Az ülés célja az volt, hogy az érintettek tájékoztassák az európai döntéshozókat a kárpátaljai magyar közösséget ért atrocitásokról, jogszűkítésről.
Gál Kinga, a munkacsoport társelnöke rámutatott, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai egyre súlyosabban csorbulnak hétről hétre.
– Azokat, akik kiállnak a közösségükért, megfélemlítik.
Láthatóan nincs politikai akarat az unió egyik legalapvetőbb elvének betartására
– húzta alá. Felszólította Josep Borrell kül-és biztonságpolitikai főképviselőt: nyomatékosan hívja fel az ukrán hatóságok figyelmét arra, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértések nem egyeztethetőek össze az uniós alapelvekkel, továbbá hátráltatják Ukrajna csatlakozási törekvéseit.
Bocskor Andrea kárpátaljai születésű uniós parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy Ukrajnában a kisebbségekkel való bánásmód tükrözi a demokrácia és állami reformok helyzetét. Pedig fontos lenne - tette hozzá -, hogy az ukrajnai reformfolyamat a társadalom minden tagja számára jobb életkörülményeket hozzon.
– Csak úgy lehet előrelépést elérni, ha az európai és a nemzetközi partnerek nem hunynak szemet a magyar kisebbséggel szemben elkövetett jogsértésekkel és fenyegetésekkel kapcsolatban, hanem egyértelműen jelzik, hogy ezek megengedhetetlenek – jelentette ki.
A megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője is. Elmondta, hogy 2014 óta "egyre szomorúbb és reménytelenebb" a magyar kisebbségek helyzete, az országban - több esetben az ukrán hatóságok asszisztálásával - magyarellenes gyűlöletkampány folyik. Arról is beszélt, hogy
több magyar szervezet ellen folytatnak bűnvádi eljárást hazaárulás és szeparatizmus vádjával.
A vádlottaknak nincs jogukban szabadlábon védekezni.
A munkacsoporti ülésen bemutattak egy filmelőzetest, amely a 2019-2021 közötti időszakban a kárpátaljai magyarság ellen elkövetett cselekedeteket, megfélemlítő akciókat, jogszűkítéseket dolgozza fel.