Ez lett az eredménye Brüsszel katasztrofális vakcinabeszerzésének
2021. február 28. 09:48
Svein Andersen, 67 years-old resident of 'Ellingsrud home' and first in Norway to receive the vaccine is given the Pfizer-Biontech Covid-19 corona virus vaccine by Nurse Maria Golding in Oslo, Norway, on December 27, 2020. - The European Union began a vaccine rollout, even as countries in the bloc were forced back into lockdown by a new strain of the virus, believed to be more infectious, that continues to spread from Britain. The pandemic has claimed more than 1.7 million lives and is still running rampant in much of the world, but the recent launching of innoculation campaigns has boosted hopes that 2021 could bring a respite. (Photo by Fredrik Hagen / NTB / AFP) / Norway OUT
Vágólapra másolva!
A vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos szerződések késői megkötéséért, az átláthatóság teljes hiányáért, és az egyre inkább akadozó vakcinaszállítmányok miatt komoly kritikák érik Brüsszelt. A vezető francia napilap, a konzervatív Le Figaro néhány napja arról írt, hogy az Európai Unió belebukott az oltási kampány megszervezésébe és lebonyolításába, valamint Brüsszel rendkívül távol áll attól, hogy erős európai egységet hozzon létre. Ahogy az köztudott, míg a Donald Trump vezette Egyesült Államok kormánya már 2020 júliusában szerződött a Pfizer/BioNTech amerikai-német vállalattal, addig Brüsszel erre novemberig (!) várt. Ráadásképpen, ezt megelőzően 4 hónapig alkudozott a vakcina áráról, miközben mások, például Izrael addigra már megvették az oltóanyagokat. Ennek az lett az eredménye, hogy míg jelenleg az EU-ban az átoltottság nem éri el a 7 százalékot (egész pontosan 6,93 százalék), addig Izraelben ez az arány 92 százalék. A beoltottság területén olyan államok is megelőzték az EU-t, mint Szerbia, Bahrein, Chile, az afrikai Seychelle-szigetek, nem is beszélve az Egyesült Államokról vagy Nagy-Britanniáról. Az alábbiakban, egyes európai uniós országokra lebontva megmutatjuk, hogy milyen hatással járt a vakcinák késlekedése. Mivel Magyarország vásárolt az orosz és a kínai vakcinából, áprilisra az egész Európai Unió legjobban átoltott országa lehet, ami természetesen jelentős versenyelőnyt jelent. (Többek között emiatt is támadja a védekezést és hergel az oltás ellen a Gyurcsány vezette baloldal.)
Számos uniós tagállamnak az általános és köztudott lassúság mellett azzal van problémája, hogy Brüsszel olyan szerződéseket kötött az amerikai-német Pfizer/BioNTech, az amerikai Moderna és a brit-svéd AstraZeneca gyártókkal, amelyek értemében, amíg érvényben vannak ezek, addig az Európai Unió egyetlen tagállama sem vehet az említett 3 gyártótól koronavírus elleni vakcinákat.
Ennek az lett az eredménye, hogy
az EU a világ többi részétől jelentősen lemaradt a beoltottság területén, ahogy az az alábbi ábrán is látható.
A Nagy-Britannia tengerentúli területének számító 34 ezres Gibraltáron például már mindenkit beoltottak, sajtóinformációk alapján Spanyolországból is oda járnak oltatni.
Németország
A Bild című német bulvárlap információi alapján Olaf Scholz szociáldemokrata (SPD) alkancellár, pénzügyminiszter február 3-án
a „sz@r" jelzővel illetve az Európai Bizottság oltási tervét.
Január 30-án Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök kritizálta a brüsszeli vakcinabeszerzést, kijelentve, hogy
orosz és kínai védőoltásokra lenne szükség, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) engedélyeznie kellene".
Ezen a véleményen van Jens Spahn (CDU) német szövetségi egészségügyi miniszter is. Egy pénteken nyilvánosságra hozott felmérés szerint
a németek 57 százaléka szerint Brüsszel rosszul kezelte a járvány elleni védekezést,
52 százalék viszont azt mondja, hogy Berlin jól kezelte azt.
