Ned Segal, a Twitter pénzügyekért felelős igazgatója azt nyilatkozta a CNBC-nek Donald Trump volt amerikai államfő végleges eltávolításáról: „A szabályaink szerint, ha eltávolítanak a platformról, akkor véglegesen eltávolítanak a platformról, függetlenül attól, hogy kommentátor, pénzügyi igazgató vagy volt, vagy jelenlegi köztisztviselő vagy".
A cég vezetője az egyértelműség kedvéért még hozzátette:
a tilalom akkor is végleges, ha a volt elnök 2024-ben újra elindul az elnöki posztért folyó küzdelemben.
A legnagyobb közösségi oldalak és a YouTube videómegosztó portál a Capitoliumnál 2021. január 6-án történt események után egymás után döntöttek arról, hogy – egyelőre ideiglenesen – eltiltják a volt elnököt fiókjainak használatától. Önkényes döntéseiket – amelyek szembemennek a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal – elsősorban azzal magyarázták, hogy szerintük Donald Trump gyújtó hangú beszéde és közösségi felületein megjelent üzenetei okozták a zavargásokat.
Ezek a vádak nem nyertek bizonyítást, de ez a demokrata párti Twittert és Facebookot kicsit sem érdekli, hiszen ők a jelenlegi, Joe Biden vezette kormányzat kedvében akarnak járni, ahogy már a kampányban is őt segítették.
Korábban határozatlan időre meghosszabbította Trump felhasználói fiókjának tiltását a YouTube is. A volt elnök fiókját először január 13-án függesztette fel a Google tulajdonában lévő vállalat, majd januárban többször bejelentették a tiltás meghosszabbítását. Trump letiltott YouTube-csatornájának csaknem 2,8 millió feliratkozója volt.
Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője szintén január elején jelentette be, hogy Donald Trump Facebook- és Instagram-fiókját is határozatlan időre letiltják.
Először január elején döntött úgy a Twitter is, hogy tartósan és határozatlan időre felfüggeszti a volt elnök fiókját, amelynek
közel 89 millió követője volt.
A Twitter vezérigazgatója, Jack Dorsey akkor elismerte, hogy
az ehhez hasonló döntések veszélyes precedenst teremthetnek, továbbá tönkretehetik a nyilvános vitát, és megoszthatják az embereket".
Ahogy arról az Origo már számos alkalommal beszámolt, a Twitter és a Facebook rendszeresen cenzúrázza a konzervatív véleményeket Amerikában is, ez az elnökválasztási kampányban csúcsosodott ki, amikor a Facebook és a Twitter – tavaly október közepén – napokon át nem engedte megosztani a Biden család külföldi korrupciógyanús ügyeiről szóló információkat, sőt
emiatt egy időre letiltották Trump újraválasztási kampánycsapatának a Twitter-fiókját is.
Ezek miatt október utolsó napjaiban az akkor még republikánus többségű szenátus kereskedelmi bizottsága meghallgatta a Facebook (Mark Zuckerberg), a Twitter (Jack Dorsey) és a Google (Sundai Pichai) vezetőit.
A szenátusi meghallgatáson Rudy Giuliani, New York egykori polgármestere, Trump személyes ügyvédje elsősorban a Twitter vezetőjét minősítette, kijelentve:
Dorsey Istennek képzeli magát, csak azért, mert számítógépzseni".
Ted Cruz texasi republikánus szenátor pedig a jelenlévő cégek vezérigazgatóinak a következő költői kérdést tette fel:
ki az ördög választotta meg Önöket?"
A szenátusi meghallgatásról tudósító konzervatív újságírók megjegyezték:
Jack Dorsey az idén nyáron bejelentette, hogy 200 ezer dollárt adományozott a radikális baloldali Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak,
valamint további 100 ezer dollárt utalt abba a pénzügyi alapba, amelyet a nyári megmozdulások során őrizetbe vett erőszakos randalírozók óvadékának összegyűjtésére hoztak létre.
A Szilícium-völgy urainak a döntései durva támadásoknak minősíthetőek a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság ellen, ráadásképpen a Twitter pénzügyi igazgatójának a mostani bejelentése jövőbeli beavatkozási kísérletként értékelhető a 2024-es elnökválasztási kampányba, mégpedig a demokraták oldalán, a republikánusok ellenében.