Az Altiero Spinelli olasz kommunista politikus nevét viselő Európai Föderalista Uniót 2010. szeptember 15-én hozta létre Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő, Soros György brüsszeli szövetségese, a pedofil botrányairól is ismertté vált Daniel Cohn-Bendit volt zöldpárti EP-képviselő, a korábbi francia EP-képviselőnő, Sylvie Goulard, aki néhány éve fiktív foglalkoztatás miatt keveredett botrányba, valamint az Európai Parlament korábbi alelnöke, Isabelle Durant. Az alapítók előéletét végignézve látható, hogy olyan nyugat-európai politikusokról van szó, akik saját országaikban már nem rendelkeznek érdemi befolyásossal, ezért az európai politikában próbálnak teret nyerni maguknak.
A Spinelli-csoportnak 74 európai parlamenti képviselő a tagja, köztük a három DK-s, Ara-Kovács Attila, Gyurcsány Ferencné és Rónai Sándor, a szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton.
Legújabb felhívásában a csoport a fiskális és az egészségügyi unió létrehozását követeli. A kezdeményezésről a baloldali Népszava is beszámolt. Az írás szerint a Spinelli-csoport felhívásának aláírói úgy gondolják, hogy „az egyszerinek szánt közös kötvénykibocsátást intézményesíteni kell", azaz a közös eladósodást szorgalmazzák.
Emlékezetes, hogy
Soros György bevándorláspárti spekuláns a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság megoldására örökkötvények kibocsátását javasolta Európában
Soros tavaly tavasszal tette közzé először az örökkötvényekről szóló tervét. Akkor megjelent írásában arról értekezett, hogy az EU-nak szüksége lenne egy új típusú adósságpapírra a koronavírus okozta gazdasági problémák kezelésére, egyfajta örökjáradék formájában. Ezeknek a kötvényeknek nincs lejárata, tehát az az idők végezetéig eladósítaná Európát. Bár a tőkét nem kell visszafizetni, a kamatokat minden évben törleszteni kell, vagyis az adósságtól soha nem lehetne megszabadulni.
Tehát, amíg élünk, addig fizetünk. Nem ezt hívják adósrabszolgaságnak?
- reagált akkor Soros tervére Orbán Viktor miniszterelnök.
A Spinelli-csoport mostani felhívása szerint a koronavírus-járványban az Európa Unió megalapozta a további integráció irányát azzal, hogy a közös oltási stratégiával lerakta az egészségügyi unió, a közösen beszedett adókból törlesztendő hitelkibocsátással pedig a fiskális unió alapjait.
Az egészségügyi unió kapcsán azonban érdemes felhívni a figyelmet az elhibázott uniós vakcinabeszerzésre és a magyar baloldal vakcinaellenes kampányára.
Ha Magyarország egyedül a brüsszeli vakcinabeszerzésre támaszkodott volna, eddig közel másfél millióval kevesebb embert oltottak volna be.
A Spinelli Csoport szerint az Európa jövőjéről május 9-én hivatalosan is megnyíló egyéves tanácskozás-sorozaton fel kell építeni a föderális Európát. Szerintük Európának fel kell ismernie, hogy a hitelfelvétel és az adózás nem maradhat örökké a nemzeti kormányok kezében. Vagyis olyan alapvető kérdésekben is korlátoznák a tagállamok hatáskörét, mint az adózás.
Az adópolitika egységesítésére irányuló törekvések nem újak, és Magyarországot már több támadás is érte szuverén adópolitikája miatt. 2017-ben részben ezért is tartott nemzeti konzultációt a magyar kormány. Akkor 1 680 933 állampolgár töltötte ki a konzultációs kérdőíveket, és szinte egyöntetűen úgy gondolták, hogy Magyarországnak folytatnia kell az adócsökkentések politikáját.
Akkoriban ismét felerősödött az a szándék az Európai Unióban, hogy az adópolitikát a tagállamok helyett nemzetek feletti szintre helyezzék.
Ezért is érte kemény támadás Magyarországot a folyamatos adócsökkentés miatt,
például akkor, amikor jelentősen csökkentette a társasági adó kulcsát. 2016 decemberében az akkori német gazdasági miniszter például azt mondta, hogy az Európai Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy az alacsony társasági adó illegális állami támogatásnak minősül-e.
De az Európai Bizottság korábban kifogást emelt az internetáfa csökkentése ügyében is, illetve Brüsszel 2015-ben Magyarország esetében háromszor függesztett fel költségvetési vonzattal bíró állami intézkedést (reklámadó, dohányipari vállalkozások magyarországi egészségügyi hozzájárulása, élelmiszerlánc-felügyeleti díj) annak ellenére, hogy ezt korábban más tagállamok viszonylatában csak kivételes intézkedésként alkalmazta.
A Spinelli-csoport legújabb kezdeményezésében most arról is ír, hogy az európai demokráciát úgy lehetne megerősíteni, ha az európai parlamenti választásokon lehetővé válna a nemzeteken átnyúló, transznacionális listaállítás, és az Európai Bizottság elnökévé azt a politikust választanák meg a polgárok, aki a legtöbb szavazatot kapott páneurópai párt listáját vezeti.
De nem csak az egészségügy, a fiskális politika vagy az európai parlamenti választások kapcsán kívánják növelni az uniós befolyást a tagállamok felett. A Spinelli Csoport felhívásában arról is ír, hogy „szükségünk van rá, és létre akarjuk hozni egy erős, legitim és megfelelően finanszírozott politikai uniót, amely képes kezelni korunk nagy nemzeteken átívelő kihívásait, a szakpolitikák széles körét illetően, a klímaváltozástól a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekig, az egészségügytől a migráción át a külügyekig és a védelempolitikáig."
Mint írják, „erősen hiszünk abban, hogy a jövőnk a demokratikus és szuverén Európa. És most jött el az idő, hogy megépítsük: most vagy soha. Ne játsszuk el ezt az esélyt."
A Századvég Alapítvány „Európa Projekt" nevű kutatása 2020-ban azt állapította meg, hogy
a magyarok 54 százaléka szerint a tagállamoknak kell több hatalmának lennie az EU felett, és csak 30 százalékuk látja ezt fordítva.
Ez az arány 2017 óta nagyjából változatlan. Az EU 27-ek és az Egyesült Királyság lakói körében ez az arány 49-34.
Az Európai Föderalista Unió Magyarország nevű csoport egyébként egyelőre gyér látogatottságú közösségi oldalon is aktivizálná a párbeszédbe való bekapcsolódást. A federalists.hu oldal nem elérhető, de a föderalista egyesület elvileg jogsegélyt is nyújt a hozzá fordulóknak. Az e-mail cím az egyesület koordinátoráé, Albert Eszteré, aki közösségi oldala alapján 2011-től a DK óbudai elnöke. Egyéb forrásokból tudható, hogy 2014-ben a most jogi segítséget ajánló politikusnő több választási jogsértést is elkövetett. 2015-ben Albert Esztert leváltották helyi tisztségéből, nem világos, hogy azóta is a Gyurcsány-párt tagja-e.