Németországban a beoltottak aránya pénteken 7,06 százalék volt, ez elég alacsony.
A német sajtó általános véleménye az a témában, hogyha nem lett volna közös uniós vakcinabeszerzés, akkor Németország sokkal jobban járt volna,
egyesek szerint a 30 százalékos beoltottsághoz közeledő Nagy-Britannia szintjén lehetnének. Közben az országban a lassú oltási folyamat és az egyre inkább terjedő mutációk miatt a járvány harmadik hulláma fenyeget. Február 24-én és 25-én 10 800 körül volt a regisztrált napi új esetek száma, február 4. óta ezek a legmagasabb számok. A napi halálesetek tekintetében nem tapasztalható növekedés, az stabilan 400 körül van.
Franciaország
Franciaországot már elérte a járvány harmadik hulláma, az oltási folyamat pedig még a németországinál is lassabban halad, csütörtökön ez az arány 6,59 százalék volt.
A francia sajtó gyakran kiemeli, hogy Nagy-Britannia és Izrael mennyire jobban áll ebben a tekintetben.
Szerdán több mint 31 500 új fertőzést mutattak ki, november 14. óta ez a legmagasabb szám. A napi halálesetek száma viszont stabilnak mondható, 350 körül van. Franciaországban inkább az aktív esetek meredeken emelkedő száma okoz problémát, február 26-án ez a szám 3,37 millió körül volt, míg február 1-jén „csak" 2,89 millió.
Különösen a nagyvárosokban és a tengerpartok mentén van gond, ahol gyorsan terjed a brit mutáció.
Szerdán Párizsban az intenzív ágyak kétharmada már megtelt - Párizst feltehetően három hétre karanténba helyezik - ,a tengerparti, a turisták körében is kedvelt Nizzában ez az arány 117 százalékra nőtt,
a városból tehát máshová kellett átszállítani a betegeket. Bernard Gonzalez prefektus (kormánybiztos - szerk.) már be is jelentette, hogy a február 27-28-i, illetve a március 6-7-i hétvégékre lényegében lezárják Nizzát és a közelében lévő további 63 tengerparti települést. Gonzalez prefektus szerint a legfőbb gondot az okozza, hogy
kevés vakcina érkezik Franciaországba, valahogy ezt kellene felgyorsítani".
Nizza Forrás: Shutterstock.com / Fishman64
Emellett
a második világháborús csatáról ismertté vált tengerparti, belga határ melletti Dunkerque városában rossz a helyzet, súlyosabb, mint Nizzában,
hiszen az elmúlt napokban 100 ezer főre vetítve több mint 900 megbetegedést regisztráltak, az esetek 72 százalékáért pedig a brit mutáció a felelős, de mivel Dunkerque kisebb település, ezért Párizsban nem igazán törődnek vele.
Emmanuel Macron államfő kormánya az oltási folyamat felgyorsítását egyébként úgy képzeli el, hogy
egyre meg kell sürgetni az orosz és a kínai vakcinák engedélyeztetését az Európai Gyógyszerügynökséggel.
A belga De Morgen szerint az Európai Unió lassú és eredménytelen minden olyan helyzetben, amikor gyorsaságra vagy döntéshozatalra lenne szükség az egészségügyi válság kezeléséhez:
Bármikor, amikor életerőre, gyorsaságra vagy döntéshozatalra lenne szükség az egészségügyi válságban, az Európai Unió elbukik. Újra és újra egyfajta tehetetlenségről tesz tanúbizonyságot".
Tartjuk magunkat az elképzeléshez, hogy ha követjük a bürokratikus szabályait és procedúráit, akkor minden jól működik majd.
És mégis, újra és újra rájövünk: ez csak illúzió. Azt gondolhatnánk, hogy a múlt hibáiból tanulva politikánk eredményesebb, ütőképesebb és erősebb lesz. Senki ne higgye"
- írták.
A LAP FIGYELMEZTET ARRA IS, HOGY „SENKI NE BECSÜLJE ALÁ AZ UNIÓ DÖNTÉSHOZÓ HIVATALRENDSZERÉNEK A KATASZTROFÁLIS ALKALMATLANSÁGÁT".
