Fegyvertársaknak nevezte Horvátországot és Koszovót a szerb parlament elnöke

Ivica Dacic

"Fegyvertársaknak" nevezte Horvátországot és Koszovót Ivica Dacic szerbiai parlamenti elnök vasárnap, arra reagálva, hogy Zágráb támogatásáról biztosította a Koszovói Biztonsági Erők (KSF) átalakítását hadsereggé, és segítséget is felajánlott ehhez.

Ivica Dacic - aki korábban kormányfő és külügyminiszter is volt - vasárnap este a Pink tévé műsorában szerepelve úgy nyilatkozott, hogy a volt Jugoszlávia idején a horvát és koszovói szakadárok hosszú éveken-évtizedeken át koalíciót alkottak, ezeken a csatornákon szereztek be fegyvereket. Sok albán politikus és szakadár harcolt a horvát hadseregben, köztük Agim Ceku korábbi koszovói lázadóvezér, egykori miniszterelnök, aki a KSF "elődjének", a Koszovói Védelmi Hadtestnek a parancsnoka is volt.
"Nincs ebben semmi új.

Ők fegyvertársak, minden háborúban azok voltak, az első és a második világháborúban is. Az emberiség nagy részével álltak szemben..."

- így Dacic.

Ivica Dacic Forrás: AFP/Roman Pilipey

A befolyásos belgrádi politikus heves reagálását az váltotta ki, hogy múlt pénteken Mario Banozic horvát védelmi miniszter Armend Mehaj koszovói kollégájával tartott sajtótájékoztatóján támogatásáról biztosította a KSF átalakítását hadsereggé, és felajánlotta ehhez Zágráb a tapasztalatát és ismereteit.
A koszovói parlament 2018 végén fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyekkel összhangban a KSF néhány év alatt hadsereggé alakul át. Ehhez elvileg alkotmányt kellett volna módosítani, de a szerb kisebbségi politikusok ellenkezése ezt nem tette lehetővé.

Nemzetközi bírálat

A NATO, az Európai Unió és Belgrád is bírálta a koszovói lépést, mert az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatában kimondta, hogy az akkor még Jugoszlávia részének tekintett Koszovóban kizárólag nemzetközi békefenntartó haderő tartózkodhat.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolatok normalizálását célzó tárgyalások uniós részvétellel. A viszony rendezése mindkét fél érdekét szolgálja, mert csak így tudják folytatni európai uniós integrációjukat.