Folyamatos kritikák és bírálatok érik a brüsszeli Európai Bizottságot (EB) az elhibázott közös uniós vakcinabeszerzések miatt.
Március végén derült fény arra, hogy
az Európai Unió rosszabb szerződést kötött a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatban, mint az Egyesült Királyság.
Akkor a brit egészségügyi miniszter, Matt Hancock a Financial Timesnak úgy fogalmazott:
az uniós szerződésekben az van, hogy a vállalat 'mindent megtesz' a teljesítésre, a mienk azonban kizárólagos.
Hasonlót állított az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot is, aki egy olasz lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy
valójában az EU-t lehet hibáztatni a kevés vakcináért, mert három hónappal később kötöttek szerződést velük, mint például az Egyesült Királyság.
A vezérigazgató azt is elmondta, hogy
nem tettek semmiféle elköteleződést az EU irányába a szerződésekben.
Mivel a szigetország három hónappal előbb kötött szerződést, ezért előnyben volt, ráadásul a szállítás körülményei is jobban átláthatóak voltak - fűzte hozzá Soriot.
A V4NA-nak az Európai Bizottság nem cáfolta, hogy rosszabb szerződést kötött a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatban, mint a britek.
A nemzetközi hírügynökség kérdéseire válaszolva meg sem próbálták tagadni, hogy
nincs semmilyen garancia, biztosíték, amit a gyártónak vállalnia kellett volna.
Brüsszel a többi vakcina beszerzése kapcsán is kínos helyzetbe került, miután a tagországok számonkérték, hogy miért nem érkeznek meg időben és a megrendelt mennyiségben a különböző vakcinaszállítmányok, és amikor kiderült, hogy nem lakosságarányos az elosztás.
Az uniós vakcinaszállítmányok kiszámíthatatlansága és
Brüsszel lassúsága miatt közben egyre több ország fordult a keleti vakcinák felé, mivel az unió által beszerzett vakcinákkal nem halad megfelelő ütemben az oltás.
Április 11-én átlagosan az Európai Unió lakosságnak 15,61 százaléka kapta meg legalább az oltás első adagját. Az Egyesült Királyság ezzel szemben már több mint két hónappal korábban, február 4-én elérte ezt a szintet - derült ki az Our World in Data adataiból.
Az szintén kiderült az adatokból, hogy
február 4. és április 11. között 161 117 ember halt meg koronavírus-fertőzésben az Európai Unióban.
Tehát akár 160 ezer európai ember is megmenekülhetett volna, ha időben érkezik a vakcina - állítja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Az Európai Unióban először Magyarország jelentette be, hogy kínai és orosz vakcinát is be kíván szerezni, azon oltóanyagok mellett, melyeket az Európai Unió közös vakcinabeszerzés során rendelt meg a gyártóktól.
Magyarország már január 22-én kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt Oroszországtól. A magyar kormányt ekkor még erőteljesen kritizálták a lépés miatt, azóta azonban már többek között Szlovákia, Ausztria, Németország és Olaszország is tárgyalásokat kezdett a Szputnyik V beszerzéséről.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az orosz és a kínai vakcinák magyarországi alkalmazásáról a magyar közmédiának nyilatkozva azt mondta, hogy
jól döntöttek, mert kellett egy másik terv, ha a brüsszeli beszerzési politika hibázik.
Az idősek életveszélyben voltak, tehát beszéljünk egyenesen: ember nem tudta megmondani, hogy a 65 év fölöttiek, ha megkapják ezt a vírust, mekkora esélyük van arra, hogy ezt túléljék, ezért nyomasztott engem az, hogy versenyt futva az idővel, minden nap minél több életet lehessen megmenteni, életet pedig a vakcinával lehetett menteni
- fogalmazott Orbán Viktor.
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, és a kormánypárt, a konzervatív PiS elnöke az uniós vakcinabeszerzést élesen bírálta egy interjúban. Úgy fogalmazott:
Az Európai Unió kudarcot vallott, és hiteltelenné vált a vakcinabeszerzések miatt.
Ezek a hibák, melyeket a szerződések megkötésekor követtek el, bosszúért kiáltanak, olyan mintha a tárgyalók helyén gyerekek ülnének.
És ezért ma mi fizetünk meg, mert sokkal-sokkal többen lennének beoltva Lengyelországban, ha nem követnek el hibákat
- mondta Kaczynski.
Kiemelte, sokkal közelebb lehetnének a járvány végéhez, és ezen nemcsak sok ember egészsége múlt, hanem életek is.