Az Európai Bizottság központi épülete Brüsszelben Forrás: AFP/Hemis.fr/Bibikow Walter
Belgiumban az átoltottsági arány 6,53 százalék, ami elég alacsony, főleg annak tükrében, hogy a belga sajtó ezt az adatot állandóan a brittel hasonlítja össze. A napi regisztrált esetek száma konstansnak mondható, 2000-3400 között van, bár február 20-án több mint 3400 esetet regisztráltak, december 17. óta ez volt a legmagasabb szám. Jó hír viszont, hogy a halottak száma csökken.
Az illetékes belga közegészségügyi intézet pénteki tájékoztatása szerint Belgiumban egyre nagyobb arányban van jelen a koronavírus brit mutációja.
A héten feljegyzett új fertőzések 53 százalékát tette ki a brit vírusmutáció, szemben az előző héten észlelt 38 százalékkal"
- mondta pénteken Steven Van Gucht virológus, az intézet szóvivője. Tájékoztatása szerint a vírus dél-afrikai változata az összes új fertőzés 2,2 százalékát, a brazil mutáció 0,9 százalékát teszi ki. Elmondta azt is, hogy
az elmúlt héten feljegyzett fertőzéses esetek napi átlaga 24 százalékkal haladja meg az előző hét adatait".
Jelenleg 1761 kórházi ágyat foglalnak el koronavírussal kezelt betegek, közülük 368 részesül intenzív ellátásban. Előbbi 24 százalékkal, az utóbbi adat egy hét alatt 17 százalékkal emelkedett. A hét folyamán kórházba átlagosan naponta 125 embert szállítottak, 4 százalékkal többet, mint egy hete.
Szlovákia
Szlovákiában főleg a brit mutáció terjedése miatt drámai a helyzet, az elvégzett tesztek közel negyede pozitivitást mutat. Február 24-én több mint 3500 új esetet mutattak ki, január 13. óta ez a legrosszabb adat. A napi halálesetek száma 100 fölött van, az aktív fertőzöttekké pedig meredeken emelkedik, jelenleg 41 100 körül van, de február 10-én még csak 11 900 volt, ez hatalmas mértékű növekedés.
Ezekre a problémákra válaszul a pozsonyi kormány március 19-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet.
Védőmaszkot viselő nő Pozsony belvárosában Forrás: AFP/Joe Klamar
Bár Nyugat-Európával összehasonlítva az átoltottság egyáltalán nem nevezhető rossznak, pénteken ez az arány 7,95 százalék volt, de a kormány mégis úgy döntött, hogy
a vakcinahiány miatt egy hétre leállítja az egész oltási folyamatot.
Indoklásuk alapján egy ilyen rendkívül veszélyes periódusban nagyon kevés a nem egészen 8 százalékos átoltottság.
A kormány úgy tervezi növelni az átoltottságot, hogy orosz Szputnyik V vakcinát vásárol.
Csehország
Andrej Babis cseh miniszterelnök is - érthetően - Brüsszelt hibáztatja az elrontott vakcinabeszerzésért.
A Lidové Noviny című lapnak Babis azt mondta:
ha Németország csak magára gondolt volna, és nem tett volna lépéseket az EU helyett is, akkor most csak azok a vakcinák állnának számunkra rendelkezésre, amelyek másoknak nem kellettek".
Ebből arra lehet következtetni, hogy Berlin fellépése nélkül még rosszabb lenne a helyzet az Európai Unióban.
Csehországban az átoltottság 6,02 százalékos, tehát a nem túl jó EU-s átlagnak megfelelő. Az elmúlt napokban a regisztrált új fertőzöttek száma nagyon jelentősen megemelkedett, szerdán ez a szám 15 800 fölött volt, január 7. óta ez a legrosszabb szám. Az aktív esetek száma exponenciálisan nő, a február 2-i 61 100-ról február 26-ra 129 100-ra emelkedett. A napi halálesetek száma is magas, 160-170 között van.
