁLLNAK.

Utánuk a 80 éven felüliek, valamint az egészségügyi ellátás és a gondozói szolgálatok első vonalában dolgozók, majd időrendi sorendben a 75, a 70, a 65, a 60, az 55, végül az 50 éven felüliek következnek.

Miután tömegessé vált Nagy-Britanniában az oltási folyamat,

egyre inkább elkezdett csökkenni a napi regisztrált új fertőzöttek száma.

Január 8-án 68 032 új fertőzöttel negatív rekord dőlt meg, de aztán meredek csökkenés következett be, február 8-án csak 14 104 fertőzöttet mutattak ki, február 9-én 12 365-öt, míg február 10-én 13 013-at. Ilyen kedvező számok utoljára 2020. november végén és december legelején voltak.

Forrás: worldometers

Az aktív esetek száma is csökkent,

a január 31-i 2 037 082-ről február 10-re 1 851 466-ra.

A napi halálesetek száma is csökken,

míg a január 20-i negatív csúcs 1820 volt, február 10-én 1001. Ha a tendenciákat nézzük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy december vége óta az utóbbi napokban haltak meg a legkevesebben.

Forrás: worldometers

Izrael

Izrael is megelőzte az Európai Unió összes tagállamát az oltás kezdeti időpontját illetően, 2020. december 19-én először Benjamin Netanjahu miniszterelnök kapta meg a Pfizer/BioNTech által kifejlesztett vakcinát.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megkapja a koronavírus elleni védőoltást az izraeli Ramat Gan egyik kórházában Forrás: MTI/REUTERS POOL/AP/AMIR COHEN

Először napi átlagban 60 ezer embert terveztek beoltani, de ezt a célkitűzést később jelentősen túllépték.

A 9,3 milliós Izraelben február 10-re nagyjából 6,5 millióan kapták meg az első adag vakcinát, míg fele ennyien a másodikat is.

A 2021-es évben január 20-án regisztrálták a legtöbb új fertőzöttet, ez a szám akkor 10 213 volt. Február 10-re az újonnan diagnosztizáltak száma 6010-re csökkent.

Forrás: worldometers

Az aktív esetek száma még rövidebb időn belül csökkent, február 5-én 84 784 volt, február 10-én már „csak" 68 283.

A napi halálesetek száma is csökken, a legtöbb halottat január 20-án regisztrálták, 101 főt, február 10-én már csak 41-et.

Forrás: worldometers

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban

december 14-én kezdődött az oltás a Pfizer/BioNTech vakcinájával.

Rá öt napra már a Moderna vakcináját is engedélyezték.

Február 10-i adatok alapján a 330 milliós Egyesült Államokban közel 50 millió ember van már beoltva.

A napi új esetek tekintetében a negatív rekord január 8-án dőlt meg, 308 441 fertőzöttet regisztráltak akkor, az a szám február 10-re 97 180-ra csökkent. Ez nagyon jelentős visszaesés.

Forrás: worldometers

Az aktív esetek száma január 31-én 9 937 055 volt, február 10-én pedig 9 586 414.

A halálesetek is csökkennek, bár a tendencia itt lassabb. A január 12-i 4497-ről február 10-re 3436-ra csökkent.

Forrás: worldometers

Az Európai Unió súlyos vakcinahiánnyal küszködik

Mivel a Pfizer és a Moderna oltóanyagokból a Brüsszel által megkésve kötött szerződések miatt az Európai Unióban csak később kezdődhetett el az oltás, ráadásul még kevés is jön ezekből az amerikai vakcinákból, így a teljes Európai Unióban krónikus vakcinahiány alakult ki.

Érdemes megjegyezni, hogy míg

az Egyesült Államok már júliusban megkötötte a szerződést a Pfizerrel, addig Brüsszel érthetetlen okoknál fogva ezzel novemberig várt.

Az EU határain kívül viszont mindeközben rendkívül sikeresen oltanak az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm hatóanyagaival.

AMI IGAZÁN DRÁMAI: AZ OLTÁSI KAMPÁNY MEGOLDHATÓ LETT VOLNA A PFIZER ÉS A MODERNA KÉSZÍTMÉNYÉVEL IS, HA BRÜSSZEL JÓ SZERZŐDÉSEKET KÖT A VÁLLALATOKKAL, EZ VISZONT NEM TÖRTÉNT MEG.

Nem véletlen, hogy Izraelben, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban sokkal előrébb tart az oltás, hiszen ezek az országok nemcsak gyorsabban léptek, hanem lényegesen többet is fizettek adagonként a vakcinákért, ennek következtében pedig a gyártók őket szolgálják ki elsőnek.

Magyarország kormánya idejében felismerte, hogy nem szabad csak a kudarcot vallott brüsszeli vakcinastratégiára alapozni,

ezért orosz, kínai és izraeli partnerekkel is tárgyalt. Sikerült is lekötni 5 millió adagot a Sinopharm-vakcinából, a Szputnyik V oltóanyagból pedig 2 milliót.

Időközben az unió is rájött, hogy külső segítségre van szüksége. Angela Merkel német kancellár hosszas tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyinnal, és

arra kérte az orosz elnököt, hogy nyújtsa be a Szputnyik V engedélyezéséhez szükséges dokumentumokat az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA), hogy mihamarabb használni lehessen a vakcinát az EU-ban is.

Később Merkel mondatait lényegében megismételte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője múlt pénteken, Moszkvában, miután tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

Az alábbi, február 9-10-i statisztikából látszik, hogy 100 főre vetítve az adott országon belül hányan kaptak oltást, ebből egyértelműen kivehető, hogy Izrael, Szerbia, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, de még az Egyesült Arab Emírségek is toronymagasan megelőzik az Európai Uniót.

IZRAELBEN 100 ÁLLAMPOLGÁRBÓL 69,46 MÁR KAPOTT LEGALÁBB EGY ADAG KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINÁT, AZ EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEKBEN 47,37, AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 20,00, AMERIKÁBAN 13,53, SZERBIÁBAN 9,41, AZ UNIÓBAN VISZONT CSAK 4,13.

Forrás: https://ourworldindata.org/covid-vaccinations