Tekintettel arra, hogy a cseh kórházak kapacitásaik felső határához érkeztek, pénteken bejelentették, hogy
A PRÁGAI KORMÁNY NÉMETORSZÁGHOZ ÉS LENGYELORSZÁGHOZ FORDUL SEGÍTSÉGÉRT.
Jan Blatny egészségügyi miniszter szerint néhány tucatnyi cseh beteg elhelyezését kérnék a szomszédos országok kórházaiban. Berlin és Varsó is jelezte, hogy készek eleget tenni Prága kérésének.
A cseh kórházakban a legfrissebb kimutatások szerint mintegy 6900-7000 koronavírusos beteget kezelnek, közülük több mint 1400-nak súlyos az állapota.
AZ INTENZÍV OSZTÁLYOK ÁGYKAPACITÁSÁNAK MÁR CSAK ALIG 14 SZÁZALÉKA SZABAD.
A kórházak többsége a sürgős esetek kezelésén kívül gyakorlatilag már minden más szolgáltatást leállított.
Egészségügyi dolgozók ebédet osztanak a csehországi Karvina-Raj kórházban 2021. 01. 11-én Forrás: Getty Images/Gabriel Kuchta
A cseh járványügyi hatóságok napi 20 ezer fertőzöttre számítanak az elkövetkező napokban.
Hétfőtől jelentős szigorítások lépnek életbe a járvány terjedésének lassítása érdekében:
HÁROM HÉTRE BETILTANÁK A LAKOSSÁG SZABAD MOZGÁSÁT AZ EGYES JÁRÁSOK KÖZÖTT, TELJESEN BEZÁRNÁK AZ ISKOLÁKAT, AZ ÓVODÁKAT ÉS A MÉG NYITVA TARTÓ ÜZLETEK EGY RÉSZÉT IS.
Az iparvállalatok működését nem fogják korlátozni, de minden munkahelyen kötelező lesz a legalább FFP2-es kategóriájú légzésvédő maszk viselése.
Arról egyelőre nem döntött a prágai kormány, hogy kíván-e venni orosz vagy kínai vakcinát.
Lengyelország
A Polityka című napilap egyik cikke alapján az elkövetkező időben tovább fognak erősödni a Brüsszelt bíráló hangok, ráadásul korai volt a remény azzal kapcsolatban, hogy a járványnak vége van. A harmadik hullám és a különböző variánsok megjelenésével bebizonyosodott, hogy az európai helyzet távol áll a biztatótól. A lengyel lap szerint szinte minden országban probléma a kidolgozott oltási terv végrehajtása.
Egyre több államból, köztük Lengyelországból is sorra érkeznek az olyan vélemények,
AMELYEK SZERINT AZ EURÓPAI UNIÓ FELELŐS A VAKCINASZÁLLÍTMÁNYOK KÉSÉSÉÉRT, MERT TÚL KEVESET RENDELTEK MEG, TÚL KÉSŐN.
Varsó Forrás: MarinaD_37/Shutterstock
Lengyelországban az átoltottság 8,64 százalékos, ami európai uniós viszonylatban nem számít rossznak, azonban a brit mutáció miatt ott is egyre több a fertőzött. Az elmúlt napokban a regisztrált új esetek száma 11 600-12 200 között mozgott, január 6. óta ezek a legmagasabb számok. Az aktív esetek száma is növekszik, a február 9-i 200 ezerről február 26-ra közel 236 ezerrel emelkedett ez a szám.
Lengyelországban az oltási folyamatot a jövőben az fogja nehezíteni, hogy geopolitikai és történelmi okok, illetve múltbeli sérelmek miatt Varsó nem kíván sem orosz, sem kínai vakcinát vásárolni.
Azonban a Brüsszel által kötött elhibázott szerződések miatt Varsó nem vehet sem a Pfizer/BioNTech, sem a Moderna, sem az AstraZeneca által gyártott vakcinákat. Kiutat ebből a helyzetből talán csak az amerikai Johnson & Johnson új oltóanyaga jelenthet, de még erről sincs semmilyen döntés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
